ker. 1042 Budapest IV. ker., Rózsa u. 36/B. biztonsági rendszerek tervezése, telepítése, biztonságtechnikai eszközök gyártása 1182 Budapest XVIII. ker., Nemeske u. 6. biztonsági rendszerek tervezése, telepítése, automatizálás, villanyszerelés, világítástechnikai szolgáltatás Budapest XVIII. ker. 1162 Budapest XVI. ker., Gusztáv u. 151. biztonsági rendszerek tervezése, telepítése, automatizálás, szoftverfejlesztés Budapest XVI. ker. 1151 Budapest XV. ker., Győztes u. 7/A biztonsági rendszerek tervezése, telepítése, személy- és vagyonvédelem, tűzvédelem 1191 Budapest XIX. Biztonsági rendszerek telepítése Magyarország - Telefonkönyv. ker., Üllői út 206 biztonsági rendszerek tervezése, telepítése, biztonságtechnikai eszközök kiskereskedelme, biztonságtechnikai eszközök nagykereskedelme Budapest XIX. ker. 1023 Budapest II. ker., Rómer Flóris u. 51/A biztonsági rendszerek tervezése, telepítése, biztonságtechnika, rendezvényszervezés, tűzvédelmi rendszerek tervezése, telepítése Budapest II. ker. 1037 Budapest III. ker., Remetehegyi út 187. Budapest III.
Technology Így lehet költséghelyből értékközpont az informatika! Az IT csapat megközelítésén is múlik, hogy a vállalat értékteremtő részlegeként kezeljék, ebben komoly segítséget nyújt az N- able N- central és RMM távfelügyelet és monitoring, illetve az N- able PassPortal professzionális jelszókezelés és dokumentáció menedzsment termékei. Biztonsági rendszerek telepítése pendrive. A vállalatok digitális átalakulásának felgyorsulásával egyre komplexebbé válnak az informatikai rendszerek. A vállalatoknak problémáik leküzdését, a hatékonyabb működést új IT megoldások, szoftverek és rendszerek bevezetésétől remélik. Minél nagyobb egy vállalat hálózata és a benne működő alkalmazások száma, annál nehezebb probléma esetén megtalálni a szükséges beavatkozási pontokat – mondja Nemes Dániel, a biztributor elnöke. Arról nem is beszélve, hogy a transzparencia hiánya miatt nem látjuk azokat a helyeket, ahol esetleg a különböző rendszerek egymást akadályozzák a gondtalan működés helyett. Nem csoda, hogy egy átláthatatlan IT infrastruktúrára a vállalat költséghelyként tekint és nem veszi észre a benne lévő üzleti értéket.
Az óvoda-iskola átmenet problémáját súlyosbítja az óvodák és iskolák közötti együttműködés hiánya. A tanítók jelentős része megkérdőjelezi az óvónők kompetenciáját az iskolát megelőző szakasz nevelői munkáját illetően, az óvodáknak nincs pedagógiai programjuk (és sokszor helyük) a túlkorossá váló óvodások nevelésére, a két intézmény pedagógiai gyakorlata és gyermekképe jelentős mértékben eltér egymástól. Az óvoda-iskola átmenet problémái alapvetően e tényekből következnek. Lehetséges megoldások A megoldásnak ki kell térnie az óvoda-iskola átmenet jelenségének egészére, az intézmények strukturális felépítésétől kezdve az óvoda- és iskolapedagógusok eltérő nevelési szemléletén át a gyerekkor pszichológiai és pedagógiai sajátosságainak megértéséig. Következésképpen a kutatás alapján megfogalmazódó javaslat, hogy a rugalmas beiskolázás gyakorlatát ne tekintsük az óvoda-iskola átmenet problémáira adott megfelelő megoldásnak. A későbbre tolódó iskolakezdés nem oldja meg a lemorzsolódást, sőt bizonyos esetekben további hátrányt jelent az iskolai előmenetelben, hiszen az azonos képességekkel rendelkező, az iskolát korábban megkezdő gyerekek körében a lemorzsolódás veszélye szignifikánsan kisebb volt, mint a túlkoros csoport esetében.
Konkrét iskolára hangoló gyakorlati példákat ismer meg, amelyeket könnyedén meg tud valósítani. Továbbá IKT eszközök terén is bővítheti az ismereteit. A továbbképzés felépítése: 1. tanulási egység: Az óvoda-iskola átmenet aktuális helyzete, módszertani kérdései (10×45 perc) 1. fejezet: Az óvoda-iskola átmenet aktuális helyzete 2. fejezet: Az óvoda-iskola átmenet módszertani kérdései 2. tanulási egység: Fejlesztés az óvodában (10×45 perc) 1. fejezet: Az Alfa generáció 2. fejezet: Az iskolaérettség és a fejlesztés lehetőségei 3. tanulási egység: Tanulás az óvodában (10×45 perc) 1. fejezet: Tanulás az óvodábaa 2. fejezet: IKT eszközök használata a fejlesztéshez A tanulási egységek ellenőrző feladattal zárulnak. A továbbképzés során 3 ellenőrző feladat megoldása szükséges. A továbbképzés mind a 3 ellenőrző feladatának legalább "megfelelt" minősítése esetén tekinthető a továbbképzés elvégzettnek. Miért érdemes minket választania: Olyan ajánlatot nyújtunk Önnek, ami az Ön idejéhez, kedvéhez igazodik.
A gyermek aktív közreműködő az óvoda-iskola átmenetben, de új helyzetekben kell megmutatni magát. Azzal szembesül pl., hogy amíg az óvodában ő volt a mindent tudó nagy, most egyszerre olyan gyerekekkel találkozik az iskolában, akik mind nagyobbak nála, azok a kompetenciák, amelyekkel az óvodában könnyedén reagált az egyes helyzetekre, most kevéssé válnak, ebben az új világban új helyzet-felismerési, helyzetmegoldási tudást kell megszereznie. A legnagyobb segítség az, ha észrevesszük a gyermekben rejlő erőforrásokat, és azok kibontakoztatásában segítjük pedagógusként, szülőként. Intraperszonális szinten a változás elsősorban az identitás alakulásában (pl. nem csak az "Én" van a középpontban) jelenik meg. Kialakulnak az "iskolaspecifikus" készségek és képességek (pl. olvasás, írás, számolás). Interperszonális szinten új kommunikációs formákat és készségeket sajátít el (pl. órákon a jelentkezést követi a beszéd). Új típusú kötődés alakul ki a gyermek és a tanító között. Kontextuális szinten az új együttműködés különbözőségeiből származó problémák kezelése válik szükségessé (család-óvoda, család-iskola).
Óvoda-iskola átmenet A gyermekek iskolai nevelésre-oktatásra felkészítését, előkészítését az óvoda végzi. Az óvoda hároméves kortól a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Ebben az életkorban a gyermek legeredményesebb fejlesztésének útja az érzelmi nevelésben, a játékos kreativitáson, a szociális szituációkon, tevékenységen keresztül vezet. Az óvodáskor a szocializáció egyik alapozó szakasza: szokásokat, szabályokat, fogalomrendszert sajátít el a gyermek, és viszonylag aktívan beilleszkedik egy kortárs csoportba is. Ráismerhet arra a nagy emberi titokra, hogy "én vagyok" az, aki átélem élményeimet, örömeimet, bánataimat. Hosszú évek alatt megismeri az "én"-jét, különválasztja magát a környezetétől, önálló és függő, elutasító és/vagy együttműködő lesz. Ebben a folyamatban ismeri meg a "másik" embert, mindent, ami más, mint ő. Kitapasztalja, mi a jó és mi a rossz, mi igaz és mi hamis. Ebben a fejlődési periódusban központi jelentősége van a játéknak, amely az egyéni tapasztalatok feldolgozásának, az ismeretszerzésnek is fontos forrása.
Az első hónapokban és években szinte minden fontos dolog eldől, ami az életrevalóságot, a másokhoz való viszonyt, az elfogadó vagy... Tovább Tartalom Köszönetnyilvánítás 7 Bevezetés 9 Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése 15 A kisgyermekkori fejlődés és tanulás Összefoglaló a szülők számára 22 A játék 25 A mese 29 A megvalósítás feltételei 31 Az iskola, amely befogad 47 Mit tanítsunk az iskolakezdés első éveiben? 59 Függelék 81 Metzgerné Sallai Éva: Az óvodaiskola múltja, jelene 83 Faidt Józsefné: Gyermeklánc program Bátán (részlet) 87 Mede Mária: Az átmenetet segítő gyakorlat (részlet) 90 Makrai Ilona: Felnőttképzés a tereskei iskolában (részlet) 95 Litkei Csaba: Vízibolha projekt Nagydobszán (részlet) 99 Felhasznált irodalom 103 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
A játékban és a játékosság helyzeteiben bánni tudnak a szabadon áramló érzelmekkel és gondolatokkal. Így – beszélgetve, dúdolva, mondókázva, énekelve, "hőcögtetve", tapsoltatva, az ujjacskákat számlálgatva – tanulnak meg a kicsik érzelmeket kapni és adni az emberi kapcsolatokon keresztül. Ez készíti elő őket a dolgok számbavételére, megnevezésére, kapcsolataik kíváncsi felkutatására. Ez az érzelmi intelligencia jelen lehet akár a legszegényebb roma családokban, de hiányozhat a jómódú, felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők és gyermekeik kapcsolatából. Az érzelmi intelligenciát az érzelmi biztonság alapozza meg, az értelmi intelligencia (az örökletesen is meghatározott értelmesség) pedig a szabad játékban és a mesehallgatásban szökken szárba. A szabad játék és a mesehallgatás azért alapvető a fejlődés szempontjából, mert érzelmileg átfűtött képsorok megalkotásával és összefűzésével jár. E folyamatot nagyon megzavarja az életkorhoz nem illő műsorok nézésével járó, korlátozatlan időtartamú televíziózás.