De már itt is látszik, hogy ez elég összetett probléma látszólag két hasonló platform támogatása. Az MS pedig továbbra is a meglévő 'hagyományos wondows működést' igyekszik olyanra kalapálni amiben legalább az OS elfogadhatóan használható egér és billentyűzet nélkül egy átlagos, életszerű szituációban. Én próbáltam korábban a windows 8. 0 - 8. 1 RT-t, volt Windows Mobile telefonom, több hétig használtam Surface gépeket. Eddig erősen nyögvenyelősnek éreztem az egészet, nincs meg az a komfort érzet mint a IPad-emnél. Apple sem tökéletes, de használhatóságban lényegesen előrébb jár mint az MS vagy az Google az Android-dal. Családon és ismerősi körön belül voltak próbálkozások az idősebb generáció (60-70+ évesek) bevonására, ebből az látszik, hogy ha egy iPad-et nyomsz a kezükbe és megmutatsz pár dolgot akkor azzal elboldogulnak. Ezt egy Androidos tablet esetében nem működik, szinte mindig van valami probléma. Egy laptop vagy asztali gépe MS Windows-zal pedig olyan kihívást jelent ami miatt sokan csak muszájból használják (túl komplex, nehézkes).
Új hozzászólás Aktív témák tastiK őstag ez mind FELESLEGES!! Main full time job: >>> The ultra fast money producer!!! Tuomas addikt gliskard senior tag Alapvetően az Win11 nem érintőképernyős működésre van tervezve, mint ahogyan az alkalmazások sincsennek erre felkészítve. Az hogy 'támogatja' nem jelenti azt, hogy jó, kellemesen és produktívan használható. Apple is küzd az iOS és az OSX összehozásával, pedig nekik már külön-külön jól használható a két rendszer... MS-től nem láttam sem tableten jól használható rendszert sem pedig az erre felkészített alkalmazásokat (amik kellenek egy átlagos és életszerű használathoz) Ez lehet, hogy így van, de ha megpróbálnak erre fele lépni, vagy javítani valamit, hogy érintőképernyőn is használhatóbb legyen, az miért baj? Úgy értve, ha nem fejlesztenek valamit egy dolog érdekében, akkor tuti, hogy soha nem is fog működni. We were here bostone Hova ez a nagy rohanás? Még csak 2022 van. vakablak93 Egy kérdesem van. Ugye a win11-el eljött az (már amint behozzák) hogy sinan fog android appokat futtani, azok meg pont érintős kezelesre vannak kitalálva ( tekintsünk el a ténytől hogy akkor jobb választás egy direkt droid tab) de tegyük fel hogy így használja valaki, ebben az esetben annyira nem döglött ötlet ha nem is feltétlen jó.
Leteszteltük a második legerősebb Pascal architektúrás NVIDIA GeForce videokártyát. ASUS ROG Strix GeForce GTX 1070 Mielőtt nekifognánk a GeForce GTX 1070 kártyák ismertetésének, az új GPU-ról, a friss architektúráról, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló bevezető nem véletlenül marad ki ebből a cikkből, hiszen korábban több alkalommal is írtunk ezekről ( Az NVIDIA bemutatta a GP104-es GPU-ra épülő GeForce-okat; Játékos szemszögből is előrelépés a Pascal; Elérhető a GeForce GTX 1070 Founders Edition), így ezeket nem ismételnénk meg újból. Tesztlaborunkba két gyártó, az Asus és az MSI küldött a videokártyából tesztpéldányt. Az ábécésorrendnek megfelelően az Asus-féle GTX 1070 jelzésű GeForce-szal kezdjük a sort, mely a Republic Of Gamers, avagy ROG és a Strix jelzést egyaránt magán viseli. Meg kell említeni, hogy a gyártó kínálatában a referencia változaton felül négy egyedi nyomtatott áramkörös Geforce GTX 1070 érhető el, a ma tesztelt ROG STRIX-GTX1070-O8G-GAMING típusjelű az aktuális termékpaletta csúcsa.
Amit én nagyon hiányolok az iPadOS-ből az a monitorra kötés úgy, hogy nem tükrözi az iPad képét + képarányát, hanem igazodik a külső kijelzőhöz a felbontás, illetve 2. kijelzőként lehetne az iPadet is használni (ha esetleg valaki tud ilyesmiről azonnal szóljon! ) Nálam akkor igazából akkor jönne el az a pillanat, hogy a Windows maradjon csak ott, ahol eddig is volt, ne erőltesse a touch dolgot. illetve 2. kijelzőként lehetne az iPadet is használni (ha esetleg valaki tud ilyesmiről azonnal szóljon! ) erre ott a OSX-ben a Sidecar. Windows + iPad vonalon is megy duett display app használatával arn félisten Hihetetlen, hogy ennyi ido alatt nem jutottak el az os profilozasaig, hogy milyen gepen hasznalod… | | Nem vagyok UI designer, de mint felhasználó: Ugyanazon app desktop és tablet felhasználása is más nem csak a UI. Nekem az a bajom a Win tablet módjával, hogy azok valójában desktop programok, touch UI-al. És bár ezt előnynek próbálják beállítani, valójában hátrány. Erre a legjobb példa pl az Affinity Photo.
Hosszú lett, ezért próbálom röviden összefoglalni – az MS továbbra is a számítástechnikában képzettebb rétegnek tervez (a cikkben szereplő táblázatban a Level 2-3) és láthatóan nem tablet-re hanem olyan eszközre ami nem mindig rendelkezik egérrel (vagy touchpad) és billentyűzettel. Apple azért más, mert az első Macintosh is próbált a kevésbé képzettebbek számára is alternatívát biztosítani (ennek minden előnyével és hátrányával együtt). Ezt a filozófiát kisebb kilengésekkel alkalmazták a 'régi' MacOS-nél, az OSX-nél, iOS-nél is. Mostanában úgy látszik, hogy még inkább erre fókuszálnak és a fenti táblázatban a terrible-poor-medium csoportra lőnek és nem storng-ra (Level 3). Ez főként az új SoC és az OSX-iOS összeolvasztásból látszik – a professzionális felhasználók (dtp, videó utómunka, fotó, audio, stb. ) helyett egyre jobban a mainstream-re fókuszálnak és a szolgáltatásokra na meg az ökoszisztémára. Szerintem nem érintőképernyőre, hanem olyan eszközre amin nincs mindig billentyűzet és egér/touchpad.
Az ASUS ROG Strix GTX 1070 Aura RGB világítása [+] A méretes, két kártyahelyet elfoglaló, két milliméter híján 30 centiméter hosszú kártya nagy részét a harmadik generációs DirectCU hűtés uralja 5 darab vaskos, nikkelezett réz hővezető csővel, két részre osztott nyitott bordával, tetején három darab ventilátorral. A hőcsövek közül csak három darab a GPU-val közvetlenül érintkező, a többire a szomszédaik, valamint a felső közösítő fémlemez révén jut el a meleg. Kikapcsolt állapotban nem látszik, de a szélgépek melletti bevágásokban leledzik az "Aura" fantázianevű RGB LED világítás, ami a teljes színskálát képes előállítani, ráadásul különféle fényeffekteket is megadhatunk neki – a mellékelt program segítségével –, de még a zene ütemére is tud villogni, illetve színét a GPU hőmérsékletének megfelelően változtatni. Első ránézésre ez teljes egyezést mutat a már tesztelt ugyanilyen ROG Strix GeForce GTX 1080-nal. A masszív felépítést erősíti az amúgy hűtés szempontjából is hasznos hátlap, az elmaradhatatlan ROG szem logóval, természetesen a világításba ezt is bevonták.
De az apple jol tette, hogy nem mosta ossze oket, pedig mar a hw is ua. "Nekem az a bajom a Win tablet módjával, hogy azok valójában desktop programok, touch UI-al. " Ez főként abból ered, hogy ez hardcore UX erőforrást igényel, és csak kisebb részben UI. Egy komplexebb alkalmazásnál rendesen megdobja a fejlesztési időt és ezzel együtt a költséget. Ezt addig nem fogják bevállalni, amíg nem fog kifizetődni. Apple esetében a két platform külön működött ezért eleve magas belépési küszöböt jelentett iPad-re portolni meglévő alkalmazásokat, de nem volt más lehetőség és akik belevágtak azoknak szinte 0-ról kellett kezdeni. MS megpróbálja ezt kikerülni a hibrid megoldásukkal... ''hogy ez hardcore UX erőforrást igényel, és csak kisebb részben UI. '' megdobja,, perszer,, kb 25 cent-el. Ha pistike csinálja aki mindenhez is ért akkor csak annyi. Persze az MS Touch UI megoldásával elképzelhető, hogy olcsó. Aktív témák
A görög írás születése A betűírást a görögök a föníciaiaktól tanulták, és erre jól emlékeztek: ezt mutatja a mítosz is, amely arról szól, az írást Kadmos hozta el a görögöknek Föníciából. Amennyire biztos a görög ábécé föníciai eredete, olyannyira keveset tudni elterjedéséről, hogyan fejlődött tovább a sok kis helyi ábécé. A kiindulópont, a főbb eltérések és tendenciák a következők. A görög ábécé Kr. e. 800 körül születik meg, minden bizonnyal egy ember találmányaként. A betűk elnevezése egyértelműen utal a föníciai származásra ('aleph, beth, gimel, daleth stb. - alpha, béta, gamma, delta stb. ), a betűk sorrendje és hogy a betűk egyszersmind a számokat is jelölik, szintén a sémi írást követi. Mivel a föníciai írás a magánhangzókat nem jelölte, a görög ábécé négy, számára fölösleges betűt a magánhangzók (a, e, i, o) jelölésére vett át, valamint a w hangot jelölő betűt u hangértékben illesztette a betűsor végére. A görög "anyaábécé" így 21 betűt tartalmazott. 2. Pöli Rejtvényfejtői Segédlete. k. A 24 betűt tartalmazó klasszikus ábécéhez képest hiányzott a ksi, phi, khi, psi és az ómega, megvolt benne viszont további két, a későbbiekben kiveszett betű: a digamma (= w) és a koppa (= o és u előtti k).
Ezek az újítások azonban nem egységesen mentek végbe a görög világ különböző területein, így több helyi ábécé alakult ki. A feliratos emlékek alapján három nagyobb csoportot lehet elkülöníteni: a keleti, a nyugati és a déli ábécék csoportját. (Adolf Kirchhoff, 19. századi német ókorkutató térképre vetítette az ábécéket, s az általa alkalmazott színek máig használatosak: a "piros" a nyugati, a "kék" a keleti, a "zöld" a déli ábécék alternatív megnevezése. ) A keleti ábécékből kikopott digammát (ϝ) például a nyugati ábécék továbbra is használták (ebből lett a latin F betű); s sok helyen a H eredeti hangértéke is megőrződött. A X betűt különböző hangértékben alkalmazták: a nyugati területeken "kszí"-ként, keleten "khí" ejtéssel. Etruszk közvetítéssel a nyugati görög ábécé vált a latin írásnak is alapjává. A görög betűk itáliai átvételének emlékét őrzi az Eugrammos ('aki szépen tud írni', 'aki jól ismeri a betűket') nevű korinthosi mesterről szóló történet, aki Itáliába érkezve a helyieket megtanította a betűvetésre.
A nagy üpszilonnak (Υ) pedig van egy "görögösebb" változata, a ϒ, ami már alakjában is különbözik a latin-magyar ipszilontól. A görög szövegek szedésének vannak országonként változó hagyományai is. Franciaországi kiadványokban például előfordul, hogy a bétára a β jelet csak szó elején használják, szó belsejében ϐ áll helyette (pl. βιϐλος [biblosz] 'könyv'. Angliai szövegkiadásokban viszont nem feltétlenül különböztetik meg két szigmát, a szóbelsejit (σ) és a szóvégit (ς), sokszor mindkét helyzetben egyöntetűen a ϲ jelet írják (pl. ϲυϲταϲιϲ [szüsztaszisz] 'összeállítás').... az Omegáig (Forrás: Wikimedia Commons / Jarba / GNU-FDL) Ha görög szövegekkel találkozunk, feltűnhet, hogy több-kevesebb ékezetet is használnak. Hogy miért van hol több, hol kevesebb, és mit is jelölnek ezek, sorozatunk következő részeiből derül ki. Kapcsolódó tartalmak: Hasonló tartalmak: Hozzászólások (16): Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése