A női kommunikáció színterei a nemesi családokban Géra Eleonóra: Családi levelek, családi játszmák TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓ ÉS A NŐIESSÉG JELENTÉSÉNEK FORMÁLÁSA Mátay Mónika: Deviánsak vagy lázadók? A nőiesség diszkurzív olvasatai Varga Zsuzsanna: Falusi nők a propaganda célkeresztjében az 1950-es évek elején Bartha Eszter: Munkásnő-interjúk és munkáséletmód-kutatások az 1970-es évek Magyarországán TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NŐI AKTOROK: TARTALOM-ELŐÁLLÍTÁS Németh György: Szapphón túl. NYITÓLAP | research-center. Görög költőnők, festőnők és filozófusnők Pesti Brigitta: Nők szerepe és jelentősége a 17. századi könyvkiadás mecenatúrájában Deáky Zita: Az okleveles bábák érdekérvényesítő fórumainak kialakulása (1893–1914) Sipos Balázs: Hogyan lett az újságírás női hivatás is Magyarországon? Szilágyi Ágnes Judit: Női művészek és gondolkodók a Revista Atlântida (1915–1920) című portugál-brazil folyóiratban A kötet szerzői Előszó Magyarországon a nők történetének kutatása és a nőtörténetírás mellőzése egyaránt sok évtizedes múltra tekint vissza.
Miért nem megy a nőknek a női kommunikáció? Nem ők tehetnek róla. A világ, a társadalmi szerepek, a megváltozott értékrend mind-mind ellenetek dolgozik. Már anyáink világában elindult az a változás, ami mára szinte tökéletesen törölte a női létezés színeit, jeleit, finomságait. Azokat, amelyeket egy férfi is érez és ért. Nincsenek követendő minták és így egyre jobban nem marad más, mint az, hogy a nők egy megerőszakolt és gyenge férfi kommunikációt folytatnak, melyben vagy alul maradnak és fájdalomban telnek napjaik, vagy elsárkányosodnak, hogy mégiscsak el tudjanak érni valamit a férfinél. Erről szól a "Párkapcsolati harcok helyett – avagy a férfi nyelvezete" – írás. Neked vannak nehézségeid, konfliktusaid? Téged sem hallgat meg a párod? Nálatok is csak veszekedés van mindenből? Nem érted miért nem akarja elismerni azt, amit teszel? Nem értékel? Lekezel? Erőszakos? A női kommunikáció kultúrtörténete. Tanulmányok (Budapest, 2019). Nem lehet megkérni semmire? Nem érti a célzásokat? … és még vagy több száz hasonló mondat jöhetne itt. AZ ÖSSZES FENTI PROBLÉMÁNAK UGYAN AZ A GYÖKERE!
A Női kommunikáció kultúrtörténete a Habsburg birodalomban, színterek és eszközök címmel rendez közös, három napos konferenciát a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszéke, az ELTE és a Szlovák Tudományos Egyetem a szlovákiai Szomolányban/Smolenice. "Közös, tudományos rendezvényünkkel arra reflektálaunk, hogy az elmúlt évtizedekben a nemzetközi és a magyarországi nőtörténetírás nyitott lett, terjeszkedik, jelenleg a társadalomtudomány egyik legdinamikusabban fejlődő ága. A női kommunikáció kultúrtörténete-KELLO Webáruház. A kutatások reflektálnak az aktuális társadalmi poblémákra, de persze történelmi kontextusait is figyelmbe veszik", mondja Seidler Andrea, a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékének munkatársa, előadó: A workshopok során az osztrák, magyar és szlovák résztvevők a Habsburg birodalomban élő, tevékenykedő nők társadalmi funkciójával, kommunikációjával foglalkoznak. Milyen eszközeik voltak a nőknek, hogy fellépjenek, hangot kapjanak. Szó lesz női gyűjteményekről, női mecenatúráról, női tudásról, női szerepekről a társadalomban, családban, írtak-e ők is például folyóiratokban, vagy csak róluk írtak.
(Erre válaszolva szokás a history vagy a malestream történet-írás címkéjével illetni ezt az "objektív" történetírást. ) Bár több ellenpéldát is említhetünk arra, hogy a nőtörténetet és a nőtörténetírást más témákkal és részdiszciplínákkal egyenrangúnak ismerik el, tudományszociológiai tapasztalatok alapján mégis úgy tűnik: áttörés, valódi változás csak megfelelő intézményesülés után érhető el. E belátás nyomán jött létre 2015 végén az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Történeti Intézetében a Nőtörténeti Kutatóközpont. Nekünk, az ELTE BTK Történeti Intézete és Néprajzi Intézete munkatársainak kettős célunk volt akkor, amikor a kutatóközpontot megalakítását kezdeményeztük: egyrészt a nőtörténet hangsúlyos megjelenítése az oktatásban, másrészt az egyetemen zajló nőtörténeti kutatások összehangolása és az eredmények megismertetése a szakmai és érdeklődő közönséggel. E célok érdekében közös egyetemi kurzusokat és szabadegyetemi előadássorozatot tartottunk, nőtörténeti tárgyú szakdolgozatok és doktori értekezések készítésében működ(t)ünk közre, honlapot üzemeltetünk, amelyen mások kutatásait, rendezvényeit is népszerűsítjük, illetve több hazai és nemzetközi konferenciát, workshopot szerveztünk egyedül vagy másokkal közösen.
Görög költőnők, festőnők és filozófusnők Pesti Brigitta: Nők szerepe és jelentősége a 17. századi könyvkiadás mecenatúrájában Deáky Zita: Az okleveles bábák érdekérvényesítő fórumainak kialakulása (1893–1914) Sipos Balázs: Hogyan lett az újságírás női hivatás is Magyarországon? Szilágyi Ágnes Judit: Női művészek és gondolkodók a Revista Atlântida (1915–1920) című portugál-brazil folyóiratban A kötet szerzői Előszó Magyarországon a nők történetének kutatása és a nőtörténetírás mellőzése egyaránt sok évtizedes múltra tekint vissza. Az elsőre jó példa Bobula Ida 1933-as monográfiája, A nő a XVIII. századi magyar társadalomban – másodikra pedig e kötet olykor fanyalgó, a szerzőt politikai aktivizmussal vádoló fogadtatása. E szerint a vád szerint nem történettudományos, hanem a "modern élet" problémáit a múltba visszavetítő műről van szó. Amit úgy is megfogalmazhatunk és egyúttal általánosíthatunk, hogy a nőtörténetírás gyanús dolog, mert politikai ügy, a politikai hatalom kérdéséhez kapcsolódik.
Ha Ön még nem regisztrált korábban, akkor kérjük regisztráljon most! Új vásárló
2014. szeptember 23. Ebben az évben az Őszi Kulturális Fesztivál és Prof. Dr. Sonkodi István gyűjteményes kiállításának megnyitója összefonódik. Időpont: 2014. október 1. 18:00 óra Helyszín: SZTE Rektori Hivatal, Átrium A 19. Őszi Kulturális Fesztivált hivatalos megnyitóját 2014. október 1-jén, szerdán este 6 órakor tartják az SZTE Rektori Hivatal Átriumában (Szeged, Dugonics tér 13. ). Köszöntőt mond Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora. A kiállítást megnyitja: Dr. Halmágyi Pál nyugalmazott múzeumigazgató (József Attila Múzeum, Makó) Közreműködik: Blaho Attila zongoraművész Sonkodi István 1939-ben született Makón. Dr sonkodi istván szeged van. Általános orvosi diplomát 1964-ben szerzett a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kar Fogászati és Szájsebészeti Klinikáján dolgozik a Szájsebészeti Tanszék Orális Medicina részleg emeritus professzoraként. Rajzolni, majd festeni 1962-ben kezdett. Tudása fejlesztésére kezdetben a szegedi Virág cukrászda teraszán és kocsmákban ülők arcvonásait rajzolta.
Keressen rá további egységekre! Legfrissebb értékelések (A bejegyzések felhasználói tartalomnak minősülnek, azok hitelességét nem vizsgáljuk. ) Kérdőívünkre adott válaszai alapján felhasználónk nem volt elégedett, nem venné újra igénybe a kezelést és nem ajánlja másoknak a felkeresett egészségügyi intézményt. Tovább a teljes értékeléshez Kérdőívünkre adott válaszai alapján felhasználónk elégedett volt, szívesen igénybe venné újra a kezelést és másoknak is ajánlja a felkeresett egészségügyi intézményt. Szegedi Tudományegyetem | A Szájsebészeti Tanszék kutatásai. Vélemény: Ketten várnak előttem Tompa doktorúrhoz. Kopogni nyilván nem lehet, de negyven perce senki se ki, se be... semmi infó. Jó kis közegészségügy Tovább Kérdőívünkre adott válaszai alapján felhasználónk elégedett volt és szívesen venné igénybe újra a szolgáltatást. Vélemény: A doktornő nagyon szimpatikus, kedves, ügyesen és fájdalommentesen végezte a beavatkozást. Alapból nagyon félek a fogászati kezelésektől, de nála nagyon hamar elmúlt a félelmem. Szívből ajánlom mindenkinek és köszönöm még egyszer itt is.
Az 1958 és 2018 közötti 60 évben kutatóként, és – ezzel szinte párhuzamosan – egyetemi előadóként is működött, mindvégig az élelmiszeriparhoz kapcsolódóan. Kutató munkáját a szakma-stratégiai kérdések iránti érdeklődés jellemezte, ennek következtében közel került az országos jelentőségű döntések előkészítéséhez. Egyre gyakrabban kértek tőle elemzést vagy állásfoglalást egy-egy iparág vagy az egész élelmiszeripar fejlesztése ügyében. Ennek kapcsán vezető beosztást kapott több, döntés-előkészítést végző kutató-elemző intézményben. (Mint például az Élelmiszeripari Gazdaságkutató Intézetben, az Agrárgazdasági Kutató Intézetben, a MÉM Statisztikai és Gazdaságelemző Központjában. Dr. Sonkodi István, fogorvos - Foglaljorvost.hu. ) Nagy jelentőségű megbízatásaként Ő irányította annak a stratégiai tervnek az elkészítését, amely a KGST-országok élelmiszeriparának rekonstrukcióját célozta (1988). Vezetése alatt nemzetközi együttműködésben két közös kutatási projekt is megvalósult 1985-1988 (a francia INRA-val "Az élelmiszeripari érdekképviseleti rendszer megalkotása", a Helsinki Egyetemmel közösen pedig "Az élelmiszeripari kisvállalkozások innovációs készségére ható tényezők" címmel).
november 30, 2009 Szibilla beszámlója Dr. Sonkodi István professzor és festőművész kiállításáról a Szegedi Egyetem újság internetes archívumából. További cikkek a kultúra rovatban, 2009 októberétől. 2009. 12. szám, 2009. november 23. 1 kategória | Címkézve újság, kiállítás, szegedi egyetem, szibilla |