2013 egy fagyos decemberi reggelén pedig a brit hadsereg legrégebbi, állandó szolgálatot teljesítő ezrede, a Coldstream Guards rutinőrjáratra indult, amikor a mesterlövész kiszúrta, hogy egy nagyobb csapat közelíti meg a katonákat. Rádión jelentette is a gyanús tevékenységet, és az ismeretlenek hamarosan fegyvert is rántottak és tüzet nyitottak a britekre. A mesterlövész ekkor engedélyt kapott a beavatkozásra. A tálibok egy szikla mögé húzódtak, és ekkor a mesterlövész sem tudta célba venni őket. A tíz mesterlövész | Fociclub. Hamarosan azonban hatan elindultak egy árok felé, és az őrvezető ekkor 850 méteres távolságból leadott egy lövést, amely pontosan mellkason találta az egyik támadót. A találatot hatalmas robbanás követte, amely végzett az öt másik tálibbal is. Mint kiderült, a támadó robbanómellényt viselt, amelyben nagyjából 20 kg-nyi robbanóanyag (az nem ismert, hogy pontosan milyen) volt – amennyiben elért volna a britekig, szörnyű pusztítást okozhatott volna, ám a golyó épp ezt a mellényt vitte keresztül. Az őrvezető ezt követően azt a jelentést adta le, hogy "Azt hiszem, eltaláltam egy öngyilkos robbantót. "
Az eset 2013 decemberében történ az afgán Helmand tartományban. A szóban forgó mesterlövész neve nem ismert, mivel azt biztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra, viszont ezen kívül elég sokat lehet róla tudni. Az eset idején húszéves és őrvezetői rangban szolgáló katona a brit Coldstream Guards Első Zászlóalját erősítette, és már az Afganisztáni tartózkodása elején sikerült híressé válnia társai körében, mert 1340 méterről talált mellkason egy géppuskával felfegyverzett tálibot. Sőt már a karrierje elején kiérdemelte, hogy a brit hadsereg egyik legerősebb fegyverét forgathassa: egy. 338-as kaliberű, L115A3 AWM mesterlövészpuskát. A mesterlövész 2013. Ez utóbbi fegyvert a lenti videóban az amerikai tengerészgyalogság katonái mutatják be. Az esetre akkor került sor, amikor a britek épp csökkentették jelenlétüket Helmand tartományban, és azt át kívánták adni az afgán fegyveres erőknek. A parancsnokság már korábban értesült arról, hogy öngyilkos merénylők robbanómellényben terveznek támadást vagy egy brit támaszpont vagy afgán ellenőrzőpont, esetleg civil célpontok ellen.
2016. szeptember 22. Korhatár (mozi) (mozi) Bevétel 162 360 636 amerikai dollár Kronológia Kapcsolódó film A hét mesterlövész (film, 1960) További információk IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz A hét mesterlövész témájú médiaállományokat. A hét mesterlövész (eredeti címén: The Magnificent Seven) 2016 -ban bemutatott amerikai akció-western, melyet Antoine Fuqua rendezett. A forgatókönyvet Nic Pizzolatto és Richard Wenk írta. A film az 1960 -ban bemutatott azonos című western remakeje. A mesterlövész 2013 4. A főbb szerepekben Denzel Washington, Chris Pratt, Ethan Hawke, Vincent D'Onofrio, I Bjonghon, Manuel Garcia-Rulfo, Martin Sensmeier, Haley Bennett és Peter Sarsgaard látható. Az Amerikai Egyesült Államokban 2016. szeptember 23-án mutatták be, Magyarországon egy nappal hamarabb került mozikba szinkronizálva, szeptember 22-én a Fórum Hungary forgalmazásában. A film forgatása 2015. május 18-án kezdődött Észak-Louisianában. Világpremierje szeptember 8-án volt a 2016-os Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon. Történet [ szerkesztés] 1870-ben, az amerikai polgárháború után pár évvel Rose Creek városát egy iparmágnás, Bartholomew Bogue tartja uralma alatt.
És ha mindez nem lenne elég, még egy szakmai berkekben hírhedt, rendkívül pofátlan rendőr is követni és zaklatni kezdi. A nanotechnológia elismert kutatója szorult helyzetének megoldását egy számítógépes játéknak álcázott virtuális világban, a Három test nevezetű programban remélheti. A játékban minden és mindenki a stabil és kaotikus korok előre meghatározhatatlan váltakozásában él, szükség esetén képes dehidratálódni és elraktározódni, az uralkodók pedig a világuk alapjait befolyásoló, szabálytalan időközönként felkelő-lemenő napok megjósolhatatlan mozgását igyekeznek megfejteni és előre jelezni. A fantasy-szerű világ ráadásul nem minden játékosnak áll rendelkezésre: a játék eme feladatának bonyolultsága miatt kizárólag bizonyos intelligenciaszint feletti emberek számára nyílik meg a Három test ördögi kapuja. A fantasy köntös ellenére azonban épp ezek, a virtuális világban játszódó részek a legtudományosabbak, melyek – ebből kifolyólag – nem feltétlen bizonyulnak A háromtest-probléma könnyű, olvasmányos részeinek.
századi Konstantinápolyba) több millió évvel később zárul le, elfogyasztva közben több főszereplőt, mellékszereplők fejfájdítóan nagy számát és annyi ötletet, amennyi harminc másik könyvre is elég lenne. Liunak túlzás nélkül több olyan koncepciója van (pl. a harmadik részben kifejtett sötét térség), amely egy teljes regénynek is gazdag alapot szolgáltathatna, itt azonban csak az eposzian hömpölygő nagy egész egy szelete, a gigászi kirakósjáték egyetlen darabkája lesz. Liu mintha egészen más léptékekben gondolkodna, és egészen más ligában játszana, mint a műfaj szinte minden egyéb képviselője. A Háromtest-trilógia hard sci-fi a javából, és nincs Kim Stanley Robinson, Alastair Reynolds, Greg Egan vagy Neil Stephenson, aki felkészíthetne szédítő komplexitására, precíz átgondoltságára. Az idegen inváziós flotta négyszáz év alatt éri el a Földet, vagyis ennyi ideje van az emberiségnek, hogy felkészüljön a háborúra – csakhogy az ellenség furmányos módon gátat vet a tudományos fejlődésnek, és innen csak tovább bonyolódik a dolog.
Az inspiráló mérnöki teljesítmény egyben borzasztó pusztító potenciált is jelent, és itt nem lézerütegekre, fotontorpedókra meg hagyományos tömeg/világpusztító szerkezetekre kell gondolni (á la akár Star Wars vagy akár Star Trek): a Háromtest-trilógia világában a fizika legalapvetőbb törvényeit használják szinte elképzelhetetlen fegyverként. Hasonlóan erős kontraszt vonul végig az emberiség és környezetének, korlátainak és lehetőségeinek ábrázolásában: olyan szörnyen, kétségbeejtően aprók vagyunk a galaxis dicsőségéhez (és borzalmához) képest – ugyanakkor oly hatalmassá és csodálatossá nőhetünk idővel. Ha megérjük. Ha kötözködni akarnék, a karakterek környékén kapirgálnék. Liu szereplői inkább technológiai vívmányok és tudományos elméletek mentén meghatározott plot device-ok, mintsem teljesen realizált, hús-vér karakterek, markánsabb vonásaik (melyek nem egy esetben roppant elidegenítőek) jellemzően csak a cselekmény szolgálatában állnak. A nemi szerepek pedig mintha paródiák lennének: a férfiak komplex érzésekre képtelenek, de kemények és eredményesek, a nők emocionálisan érettek, ám jobbára tehetetlenek.
Ezekből kapta a nevezetes Lagrange-pontokat, az L1, L2, L3 és az L4, L5 pontokat. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Trójai csoport Irodalom [ szerkesztés] Érdi Bálint (2001): A Naprendszer dinamikája. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Érdi Bálint (1996): Égi mechanika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Marik Miklós (szerk. ) (1989): Csillagászat. Akadémiai Kiadó, Budapest, ISBN 963 05 4657 4