: Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Társhatározói (azzal, azokkal, azzal együtt, olyannal stb. : Olyannal barátkozz, akitől jót tanulsz! Eszközhatározói (azzal, azáltal stb. : Azzal ültette be a kertet, amit a virágkertésztől kapott. Hely- és időhatározó esetében az utalószó kifejezhet előzmény-, tartam- és véghatározót is. Az állandó határozói alárendelő összetett mondatoknak nincs jellemző utalószavaik. Jelzői alárendelő összetett mondatok: A főmondatban lévő jelzőt fejti ki a mellékmondat. Annyiféle jelzői mellékmondat van, ahányféle jelző. Jellemző utalószavuk távolra mutató mutató névmás főnévi, melléknévi vagy számnévi értékű alakja. Minőségjelzői (olyan, akkora stb. : Olyan madár igen ritka, kinek kedves a kalitka. Mennyiségjelzői (annyi) Pl. : A hány ember, annyi véleménye van. Birtokos jelzői (annak (a), azoknak (a), olyannak (a)) Pl. : Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza. Értelmező jelzői (az, olyan, annyi, azé stb. : Érdekes könyv, olyan, amelyet nem lehet letenni.
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ismerned kell alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismereteket és rendelkezned kell azok megfelelő használatával az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában. A cél, hogy felismerd az összetett mondatok típusait és tudd elemezni őket. A tanegység célja még, hogy elsajátítsd a helyes mondatszerkesztést a gyakorlatban. Vajon hogyan érdemes kifejezni magunkat? Egy-két szóval vagy többszörösen összetett mondatokban? Vannak helyzetek, amelyekben célszerű a tömörség, de gyakran használunk összetett mondatokat is. Az összetett mondatok közül most az alárendelő összetett mondatokkal fogsz megismerkedni. Hallgasd meg a következő mondatot! Nem hiszem el azt, amit Kata mondott. Ez egy összetett mondat, hiszen két predikatív szerkezetet tartalmaz. A két tagmondat határát a vessző jelzi. Az első tagmondat, azaz: Nem hiszem el azt - lesz a főmondat, a második tagmondat: amit Kata mondott, az pedig a mellékmondat.
Ennél a mondatnál szét van szedve a főmondat két részre: az egyik a fiú, a másik az ott várta a lányt. E között van az ahová megbeszélték, vagyis a mellékmondat. Ezt hívjuk beékelődésnek, amikor a mellékmondatot a főmondatba beleilleszted. Ezáltal a főmondat két részre szakad. A két tagmondat közötti nyelvtani kapcsolatról már volt szó. De fontos még a mellékmondat jelentéstöbbletet hordozó szerepe. Mi is ez pontosan? A mellékmondattal jelentéstöbbletet adhatsz a főmondatnak. Hogyan? Járása olyan, mint a rémeké. Az olyan, mint szavakkal egy hasonlítást fejezel ki. Azaz a mellékmondat mint kötőszavával a főmondatban lévő olyan részhez hasonlítasz. Így egy hasonlító jelentéstöbbletet adsz a főmondatnak. A megfelelő kötőszavakkal kifejezhetsz még következményességet, feltételt, megengedést is jelentéstöbbletként. Az alárendelő mondatok elemzésekor keresd meg mindig a tagmondatok határát, válaszd el egymástól, akár függőleges vonallal, és minden tagmondat elejére írj egy sorszámot és jelöld a főmondatot!