Ezek nem azok a szép napok, amiért az ember vízimentővé válik. " Nyitókép: Facebook
Helyette inkább meg kell értetni az emberekkel, hogy ahogy télen sapkával, sállal, kabáttal védjük magunkat, úgy nyáron, a strandon is elengedhetetlen a megfelelő felszerelés. Hatalmas népszerűségnek örvend a SUP, amihez – bár tényleg vagány sport – nem véletlenül találták ki a bokapántot. Emellett ha megnézzük, a vízimentőkön, de még a tokiói olimpián vitorlázó Berecz Zsomboron is van mentőmellény, pedig elhihetjük, hogy jól tud úszni. "Együtt mentünk be a vízbe" – nyilatkozott a Balatonba fulladt testvérpár apja | 24.hu. A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője, Horváth László azt közölte, hogy idén tizenhárman vesztették életüket a tóban, ez a szám pedig már most magasabb, mint a tavalyi egész évi volt, amikor nyolc ember halt meg. Mi lehet ennek az oka? Valamiért idén az emberek elvesztették a kontrollt, egész egyszerűen nem látják be a saját korlátaikat, és túlvállalják magukat. Az a minimum, hogy felmérem a terepet, főként akkor, ha nem tudok úszni, és ismeretlen vízbe megyek. Emellett még sokszor az amatőr triatlonistáknak is gondot okoz az élővíz okozta terhelés azt követően, hogy a felkészülésük uszodában történt.
Na itt belezuhanva, esetleg már elsőre hirtelen jó nagy vizet benyelve levegő helyett a légcsövedbe, egy, a kinti 30-40-50 foknál jóval hidegebb víztömegbe érsz le, ami esetleg a szívednek sem annyira komfortos már, és rossz esetben az iszapot a kapálózásoddal felkavarva, nem tudva, merre is van a fel meg a le, már csak egy-két jó vagy rossz mozdulatra, döntésre vagy a fuldoklástól. De csak simán besörözve, lángosozva, hekkezve a délutáni szunyókálásból, bármiből a vízbe csobbanva a keringési rendszered azt mondja, hogy húha, és ugyanott vagy! Tragédia Fonyódon: gyerek testvérpár fulladt a Balatonba – Délipart. A villogó fények a parton meg nem diszkó, hanem viharjelzés! Lehet, hogy csak három–nyolc perced van, mire odaér a vihar, ahol most békésen napozgatsz a félig leeresztett gumicsónakodon. Helyismeret híján nem jól érzékelve a távolságokat már jócskán kisodródtál a nyílt vízre, és nem is érted, mi a gond. Nos, ennyi időd van, hogy kiérj a biztonságba. Rossz esetben a parttól elfelé fog sodorni a 80-100 km/h-s szél, és ha megjön, az kemény csapkodás lesz, az egyméteres hullámvölgyekben barátságtalan, zöldesszürke vízfalak között küszködés, ahonnan nem látsz ki, hogy merre indulj, és minden harmadik, negyedik lélegzetvételre kapsz csak be egyszer levegőt a víz helyett, egy versenyúszó ereje is kevés lehet már kiérni.
Vízbe fulladt egy testvérpár a balatoni Alsóbélatelep szabadstrandján – jelentette az ATV. A két tizenéves fiú felfújható matracokról esett a Balatonba, amíg a szüleik és a harmadik testvérük a parton voltak. Az nem tudni, hogy pontosan hogy kerültek a mély vízbe. BAMA - A Balatonba fulladt egy fiatal testvérpár – szüleik a partról nézték végig a tragédiát. A két, vízen úszó gazdátlan matracra egy SUP deszkás fürdőző lett figyelmes, aki megtalálta az éppen elmerülő fiatalabbik fiút a vízben, akit ki is vitt a partra. A mentők megkezdték a gyerek ellátását és mentőhelikopter is elindult érte, de már nem tudták megmenteni. Ezzel egy időben keresni kezdték az idősebb fiút is. A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata négy, szonárral felszerelt hajóval kereste a fiatalt, akinek testét végül búvár hozta fel. Bagyó Sándor Alex, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnöke lapunknak azt mondta: tudomása szerint a két fiúnak nem volt biztos az úszástudása. A tragédia kapcsán Bagyó fontosnak tartotta elmondani, hogy a Balaton déli partján a lassan mélyülő víz hamis biztonságérzetet kelthet a fürdőzőkben.
A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság később azt közölte: 19 óra körül a 17 éves fiú holttestét is megtalálták. A azt írta: információik szerint a család egy nappal a tragédia előtt érkezett a Balatonhoz. A 13 és 17 éves fiúk két külön matracon túlhaladtak a bójákon, annak ellenére, hogy egyikük sem tudott úszni. A Balaton jó ismerői tudják: a bójákon túl vannak olyan szakaszok, ahol akár 3 méterre is mélyülhet hirtelen a víz. A szülők már csak arra lettek figyelmesek, hogy már nem tartózkodnak a testvérek a matracokon – írja a Somogy megyei hírportál.
Az északi parton megszokták, hogy vigyázni kell a mélyülő vízzel. "Délen a tó sokáig nem mélyül, 300-400 méteren viszont egy úgynevezett marás van, ahol az addig 60 centiméteres víz hirtelen 3 méteressé válhat" – mondta Bagyó. Szerinte az is fontos lenne, hogy a kijelölt fürdőhelyeken a marásvonalat bójával kellene jelezni. Emellett fontos a helyismeret is, illetve, hogy aki nem tud jól úszni, az mindenképpen vegyen mentőmellényt, vagy úszást segítő eszközt. Emellett figyelni kell arra, hogy felhevült testtel ne menjünk hirtelen a hűvös vízbe, mert a szervezetet sokkhatás érheti.
A műtüdő azonban még ettől is lényegesen különbözik. Ott ugyanis az egész folyamat, vagyis a gázcsere már nem a tüdőben zajlik le, hanem a testen kívül, szaknyelven kifejezve extrakorporálisan, a műtüdőben. Innen az eljárás neve is: ECMO (Extracorporal Membrane Oxygenation), tehát testen kívüli membrános oxigenizáció. A folyamat maga nem a lélegeztetőgépre, hanem inkább a hemodialízisre, vagyis az egyik fajta művesekezelésre emlékeztet, amennyiben itt is az történik, hogy a beteg vérét egy gépen áramoltatjuk át, majd visszavezetjük a testébe. A művesekezeléstől eltérően itt azonban nem salakanyagok kiszűrése történik, hanem az oxigén–szén-dioxid-gázcsere. Meddig Lehet A Beteg Lélegeztetőgépen / Olyan Ütemben Növekszik A Lélegeztetőgépen Lévő Betegek Száma, Hogy Alig Marad Esélyük A Túlélésre - Portfolio.Hu. A műtüdő, vagyis ECMO-berendezés nemcsak rendkívül drága, hanem üzemeltetése is rendkívüli szakértelmet és igen fejlett kórházi hátteret igényel. Az tehát önmagában nem elegendő, hogyha valaki rendelkezik műtüdőgéppel; annak szakszerű használata komoly személyi és egyéb tárgyi feltételekhez kötött. Az első ilyen kezeléseket kifejezetten olyan betegek számára fejlesztették ki, és olyan betegeken végezték, akiknek a tüdeje végérvényesen felmondta a szolgálatot, és ezért még lélegeztetőgép használatával sem maradtak volna életben.
Itt jön segítségként a respirátor, ami – hangsúlyozta a által megkérdezett szakorvos – nem gyógyítja ugyan a koronavírust, de támogatja a tüdőt és ezen keresztül a többi szerv működését addig, amíg az immunrendszer le nem küzdi a fertőzést és a légzőszerv el nem kezd magától gyógyulni. Normális körülmények között a levegőből 21 százalék oxigént lélegzünk be. Amikor – például koronavírus-fertőzöttség miatt – gyulladt a tüdő, jelentős mennyiségű légzőfelület kiesik, így szükség lehet arra, hogy magasabb koncentrációjú oxigént juttassunk a szervezetbe, a legrosszabb esetben akár 100 százalékosat, amit a gép segítségével meg tudunk tenni. A koronavírusos eseteknél gyakori az a probléma, hogy a gyulladás miatt a tüdőben a léghólyagok összeesnek, aminek következtében egyáltalán nem történik gázcsere. Koronavírus: 80 lélegeztetőgép érkezett, ismét az első ajtón kell felszállni a buszokra - 67. nap. A géppel ki lehet nyitni a léghólyagokat és nyitva is lehet őket tartani, így javítva a gázcsere feltételeit. A legsúlyosabb esetekben az is előfordulhat hogy az orvosok gyógyszerek segítségével teljesen leállítják a beteg saját légzését, és onnantól kezdve teljes egészében géppel vezérlik a lélegeztetést – ezért is kulcsfontosságú, hogy egy ilyen súlyos légzési tüneteket kiváltó vírusnál, mint a korona, a hirtelen megugró, kritikus állapotú betegszámhoz kellő mennyiségű lélegeztetőgép álljon rendelkezésre.
Ezért nagyon fontos, hogy ha a tüdőkapacitás és ezzel az oxigénfelvétel egy meghatározott szint alá csökken, a páciens oxigéntámogatást kapjon. Ez orrszondán keresztül, vagy egy orrot és szájat eltakaró maszkon át lehetséges, esetleg úgynevezett "arc-sátor" használatával, ha magasabb, illetve szabályozottabb oxigénkoncentrációra van szükség, mint azt korábban a részletesen megírta. Lélegeztetőgép meddig lehet facebook. Amennyiben már ez sem elég, mert a beteg oxigépterápiával sem képes saját erőből levegőt venni, át kell térni a gépi lélegeztetésre. Ezt azonban csak nagyon alapos indokkal és kizárólag azoknál vetik be, akiknél nincs más megoldás, a lélegeztetőgép alkalmazása ugyanis, bár bizonyos helyzetekben életmentő, sok kockázattal jár. Aki lélegeztetőgépre kerül, azt elaltatják Először is, aki gépre kerül, azt intubálni kell, vagyis be kell vezetni a légcsövébe egy tubust. Ennek a légútbiztosító csőnek az egyik végét egy felfújható műanyag ballon veszi körül, ez zárja le kíméletesen a légutakat. A tubus másik végét illesztik a bonyolult, finoman szabályozható pumpaként működő lélegeztetőgép csövéhez.