KIÁLLÍTÁS Herczeg Noémi 2021-11-14 18:00 2022. február 13-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galériában a magyar festészet egyik legnagyobb hatású festőjének, Szinyei Merse Pálnak az életművét bemutató tárlat. A közel 120 művet felvonultató kiállítás magyar és nemzetközi (elsősorban osztrák, német, francia) kontextusban vizsgálja Szinyei festészetét és kultuszát. A tárlaton Szinyei főművein keresztül követhetjük végig az életművet. Olyan, művészettörténeti szempontból is nagyhatású festményekkel találkozhat a látogató, mint a Majális, a Lilaruhás nő, a Pipacsos mező, a Pacsirta vagy a Léghajó. A kiállítás kurátorai, Hessky Orsolya, Krasznai Réka és Prágai Adrienn igyekeztek a felvonultatott anyaggal azt is bemutatni, milyen volt a korabeli magyar és nemzetközi művészeti közeg, amelyben a festő alkotott, illetve milyen hatása volt a főműveknek a Szinyeit követő magyar festőgenerációk körében. Így a tárlaton látható több külföldi és magyar köz- és magángyűjteményből érkezett festmény, olyan nemzetközi szinten is neves alkotóktól, mint Monet, Sisley, Corot, Courbet vagy Gainsborough.
Ez az az időszak, amikor Európa-szerte az impresszionizmus és a realizmus válik kordivattá, Magyarországon viszont még tovább élt a romantika világa, melynek jellemzője, hogy mindig nagy témákat, nagy eszméket dolgoz fel. Ez lehet az oka annak, hogy Szinyei Merse Pál festményei nem győzték meg a kritikusokat. A kép monumentális méretű, de a nagy mérethez nem kell feltétlen nagy téma, vagy, ahogy Szinyei fogalmaz, nem mást akart lefesteni, mint: "egy szép tavaszi napot, melyet a városból kirándult víg társaság élvez…" Szinyei Merse Pál: Majális – 1873 Ha még kiélveznétek a február végét, valamilyen romantikus programot kerestek a párotokkal, vagy csak már nagyon várjátok a tavaszt, akkor szívből ajánlom Szinyei Merse Pál kiállítását, nem fog csalódást okozni. Február 20-ig még látogatható! A képek forrása:
2021. november 12. 15:52 MTI Kép és kultusz címmel Szinyei Merse Pál életművét mutatja be a a Magyar Nemzeti Galéria (MNG), amely a mintegy 120 művet felvonultató kiállításon hazai és nemzetközi kortársakkal is párhuzamba állítja a magyar képzőművészet első modern festőjét. Szinyei Merse Pál 1897-es Önarckép bőrkabátban című festménye (részlet) A magyar művészet egyik legnagyobb mesterének harminc éve nem nyílt életmű-kiállítása Budapesten, pedig az utóbbi évtizedekben számos új eredmény született a Szinyei-kutatásban – közölte a tárlat csütörtöki sajtóbemutatóján a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. Baán László hozzátette: a kiállítás az elmúlt időszakban előkerült művek mellett hangsúlyosan mutatja be Szinyei életművének hazai és nemzetközi kapcsolódási pontjait, valamint utóéletét is, többek között Monet, Courbet, Sisley, Corot, Gainsborough és Böcklin; valamint Benczúr, Ferenczy és Rippl-Rónai – a kortársak közül Konkoly Gyula és Tót Endre – munkáit felvonultatva.
A kiállítás Szinyei fő műveit magyar és nemzetközi – elsősorban osztrák, német és francia – kontextusban, az egykorú rokon törekvések és tematikus összefüggések tükrében mutatja be. A tárlatra több mint 20 külföldi festmény – köztük Monet, Sisley, Corot, Courbet, Gainsborough remekművei – érkezett neves köz- és magángyűjteményekből. Nemcsak a Szinyei-életműből láthat a közönség gazdag, számos ritkán látható művet felvonultató válogatást, hanem Szinyei kultuszát is eddig példátlan részletességgel tekinti át a tárlat, olyan művészek alkotásain keresztül, mint Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József, Bernáth Aurél vagy a kortársaink közül Konkoly Gyula, Tót Endre és Szabó Ábel. Szinyei életútját egyrészt a 19. századi kortársak műveinek kontextusában, másrészt az élete végén kialakult kultuszából visszavezetve, a beérkezett művész pozíciójából visszatekintve ismerhetjük meg a tárlaton. Három évtizeddel a Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású életmű-kiállítása után, ily módon még jól ismert művei is eddig nem látott válogatásban, sajátos tematikus egységeken keresztül, új fénytörésben jelennek meg.
2015. február 20., péntek, 12:27 Romániában Esterházy Péter és Nádas Péter a legismertebb kortárs magyar író, ami eredményes népszerűsítésük mellett annak is köszönhető, hogy többször jártak Romániában – derült ki azon a beszélgetésen, amelyet Bukarestben, a Bastilia könyvesboltban tartottak. Az állami támogatással működő műfordítói programok fontosságát hangsúlyozták azon a bukaresti beszélgetésen, amelyen román kiadók képviselői a kelet-közép-európai, de főként a magyar írók könyveinek a román könyvpiacon való jelenlétét vitatták meg. A Balassi Intézet bukaresti központja és a Román Kulturális Intézet által szervezett rendezvényt a román főváros egyik legismertebb könyvesboltjában, a Bastiliában tartották. Magyar kortárs írók. A beszélgetésen Ștefania Nalbant, a Curtea Veche kiadó képviselője elmondta, hogy ők a 2000-es évek elején kezdték kiadni magyar írók műveit. Márai Sándorral kezdték, majd Esterházy Péterrel folytatták. Kezdetben nagy volt a lelkesedés, és nem folyamodtak állami támogatásért, de a 2008-ban kirobbant gazdasági válság több mint 30 százalékkal vetette vissza a román könyvpiacot.
Mindkét cselekményszál ugyanazokat a kérdéseket feszegeti. Mit jelent alárendeltnek lenni? Hogyan lehet szembemenni a társadalmi elvárásokkal? Miként adhat választ a művészet a mindennapok problémáira? A könyv megidézi a nagy író szellemét és korát, segítségül hívja, de felesel is vele. A megidézett szereplők nagy része fiktív, de könnyen azonosítható. 85 kortárs magyar író. Múlt és jelen, valódi és kitalált találkozik ebben az akár egy délután alatt is elolvasható, sok helyen megindító, sokszor viszont krimiszerűen izgalmas regényben. A boldogtalanság pöttyös labdája: Cserna-Szabó András Cserna-Szabó András eddigi kötetei megmutatták, hogy novellában és esszében egyaránt erős, az Ede a levesben című, Fehér Bélával közösen jegyzett gasztrokrimivel pedig a közönségsiker is elérkezett. Idén februárban megjelent első regénye, a Szíved helyén épül már a halálcsillag, hozza azt a szellemes, ironikus minőséget, amelyet eddig is megszokhattunk, azonban szerencsére ennél jóval többet is. A tudományos-fantasztikus filmeket megidéző címről kiderül, hogy egy Hamis Csöcsök nevű, jobb napokat látott punk-rock banda dalszövegéből származik, akiknek koncertjén a főhős, Emlék Bundás a boldogságdémonnal találkozik egy szőrös transzvesztita képében.
Mi lehetne nosztalgikusan szexibb, mint "hírül adni a világnak, hogy még nem veszett el minden az eltűnt időben, hogy akad még valamiféle remény a nyugalomra, hogy Balbec Beach még mindig létezik, igen, hogy Balbec Beach lehetséges. " A borítón látható fénykép pedig azt bizonyítja, hogy a fiatal írók nem konflissal, hanem bizony longboarddal járnak. Lehetek én is: Tallér Edina A korábban újságíróként dolgozó Tallér Edina A húsevő című debütáló kötete 2010-ben jelent meg. A regény szókimondó pontossággal, realista eszközökkel mesél nőkről és férfiakról, nagymamákról és nagypapákról, eltűnt apáról és állami gondozott kisfiúról. Érdekesség, hogy a kötet szerkesztője Kukorelly Endre volt, aki maga is szépíró. Magyar kortárs iron man 2. Ezt nyilatkozta a könyvről: " Egy mesebeli királylány úgy berágott a szerelmére, hogy megfőzte a gyerekeit. Meséli egy királylány. Nagyanyjáról, a szerelméről, anyjáról, a szomszéd Antiról, férfiakról, jobb kézfején egy L alakú forradásról. " Tallér Edinának idén jelent meg a második kötete Lehetek én is címmel.