De a népszámlálás csak a czigány anyanyelvűeket vette számba, a czigány összeírás pedig a czigány származásúakat. Anyanyelv szerint ezek közt csak 82 405 volt czigány, tehát valami 10%-kal kevesebb, mint amennyit az utolsó népszámlálás kimutatott. [... ] Az összes czigányok nagy számának (274 940) majdnem 9/10-e (243 432) állandóan letelepedettnek vétetett fel, aránylag nem nagy százalék (valami 7½) esik a huzamosabb ideig tartózkodóknak bizonytalan kategóriájába (20 406), míg a határozottan vándorczigánynak összeírtak immár nem mutatnak valami ijesztő számot (8938). a) Állapítsuk meg, mi alapján határozta meg a felmérés, hogy kik tartoznak a cigányság körébe! A 150 évvel ezelőtt elhunyt báró Eötvös József újratemetése | Magyar Nemzeti Múzeum. Miben különbözik ez a többi nemzetiség megítélésétől? b) Hogyan határozta meg az 1890-es népszámlálás a cigányságot? Vessük össze és elemezzük a népszámlálási adatokat és a felmérés eredményeit! c) Mekkora volt a korszakban a cigányság százalékos aránya a magyarországi társadalmon belül? d) Jellemezzük a forrás alapján a cigányság zömének életmódját!
Eötvös életművének egységét elsősorban annak gondolati koherenciája teremti meg. Szépirodalmi műveit mindig csak magyarul, de állambölcseleti, politikai munkáit, röpiratait gyakran az édesanyjától örökölt anyanyelvén, németül írta. Eötvös nagyon kedvelte az aforizma műfaját is, amelynek egyik legkiválóbb művelője lett. Élete egyik első és utolsó műve is e műfajban született. Eötvös József, Franz Eybl litográfiája, 1842, MNM TKCS ltsz. : 1. Eötvös, a politikus Eötvös már fiatalon bekapcsolódott a reformkori országgyűlések munkájába. 2018 november – Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács. Az 1839/1840-es pozsonyi országgyűlésen a Batthyány Lajos gróf körül formálódó főnemesi ellenzékhez tartozott és aktívan fellépett a vallásegyenlőség, a szólásszabadság, a jobbágyfelszabadítás és a zsidók emancipációjának kérdésében. Az 1840-es évek derekán a centralisták kis csoportjának meghatározó tagja lett, akik a modernizáció sikerét a vármegyei önállósággal szemben, parlamentáris körülmények között, a centralizációban látták. Az Ausztriához fűződő viszonyt tekintve Eötvös mindig is a mérsékeltebb irányzatot képviselte, és az 1848/49-es szabadságharc idején családjával Münchenbe költözött.
[... ] 14. Az egyházközségek [... ] iskoláikban az oktatásnak nyelvét tetszés szerint határozhatják meg. [... ] 17. Az állam [... ] köteles az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai az általuk lakott vidékek közelében anyanyelvükön képezhessék magukat egészen addig, hol magasabb akadémiai képzés kezdődik. [... Nemzeti Közszolgálati Egyetem. ] 20. A községi gyűlések maguk választják jegyzőkönyvük s ügyvitelük nyelvét. A jegyzőkönyv egyszersmind azon nyelven is viendő, amelyen vitelét a szavazatképes tagoknak egy ötöde szükségesnek látja. 21. Községi tisztviselők a községbeliekkel való érintkezésben azok nyelvét kötelesek használni. [... ] 26. Valamint eddig is jogában állott bármely egyes honpolgárnak éppen úgy, mint a községeknek, egyházaknak, egyház-községeknek úgy ezentúl is jogában áll saját erejükkel, vagy társulás útján alsó, közép és felső tanodákat felállítani. E végből, s a nyelv, művészet, tudomány, gazdaság, ipar- és kereskedelem előmozdítására szolgáló más intézetek felállítása végett is.
A nemzetiségi egyenjogúság tárgyában hozott törvény szellemiségét ráadásul az Eötvös-féle, nagyjából ugyanakkor elfogadott népiskolai törvény (1868. évi XXXVIII. ) jónéhány paragrafusa is tovább erősítette. Bár eleinte sok ellenzője volt, és az új évtized elején még történtek kísérletek arra, hogy új törvénnyel helyettesítsék, az idő múltával mindinkább egyes pontjainak a betartatlanságát kérték számon a kritikusai. Lajtai László Kép forrása: OSzK, Digitális Képarchivum
Mindazon tárgyakra nézve, melyek ez egyezményben a közös országgyűlésnek és központi kormánynak nincsenek fenntartva, Horvát-, Szlavón- és Dalmátországokat mind a törvényhozás, mind a végrehajtás körében teljes önkormányzati jog (autonómia) illeti. 48. Horvát-, Szlavón- és Dalmátországok önkormányzati joga ez okból mind törvényhozási, mind kormányzati tekintetben kiterjed azon országok beligazgatási, vallási és közoktatási ügyeire s az igazságügyre, ide értve a tengerészeti jog kiszolgáltatásán kívül a törvénykezést is, minden fokozatán. [... ] 50. Az autonóm országos kormányzat élén Horvát-, Szlavón- és Dalmátországokban a bán áll, ki a horvát-szlavón-dalmát országgyűlésnek felelős. 51. A horvát-, szlavón- és dalmátországi bánt, a magyar királyi közös miniszterelnök ajánlatára és ellenjegyzése mellett, ő császári és apostoli királyi Felsége nevezi ki. [... ] 57. Horvát-Szlavónországok határai között a közös kormányzat közegeinek hivatalos nyelvéül is a horvát nyelv állapíttatik meg. a) Mivel rendelkeztek a horvátok a törvény értelmében?
A konferencia nyitóelőadásában Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Eötvös Józsefet "a polgári átalakulás elszánt támogatójának" nevezte és beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel való együttműködés lehetőségeiről is. Emlékeztetett: Eötvös József Széchenyi és Deák kortársa, az MTA harmadik elnöke, akinek szorgalmazására "jelentősen és sorsdöntően" bővült az akadémia funkciója, amely a polgári létforma küzdelmeit szolgálta, mint ahogy napjainkban is szolgálni törekszik. Eötvös közreműködésével 1869-ben született meg az az új alapszabály, amely az akadémia tudományos feladatainak dominanciáját is elhozta és a testület integrálta a teljes hazai tudományosságot. A felmérések alapján a tudósok és az akadémia társadalmi megbecsültsége nagy: öt megkérdezettből négy embernek az a véleménye, hogy a Magyar Tudományos Akadémia nélkülözhetetlen az ország számára, a tudósok iránti bizalmat a világjárvány növelte, ezzel azonban az akadémia társadalmi felelőssége is növekedett – vélekedett Freund Tamás, aki szerint Eötvösnek a tudomány nemzetfejlődésben betöltött gondolata máig hat, a kormány ugyanis felértékelte a kutatás-fejlesztés-innováció és a felsőoktatás szerepét a nemzetstratégiában.
Az 1861 és 1868 között született hivatalos törvénytervezetek összehasonlítása kapcsán dióhéjban annyit érdemes kiemelni, hogy az előkészítési szakaszban és a szavazáson többségi támogatásban részesült tervezetek és a hozzájuk képest kisebbségben maradt törvényjavaslatok között alapvető koncepcionális különbségek mutatkoztak. Az előbbiek kimondva-kimondatlanul a polgári jogegyenlőséget (is) megtestesítő egységes magyar politikai nemzet fogalmát helyezték előtérbe (a Deák-féle verzióban preambulumként is kiemelve), a nemzetiségi (nyelvhasználati-kulturális) jogokat pedig az egyének és egyesületek szintjén kívánták biztosítani. Az utóbbiak számára viszont a kollektív jogok garantálása volt előrébb való, így az ország lakosságának többségét lefedő hat fő népcsoport (megfogalmazásukban nemzet) kollektív egyenjogúságát deklarálták, hangsúlyozva hogy a magyar is csupán egy az ország egyenrangú "politikai nemzetiségei" közül. E két markánsan elkülönülő álláspont ráadásul az évtized előrehaladtával még távolodott is egymástól, ám a törvénytervezet ötnapos általános vitáján, majd az azt követő szavazáson az is nyilvánvalóvá vált, hogy a többségi koncepció szilárd többséget tudhat maga mögött még a nem magyar etnikumú képviselők egy részének soraiban is.
Az ösztöndíj időtartama 10 hónap, azaz két egymást követő tanulmányi félév. Részletek: Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2021 – Pályázat felsőoktatási tanulmányokat folytató fiataloknak Pályázati felhívás települési önkormányzatok számára a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2021. évi kiírásához való csatlakozásra. A Bursa Hungarica Ösztöndíjban az 51/2007. (III. 26. ) Kormányrendelet 18. § (2) bekezdése alapján kizárólag a települési önkormányzat területén állandó lakóhellyel rendelkezők részesülhetnek. Részletek: Felhívás önkormányzatoknak, a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2021. évi kiírásához való csatlakozásra A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjprogram 2020. évi fordulójához csatlakozott települési önkormányzatok listája az alábbi linkről tölthető le. A csatlakozott települések listája A pályázati hírek kivonata csak előfizetés és az előfizetői fiókba belépés után tölthető le PDF-ben.
A pályázat kötelező mellékletei: – A felsőoktatási intézmény által kitöltött eredeti hallgatói jogviszony igazolás vagy annak másolata a 2021/2022. tanév első félévéről. – Igazolás a pályázó és a vele egy háztartásban élők egy főre jutó havi nettójövedelméről. (Egy háztartásban élőnek kell tekinteni a pályázó lakóhelye szerinti lakásban életvitelszerűen együttlakó, ott bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyeket. ) – Rövid önéletrajz a pályázó szociális helyzetéről. A pályázat rögzítésének és az önkormányzathoz történő benyújtásának határideje: 2021. november 05. A beérkezett pályázatokat az illetékes önkormányzat bírálja el 2021. december 06-ig. A települési önkormányzat döntéséről és annak indokáról 2021. december 08-ig az EPER-Bursa rendszeren át elektronikusan vagy postai úton küldött levélben értesíti a pályázókat. A polgármester a 135/2021. 30) számú képviselő-testületi határozat alapján kiírja, a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot 2021. évre a felsőoktatási tanulmányokat 2022-ben kezdő fiatalok részére.
A hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételének támogatása érdekében Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) idén is csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer 2022. évi fordulójához. Az ösztöndíjpályázat keretében az Önkormányzat 150 pályázót – 130 fő "A" típusú, és 20 fő "B" típusú – kíván 5 000, - Ft/fő /hó önkormányzati támogatásban részesíteni, akinek háztartásában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) 350%-át (2021-ben ez az összeg: 99. 750, - Ft), amennyiben a pályázót szülője egyedül neveli, a nyugdíjminimum 450%-át (2021. évben ez az összeg: 128. 250, - Ft). A pályázatok elbírálásának szempontja nem a tanulmányi eredmény, hanem a pályázó szociális helyzete. Az ösztöndíjrendszer keretében "A" és "B" típusú pályázatot lehet benyújtani. "A" típusú ösztöndíjpályázatot azok az önkormányzat területén állandó lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű fiatalok nyújthatnak be, akik felsőoktatási intézményben (felsőoktatási hallgatói jogviszony keretében) teljes idejű (nappali munkarend) alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, mesterfokozatot és szakképzettséget eredményező mesterképzésben, osztatlan képzésben vagy felsőoktatási szakképzésben folytatják tanulmányaikat.