Retro Múzeum Bisztró Budapest Kiváló 2021. szeptemberben, barátokkal járt itt Értékelt: 2021. október 1. Ajánlom a helyet másoknak is! Nagyon kellemes helyet alakítottak ki a múzeummal karöltve. Ajánlatuk a Bambi, zsíros deszka, virsli mustárral. Retro múzeum budapest budapest. Gyermekkorom divatos kajái. Amellett a retro cukorkák, csokik és mai sütemények. A kellemes élményt egy régi zenegép szolgáltatja, melyből Ihász Gábor, Máté Péter stb. dalait lehet előcsalogatni. Milyennek találod ezt az értékelést? Hasznos 1 Vicces Tartalmas Érdekes Ételek / Italok: Kiszolgálás: Hangulat: Ár / érték arány: Tisztaság: Értékelést írta 84 184 886 Legnépszerűbb cikkek Érdekes cikkeink
Weboldalunkon Cookie-kat használunk a lehető legjobb felhasználói élmény érdekében. A Cookie-k szükségesek az oldalunk működésének biztosítása, az oldalon végzett műveletek nyomon követése érdekében. Vannak Cookie-k, amelyek nélkülözhetetlen szolgáltatásaink biztosításához. Egyéb Cookie-k - beleértve a harmadik féltől származókat -, kikapcsolhatók, azonban nélkülük oldalunk nem működik teljes értékűen. Az elfogadás gombra kattintva beleegyezését adhatja, hogy Cookie-kat használjunk. Retro múzeum budapest. COOKIE TÁJÉKOZTATÓ | COOKIE-K ELUTASÍTÁSA
Alakítsuk együtt a Józsefvárosi Múzeum gyűjteményét - segítsetek a Józsefvárosi Múzeumnak. A múzeum első lakossági tárgygyűjtési akciója során a cél olyan, a kerülethez kapcsolódó emlékek, tárgyak, történetek gyűjtése, amelyek segítségével minél átfogóbb képet festhetnek majd Józsefváros gazdag múltjáról és jelenéről. Ha tárgyakkal, illetve személyes történetekkel szívesen hozzájárulnál a múzeum gyűjteményének alakításához, kérjük, jelentkezz az alábbi elérhetőségek egyikén: telefon: 06 20 615 07 66 vagy 06 70 514 79 65 e-mail: A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
Ajánlott korosztály: 7‒8. osztály
Minden múzeumi óra természetes része az adott témához kapcsolódó kiállításrész közös megtekintése, feldolgozása. A programok során kiscsoportos feladatokat, interaktív elemeket, kézbe vehető műtárgymásolatokat, a korszak tárgyi világát felidéző alkotómunkát váltakozva alkalmazunk. MÚZEUMI ÓRÁK Létszám: 1 osztály (max. 30 fő) Időtartam: 70-90 perc (hétköznaponként) MÚZEUMI ÓRA (belépőjegy állandó vagy időszaki kiállításba + a foglalkozás díja): 1. 200 Ft/fő Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy csak nyitvatartási időben tartunk foglalkozásokat! Múzeumi foglalkozást csak helyi, szakképzett munkaerő tarthat! ÁLLANDÓ KÍNÁLATUNK: 1) A RÉGÉSZ ÉS A RESTAURÁTOR | A múlt lenyomata Mely szakemberek munkájának nyomait fedezhetjük fel egy múzeumi kiállítás tárgyain? Retro hírek | Retro Múzeum Budapest. Barlangot, hatezer éves házat és bronzkori sírokat tanulmányozunk, majd egy régészeti feltárás rekonstruálása után magunk is restaurálunk. Ajánlott korosztály: 1‒4. osztály, 5‒6. osztály 2) AZ ŐSKŐKOR ÉS AZ ÚJKŐKOR | Vértesszőlősi Sámuel és utódai Mit láthatott az ősember, ha kitekintett a barlangjából?
Retro Hírek Legfrissebb hírek, aktualitások, izgalmas retro visszaemlékezések a Retro Élményközpont rovatában. Gyere és ismerd meg közelebbről a régi idők emlékeit. Retro múzeum budapest video. Retro élelmiszerek, amitől máris érzed a nosztalgia ízét a szádban Van néhány olyan élelmiszer, aminek ha csak a nevét halljuk is, azonnal a szánkban érezzük az ízét, sőt, gyakran még emlékezetes pillanatokat is kapcsolunk hozzájuk. Most megmutatjuk, mik azok a tipikusan... Tovább Régi tévéműsorok, amelyeket nem feledünk Napjainkban a kereskedelmi televízió telis-tele van valóságshow-kal, tehetségkutatókkal, kvízműsorokkal és arányaiban sokkal több a külföldi sorozat is mint a magyar. Biztosan Neked is vannak olyan régi... Kik azok az úttörők? – Visszaemlékezés Az úttörő fogalom napjainkban szinte mindenki számára ismert Magyarországon, ha máshonnan nem is, de legalább a szülők, nagyszülők meséiből. Sokan édes emlékként tekintenek vissza kisdobos és úttörő... Tovább
Megismerjük a régmúlt szerelmek legpikánsabb titkait! Ajánlott korosztály: 9‒12. osztály, felnőttek 11) LUXEMBURGI ZSIGMOND ÉS KORA Egy nagyformátumú uralkodó, király és császár: aki kiépítette a végvárrendszert, keresztes hadjáratot szervezett, lovagrendet alapított és zsinatot is szervezett. Zsigmond uralkodása idején Buda lett az európai politika központja, s az ő udvarában tűnt fel a híres törökverő Hunyadi János is. 12) MÁTYÁS KIRÁLY ORSZÁGA Mit tudtok Mátyás királyról? Igazságos volt? Ki volt a legnagyobb hadvezére? Retro Bisztró | Retro Múzeum Bisztró. Látogassunk el Mátyás országába, ismerjük meg együtt a király hatalmas seregét, barangoljuk be a palotát, kukkantsunk be a könyvtárba és a konyhába. Szervezzünk meg együtt egy fényűző lakomát! 13) REJTÉLYFEJTÉS MÁTYÁS KIRÁLLYAL | Az elveszett kincs nyomában A rejtélyfejtő program során játékos módon ismerkedünk meg a középkori magyar történelem meghatározó alakjával, Hunyadi Mátyással, s udvarának titkaival. A rejtély felderítéséhez meg kell tanulni csapatként dolgozni, de szükség lesz ügyességre és fondorlatra is.
,, Csak még egyszer előre! " Ezzel a kiáltással indította harcba katonáit az I. világháború poklában Sipos Gyula ezredes. A legendás parancsnokért katonái tűzbe mentek volna, ma mégis méltatlanul kevesen ismerik a nevét és a Magyar Királyi 17-es Honvéd Gyalogezred történetét. Ezen szeretett volna változtatni a székesfehérvári kötődésű Burján Zsigmond, amikor filmre vitte az ezred küzdelmeit az olasz fronton. Az olasz front. Doberdó. A caporettói áttörés. Dicsőséges harcok. Tragikus emberi sorsok. Az olasz betörés és a közelharcok ábrázolása volt a legnagyobb kihívás a rendező számára (Fotó: Pápai Barna) Történelmi háttér Észak-Olaszországban, az Alpokban húzódó délnyugati fronton hosszas állóháború alakult ki az olasz és az osztrák-magyar csapatok között. Az Isonzó folyónál 12 csatát vívtak a szemben álló felek, váltakozó sikerrel. Az isonzói csaták az első világháborúban tipikus, felőrlő harcok halmazába tartoztak. Viszonylag kis területen, nagy létszámú hadseregek csaptak össze, a csaták területnyereségre nem vezettek, vagy csekély jelentőségűek voltak, ugyanakkor nagyszámú sebesült és halott maradt a harcoló felek mindkét oldalán.
Németország emellett légierővel sem rendelkezhetett. A németeknek eljárást kellett indítaniuk a császár ellen az elkövetett háborús bűnökért, más vezetők ellen pedig az agresszív háború kirobbantásáért. A lipcsei tárgyalások főként felmentésekkel végződtek, anélkül, hogy a császár vagy bármelyik fontos nemzeti vezető jelen lett volna a vádlottak padján, ezért még Németországban is kirakatpereknek tekintették őket. Az újonnan megalakult német demokratikus kormány a versailles-i békeszerződést "békediktátumnak" (Diktat) tekintette. Franciaország, amely a "nagy négyes" többi tagjánál nagyobb anyagi veszteségeket szenvedett, ragaszkodott a szigorú feltételekhez, azonban a békeszerződés összességében nem rendezte az I. világháborút kirobbantó nemzetközi viszályokat. Ellenkezőleg, inkább akadályozta az Európán belüli együttműködést, és elmérgesítette azokat a háborút okozó problémákat. A háború szörnyű áldozatokat és rengeteg emberéletet követelt minden oldalon, és a veszteségek óriási súlyként nehezedtek a legyőzöttekre és a győztesekre is.
Bár nincsenek pontos adatok a veszteségekről, de a legtöbb statisztika szerint megközelítőleg 10 millió főt tehetett ki a halálos áldozatok és 12 millió főt a sebesültek száma. Olyan veszteségei voltak minden nemzetnek, mint addig még soha. Rokkantak ezrei tértek vissza a frontról, a nemzetgazdaságok romokban hevertek. Soha többé háborút! Ennyi áldozat, ennyi pusztítás láttán azt gondolhatnánk, a túlélők csak erre vágyhattak. Békére. Hogy végleg letegyék a fegyvereket. De nem lett vége! Száray Miklós: Történelem IV. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006. A. J. P. Taylor: Az első világháború képes krónikája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. Magyarország az első világháborúban. Szerk: Romsics Ignác. Kossuth Kiadó, Budapest, 2010. Múlt-kor, Pirityi Sándor: 90 éve kezdődött a korlátlan tengeralattjáró-háború,?... A korlátlan tengeralattjáró háború
A lövészárkok ideális esetben olyan terepen alkalmazzák, amikor az árok előtt elterülő vidéken az előrenyomuló ellenség jól célba vehető. A terepviszonyoknak megfelelően a lövészárok lehet egyenes, görbe vagy törött vonalvezetésű. Az első világháború második felében a lövészárkok általában már cikkcakkos kialakításúak voltak, hogy azokat ne lehessen hosszában átlőni. Nagysága és kiépítettsége szerint lehet kis és nagy lövészárok, illetve lövészállás. A lövészárok elülső, a támadó ellenség irányába eső oldalán természetes rézsutozással mellvédet állítanak fel (az árok kiásásából származó földdel), az árok belső oldalát, a terepviszonyoknak és a talaj minőségének megfelelően, meredekebbé alkotják, hogy a lövészárokban elhelyezkedő katonák nagyobb védelemben részesüljenek. A kis lövészárokból térdelve, a nagy lövészárokból állva, míg a lövészállásban lőpadra fellépve tüzelnek a katonák. Az árkokat a történelem során folyamatosan alkalmazták, igaz kezdetben – a tűzfegyverek előtt – csak az ellenség támadásának lassítására, megakadályozására.
A békeszerződés egyik fontos kitétele megtiltotta Ausztria számára, hogy veszélyeztesse újonnan szerzett függetlenségét. A korlátozás megtiltotta az egyesülést Németországgal, ami a pángermanisták régi vágya és valamint az Ausztriában született Adolf Hitler az általa vezetett nemzetiszocialista (náci) párt aktív célja is volt. A dualista monarchia másik fele, Magyarország szintén önálló állam lett: a trianoni békeszerződés (1920. november) értelmében Magyarországnak le kellett mondania Erdélyről Románia javára, Szlovákiát és Kárpátalját az újonnan alakult Csehszlovákia kapta meg, és a későbbi Jugoszláviának is át kellett adnia más magyar koronabirtokokat. Az Oszmán Birodalom 1920. augusztus 10-én írta alá a sèvres-i békeszerződést, amely véget vetett a háborúnak a szövetséges hatalmakkal, azonban nem sokkal ezután kitört a török függetlenségi háború. Az így megalakult új Török Köztársaság 1923-ban írta alá a lausanne-i békét, amely felülírta a korábbi szerződést, és feldarabolta az egykori Oszmán Birodalmat.
Ezért is fontos a most indult oldal, mert az méltó kegyelet a hősök számára, egyúttal a magyar családok számára lehetőséget nyújt arra, hogy büszkék lehessenek hozzátartozójukra. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója azt mondta: nem volt még egy ország, amely Magyarországhoz hasonlóan centenáriumi emlékbizottságot hozott volna létre az első világháború kapcsán. Ez az emlékbizottság hat éven keresztül foglalkozott a világháborúval, mindent megtettek azért, hogy felhívják a mai magyar polgárok figyelmét a magyar katonák hősiességére, hazaszeretetére. "Az első világháború témájának, veszteségeinek feldolgozása során tudták, hogy "ez a mai embereknek fontos" - mondta Schmidt Mária. "Fontos, hogy tisztelegjünk a hőseink előtt, mert tudjuk, ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak" - tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nemrég a török miniszterelnök egy interjúban arról beszélt, hogy a második világháború, a hidegháború véget ért, az első világháború viszont még tart.