Az év végéhez közeledve tehát minden cégnek időszerű átvilágítania, melyik munkavállalója hol tart az idei szabadságának felhasználásában, kivételében. Egyes cégeknél az év végi leállások, másoknál éppen a karácsonyi csúcsidőszak miatt érdemes előre gondolkodni arról, hogy a munkáltató a még "bennragadt" szabadságok kiadását mely időszakra időzíti. Különösen annak fényében, hogy azt a rendelkezést is be kell tartani, hogy a munkáltató 15 nappal előre köteles közölni a munkavállalóval azt, hogy szabadságra küldi. Kevés munkavállaló tudja, hogy a szabadságkeretéből mindössze 7 munkanappal rendelkezhet szabadon - a többi esetében a munkáltató döntheti el, mikor küldi szabadságra dolgozóját. Beragadt szabadságok: átvihető, elveszik vagy ki kell fizetni? - Érthető Jog. Ennek értelmében tehát a munkáltató évente 7 munkanap szabadságot - a munkaviszony első 3 hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Mikor "csúszhat át" mégis a szabadság kiadása a következő évre? A tárgyévi szabadságok kiadásának szigorú előírása alól is létezik néhány kivétel: A már említett életkor után járó pótszabadságok, amennyiben arról az adott naptári évben a felek írásban megállapodnak, átvihetők a következő évre, ám ezekkel a feltételekkel is csupán a tárgyévet követő év december 31-éig adhatóak ki.
A munkavállaló erre vonatkozó igényét a munkáltatónak legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie, ellenkező esetben nem érinti a munkáltató szabadság kiadására vonatkozó azon kötelezettségét, hogy engedélyezze azt a kért időpontra. 2013. 08. 01-től hatályos az Mt. 122. § (3) bekezdése, miszerint a munkáltató köteles a munkavállalónak évente legalább 14 nap egybefüggő időtartamot biztosítani, amikor mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ebbe az időintervallumba beleszámít a heti pihenőnap, a szabadnap és a munkaszüneti nap is. Ettől a 14 napos szabálytól a felek írásbeli megállapodással eltérhetnek. Tilos a szabadságot előre hozni jövő évről, az Mt. világosan rendelkezik a szabadság esedékességének évében történő kiadásáról. Nem lehet továbbá pénzben megváltani – kivéve ha a munkaviszony megszűnésre/megszüntetésre kerül. Szabadnap, pihenőnap, szabadság kiadásának szabályai 2021 – Hitel bárlistásoknak – Hitel kereső. A munkaügyi hatóság komolyan veszi a munkaidőre, a pihenőidőre, a szabadságra és annak kiadására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzését, és habár a bírság mértékét több összetevő befolyásolja, (milyen rendelkezések megsértése, hány jogsértés miatt szabják ki, egy vagy több munkavállalót érint e) 30 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet.
De a szabadságolási ütemterven kívül, akár egy testületi jegyzőkönyvben rögzített helyzetértékelő kronológiai összegzésnek is lehet relevanciája, mely azokat a gazdasági eseményeket, illetve ezek adott időszakra vonatkozó munkaszervezéssel kapcsolatos következményeit taglalja, mely a munkáltató álláspontja szerint megalapozza az átvitelt. Ilyenkor érdemes egyúttal ütemezni az áthozat lehető legrövidebb időn belül történő kifuttatását. A tény és szám adatokkal, gazdasági eseményekkel, valós alapokon nyugvó számításokkal tud a munkáltató munkaügyi ellenőrzés során objektív módon érvelni, munkáltatói jogainak célszerűen érvényt szerezni. Szabadnapok átvitele következő être consulté. A munkaügyi ellenőrzések gyakorlatában, ha rendszeresen és a munkavállalók szignifikáns részénél megtörténik a szabadságok átvitele a következő évre, úgy kellő indok hiányában azt a hatóság úgy tekinti, hogy a munkáltató rendes üzletmenete részévé tette a szabadságok ki nem adását és ezzel valójában a munkaerő hiányát próbálja kezelni, ahelyett hogy a foglalkoztatottak létszámát bővítené.
A képviselői minimumbér pedig 1, 3 millió forint fölé ment. Az átlagkeresetek alakulásával együtt automatikusan nőni fog az országgyűlési képviselők fizetése márciustól: minden képviselő több mint százezer forinttal több pénzt kap kézhez a hónap végén, a minimumbér 1, 3 millió forint fölé nő. Kövér László házelnök bruttó 254 ezer forinttal kap többet havonta, az Állami Számvivőszék elnöke pedig 424 ezerrel. A azt írja: az alapilletmény 8, 7 százalékkal, azaz 106 ezer forinttal emelkedik. A különböző szorzóknak hála azonban ennél többel is növekedhet számos képviselő fizetése. A KSH nemrégi jelentéséből kiderül, hogy tavaly 438, 8 ezer forint volt a bruttó átlagkereset. A képviselői alapdíj az előző évi átlagbér háromszorosa, így idén már 1, 316 millió forint. Az országgyűlési képviselők fizetése márciustól több, mint havi 100 ezer forinttal nő | Magyar Tudat. A lap emlékeztet: 2018 nyarán még csak 750 ezer forint volt a havi tiszteletdíj. Az illetményemeléssel együtt a vidéki képviselők albérlet-támogatása és irodabérlet-támogatása is nő. Az RTL Híradó arról tudósított: az átlagbér növekedésével rosszul jár a legtöbb magyar.
A legjobban Kövér László járt: a házelnök 290 ezer forinttal költhet többet havonta, a fizetése több, mint 3 millió forint.