Forró (trópusi) monszun vidékek A trópusi monszun vidékek helyzetét elsősorban nem az Egyenlítőtől való távolság határozza meg. Ott alakultak ki, ahol a forró övezetben nagy kiterjedésű szárazföld óceánnal határos. Területük nem összefüggő, hanem helyenként a forró övezet átmeneti és térítői övébe ékelődik. A nyári és a téli monszun szerint váltakozik az esős és a száraz évszak. A nyári monszun bő csapadékot szállít, de a domborzat erősen befolyásolja ennek megoszlását. A trópusi monszun legjellegzetesebben a Hindusztáni-félszigeten jelenik meg. Mivel a forró övezetben a monszun szélrendszer kialakítását a földrészek nyugati partjai előtt futó hideg tengeráramlások megakadályozzák, a forró monszun vidékek a szárazföldek keleti oldalán foglalnak helyet. Éghajlatuk és időjárásuk az Egyenlítő környéki (átmeneti) övre emlékeztet. A "tél" száraz, napsütéses. A napi hőingadozás ilyenkor nagyobb. A nyári esős évszakot rövid, forró "tavasz" előzi meg, amely a szárazföldet erősen fölmelegítve a nyári monszun megindulását okozza.
A régió helyétől függően a nedves és a száraz évszak változó időtartamú. Az éves hőmérsékleti változások a trópusokon kicsiek. A magas hőmérséklet és a bőséges csapadék miatt a növények életének nagy része egész évben megnő. A magas hőmérséklet és a páratartalom a legalkalmasabb környezet az epifiták növekedéséhez. Sok trópusi éghajlaton a növényzet rétegenként növekszik: cserjék magas fák alatt, bokrok pedig cserjék alatt. A trópusi növények gazdag erőforrásokban, beleértve a kávét, a kakaót és az olajpálmát. Az alábbiakban felsoroljuk a trópusi éghajlatú biomot alkotó három éghajlat mindegyikére jellemző növénytípusokat. Természetes növényzet Trópusi esőerdők növényzete, többek között: bengáli bambusz, bougainvillea, curare, kókuszfa, durian, banán Trópusi monszun növényzet, beleértve: teak, deodar, rózsafa, szantálfa és bambusz Trópusi nedves és száraz vagy szavanna növényzet, ideértve az akácszenegált, az elefántfüvet, a jarrah-fát, az eucalyptust, a fütyülő füvöt Biak, Indonézia Klímatáblázat (magyarázat) J F M A M J J A S O N D 250 29 25 240 28 25 250 29 25 200 29 25 250 29 25 230 29 25 250 28 25 240 29 25 220 29 25 180 29 25 190 30 25 230 29 25 Átlagos max.
A régió elhelyezkedésétől függően a nedves és száraz évszakok változó időtartamúak. A trópusokon az éves hőmérsékletváltozások csekélyek. A magas hőmérséklet és a bőséges csapadék miatt a növény életének nagy része egész évben növekszik. A magas hőmérséklet és páratartalom a legmegfelelőbb környezet az epifiták növekedéséhez. Sok trópusi éghajlaton, növényzet növekedni rétegek: bokrok alatt magas fák, bokrok és cserjék alatt. A trópusi növények gazdagok a forrásokban, beleértve a kávét, a kakaót és az olajpálmát. Az alábbiakban felsoroljuk a trópusi éghajlati biomot alkotó három éghajlat mindegyikére jellemző növénytípusokat. Természetes növényzet Trópusi esőerdő növényzet, beleértve: bengáli bambusz, bougainvillea, curare, kókuszfa, durian és banán. Trópusi monszun növényzet, beleértve: teak, deodar, rózsafa, szantálfa és bambusz. Trópusi nedves és száraz vagy szavanna növényzet, beleértve: akác szenegál, elefántfű, jarrah fa, gumifa eukaliptusz és fütyülő tövis. Biak, Indonézia Klímatérkép ( magyarázat) J F M A S O N D 250 29 25 240 28 200 230 220 180 190 30 Átlagos max.
Az A-csoportos régiók általában 25 szélességi fok alatt találhatók mind a déli, mind az északi féltekén; ide tartoznak az Egyenlítő, Közép -Amerika és Dél -Amerika egyes részei, Közép -Afrika, Ázsia déli részei, valamint Ausztrália és a Csendes -óceán szigetei. Az A csoportban háromféle éghajlat létezik: trópusi esőerdők éghajlata (Af), trópusi monszun éghajlat (Am) és trópusi nedves és száraz vagy szavanna éghajlat (Aw vagy As). Mindhárom éghajlatot P száraz (a legszárazabb hónap csapadékának rövidítése) szerint osztályozzák. A trópusi esőerdők éghajlatának P száraznak nagyobbnak vagy egyenlőnek kell lennie, mint 60 mm (2, 4 hüvelyk). Trópusi monszun éghajlat cég P száraz legyen a tartományban 60 mm. A trópusi nedves és száraz vagy szavanna éghajlat P száraznak kevesebbnek kell lennie, mint. Trópusi esőerdők éghajlati régiója Trópusi monszun éghajlati régió Trópusi Szavanna éghajlat Trópusi éghajlati bióma A trópusi éghajlatnak általában csak két évszaka van, egy nedves és egy száraz évszak.
és min. hőmérsékletek ° C -ban A csapadék összege mm -ben Forrás: [1] Birodalmi megtérés 9. 8 84 77 9. 4 82 7. 9 9. 1 8. 7 7. 1 7. 5 86 Átlagos max. hőmérséklet ° F -ban A csapadék összege hüvelykben Trópusi esőerdők éghajlata A Köppen-besorolás szerint a trópusi esőerdők éghajlata (Af: övezet: f = feucht, németül nedves) az északi és a déli szélességi tartomány 5-10 fokos egyenlítőjétől. A trópusi esőerdők éghajlata magas hőmérsékletű: az éves átlaghőmérséklet 21 ° C és 30 ° C (70 ° F - 85 ° F) között van. A csapadék évente meghaladhatja a 100 centimétert. Az évszakok egyenletesen oszlanak el az év során, és szinte nincs szárazság. A trópusi esőerdők éghajlata által érintett régiók elsősorban Dél -Amerika felső Amazonas -medencéjét, Afrika északi Zaire -medencéjét és a Kelet -Indiai -szigeteket foglalják magukban. A trópusi esőerdők éghajlata különbözik a trópusi éghajlat más altípusaitól, mivel több fája van. A nagyszámú fa hozzájárul az éghajlat páratartalmához a transzpiráció miatt, amely az élő növények felszínéről a légkörbe kieső víz folyamata.
A leveles tészta óriás megmentőnk, és valljuk be, legtöbben a mirelitet használjuk, hiszen ez azon kevés gyors megoldások egyike, ami nem szégyen - töltsd meg minden jóval!
Hozzávalók 60 dkg liszt 1 dkg só 1 cent ecet 50 dkg margarin (lap vagy húzómargarin) és 10 dkg sütőmargarin vagy olaj 4-5 dl víz Tésztabegyúrása: A lisztet az ecetet, sütőmargarint vagy olajat, sóval begyúrjuk, folyamatosan hideg vizet adagolva a tésztához, addig, amíg megfelelő állagú nem lesz. A begyúrt tésztát bucra formázzuk, lisztezett asztalra tesszük, bevagdossuk a tetejét és pihentetjük. A zsiradék becsomagolása és a tészta hajtogatása: Pihentetés után 4 fület lenyújtjuk a tésztáról, és közepébe helyezzük a zsiradékot, és ráhajtjuk a lenyújtott füleket, kézzel ellapítjuk, és lisztezett asztalon téglalap alakúra kinyújtjuk. Hajtogatunk szimplán, duplán. Pihentetés után ismét behajtogatjuk, szimplán, duplán. Felhasználásig letakarva, hűtőszekrényben pihentetjük. A tészta sütése: A készre formázott termékeket sütőlemezre helyezzük és 220 C-on kisütjük. Egy Cukrász munkássága és fejlődése - Hajtogatott élesztős tészták készítése. Megjegyzés: Ebből a tésztából készül a krémes lapja is. A gyakorlaton sajtos masnit és tiroli almás résztest készítettünk ebből a tésztából.
Sajtos masninál: A tésztát 2 mm vastagra kinyújtjuk, felületét tojással lekenjük, megszórjuk reszelt sajttal. 2x5 centiméteres alakú csíkokra felvágjuk. Masnira formázzuk, sütőplére helyezzük. 220 C-on készre sütjük. A tészta második hajtogatásánál a felületét 3-4 dkg sóval szórjuk. Tiroli rétesnél: A tésztát 60x60 centiméter nagyságúra nyújtjuk. Középen kettévágjuk, mindkét oldalból egy-egy centiméteres csíkot levágunk. A két tészta közepére helyezzük a tölteléket, (lehet alma, túró, mák stb. Édes Kiss Hobbim: Leveles, vajas hajtogatott tészta - sajtos masni, tiroli almás rétes. ) Egyik széléről befedjük a tölteléket a tésztával, felületét tojással lekenjük, a másik tésztarészt, közepéig ráhajtva, befedjük. Ezt a felületet is lekenjük, a levágott tésztacsíkokat S alakban, ellentétes irányban ráfektetjük. A csíkokat is lekenjük, megszurkáljuk. 220 C-on készre sütjük. Tiroli rétes Sajtos masni
A tésztát élelmiszeripari fóliába csomagoljuk, és 35 percig a hűtőben pihentetjük. 3 részbe hajtjuk, majd ezt 3x megismételjük. A fenti műveletek elvégzése után a tészta készen áll a végső nyújtásra és alakításra. A pékáru elkészítését követően azt 40-45 percre kelesztőgépbe tesszük. A megkelt pékárut megkenjük felvert tojással (ha szükséges), majd a sütőbe tesszük.
Hozzávalók a vajas tésztához: 1500g vaj! és nem margarin 440g finomliszt Vegyünk elő egy darab sütőpapírt és tegyük rá a vajat 3-4 nagyobb darabban. Fedjük le egy másik sütőpapírral, és kezdjük el laposra ütni egy sodrófa segítségével. Mikor a vaj már szépen kilapult, szedjük le róla a papírt és tegyük a robotgép táljába. Ha kézzel dolgozunk, akkor daraboljuk fel és úgy tegyük egy nagyobb tálba. A sodrófás lapításra azért van szükség, mert így a vaj szerkezete lazábbá válik, de nem melegszik fel, mintha a kezünkkel dolgoztunk volna, vagy a mikróban puhítottuk volna fel. Elasztikussá válik, de nem olvad. Adjuk hozzá a lisztet és dolgozzuk simára. A robotgépet lassú fokozatra állítsuk, ezzel is elkerülve, hogy a tészta felmelegedjen és túlságosan puhává váljon. A kézi kidolgozás esetében ezt nem nagyon tudjuk elkerülni. Miután a tészta simává és homogénné vált, tegyük újra egy darab sütőpapírra, fedjük le egy másikkal és nyújtsuk ki sodrófával kb. LEVELES TÉSZTA HAJTOGATÁSA // NA IDE SÜSS - YouTube. 2 cm-re. Tegyük a hűtőbe pihenni egy órára.