Ma ünnepli 70. születésnapját Venczel Vera, akinek a neve összeforrt az Egri csillago k című filmmel, illetve az abban játszott szerepével, Vicuskával. Várkonyi Zoltán már másodéves színművészetisként szerepeltette a Vígszínházban, miután lediplomázott, le is szerződtette – a teátrumnak azóta is hű tagja. A neves rendező filmjei révén országosan is ismertté tette a színésznőt: a Kárpáthy Zoltá n (1966) és az Egri csillagok (1968) hatalmas siker lett. Venczel Vera három emlékezetes filmje, amit szívesen nézünk - Hírnavigátor. Veiszer Alinda mikrofonja előtt Venczel Vera. Forrás: YouTube Venczel Vera 1946. március 10-én született Budapesten. Gyermekkora óta tudatosan erre a pályára készült. Erről így mesélt Juhász Dósa János újságírónak: "A papám annak idején nagyon szeretett volna színész lenni; később is imádott verseket mondani, s valószínűleg észrevette, hogy én is már pici koromban imádtam a verseket. " A családi háttér, a szülői indíttatás mellett nagyszerű pedagógusok, művészek készítették fel a színészet mesterségére. A gimnáziumi évekről így vall: "Beiratkoztam egy önképzőkörbe, amit akkor Heller Ágnes tartott, de színjátszó szakkörbe akkor még nem jelentkeztem.
Venczel Vera 1968-ban, amikor a közönség kiválasztotta az Egri csillagok főszerepére (MTI Fotó: Keleti Éva) A nézők szívébe a következő évben, az Egri csillagok Vicuskájaként lopta be magát, a szerepet a közönség szavazata alapján kapta meg. Pályakezdő színészként olyan művészóriásoktól tanulhatott, mint Kiss Manyi, Pécsi Sándor, Latinovits Zoltán, és olyan filmrendezőkkel dolgozhatott együtt, mint Makk Károly, Fábri Zoltán vagy Sándor Pál. Diplomáját 1968-ban kapta meg, és azonnal a Várkonyi irányította Vígszínházhoz szerződött, amelyhez egész pályafutása alatt hű maradt. Venczel vera filmjei 2. Törékeny, finom alkatának köszönhetően naiva szerepeket alakított, lírai, tiszta női karaktereket keltett életre a színpadon (Csehov: Ványa bácsi, García Lorca: Bernarda Alba háza). A tévéfilmekben is hasonló női alakokat formált meg, például Móricz Pillangójában (1970), a Mikszáth regényéből készült A fekete városban (1971) és az Ida regénye című Gárdonyi-feldolgozásban (1974). A Pillangó női főszerepének megformálásáért elnyerte a monte-carlói Arany Nimfa-díjat.
IMDb Venczel Vera 21db filmben szerepelt, 1db sorozatban vett részt és 1db nagy felbontású profil képet tölthetsz le oldalunkról, a színész született 1946-03-10 / Budapest, weboldalunkon megtalálhatod a színész közösségi oldalait és IMDB oldalát is ahol további Venczel Vera információkat, képeket és videókat találhatsz. Született: 1946-03-10 Neme: Nő Születés hely: Budapest
Született: 1946. március 10-én Budapesten. Gyermekkora óta tudatosan erre a pályára készült. A családi háttér, a szülői indíttatás mellett nagyszerű pedagógusok, művészek készítették fel a színészet mesterségére. Venczel Vera – Filmsarok. A középiskolai szakkörök mellett az akkori neves színművésznő, Makay Margit nemcsak szakmai tudást, hanem annak szeretetét is átadva tanította, fejlesztette tehetségét. Gimnazistaként játszott első két filmjében: Máriássy Félix Karambol (1963), és Esztergályos Károly Egy csónak visszafordul (1964) című alkotásában. A Színház- és Filmművészeti Főiskolára elsőre felvették, osztályfőnöke Pártos Géza lett. A főiskola harmadik-negyedik évében már rendszeresen játszott a Vígben, forgatott a filmgyárban, és egymás után kapta a szerepeket a televízióban. A mozi tette országosan ismertté olyan filmekkel, mint a Kárpáthy Zoltán (1966), az Egy szerelem három éjszakája (1967), a Tanulmány a nőkről (1967), az Egri csillagok (1968). A színészdiplomát 1968-ban vette át. A színházban és a filmekben nyújtott színvonalas alakításainak köszönhetően Várkonyi azonnal leszerződtette a Vígszínházhoz.
7. 4 Egri csillagok IMDb: 7. 4 1968 157 min 593 megtekintés Gárdonyi Géza nagyszabású történelmi regénye kötelező irodalom az általános iskolákban. Ebből a remek regényből készült Várkonyi Zoltán... 5. 5 Rokonok IMDb: 5. 5 2006 110 min 249 megtekintés Kopjáss Istvánból Zsarátnok főügyésze lesz a korrupt Makróczy ellenében. Kopjáss tiszta ember. A zsebe üres, de a feje tele van szép,...
(1982) A sárkány menyegzője (1983) Hetedik év (1983) In memoriam Ö. I. (1983) Holnap kupaszerda (1984) Tériszony (1984) Egy óra Nemes Nagy Ágnessel (1984) Torquato Tasso (1984) Rapszódia egy őszi kertben (1985) Egy lócsiszár virágvasárnapja (1985) Nóra (1985) Csak a testvérem (1986) A magyar puszta - narrátor (1986) Fekete császár (1986) Egy gazdag hölgy szeszélye (1986) Hajnali párbeszéd (1987) Az öreg tekintetes (1987) Budapesti mesék (1987) A veszedelem (1989) Freytág testvérek (1989) Levelek a zárdából (1989) Cikász és a hallópálmák (1990) Édes Anna (1990) Szonatina egy páváért (1990) Jónás könyve (1992) István király (1992) Julianus barát 1-3.
A has feszes. A lapockák közpesen izmoltak. A lábak erõsek, a csontozat szilárd. A csecsek száma 7-7 vagy több, és arányos eloszlású legyen. Ellenálló és alkalmazkodó képessége kiváló. Vérmérséklete élénk, stressztûrõ-képessége jó. A fajta a hazai sertés állomány alapja. A törzskönyvezett sertésállomány 55-60%-a magyar nagyfehér hús-sertés. Kiváló szervezeti szilárdsága, jó alkalmazkodó képessége és mérsékelt igényessége miatt anyai partner a keresztezésekben. Közepes tartási- és takarmányozási feltételek mellett vágósertés elõállításra ajánlható fajtatisztán is. Közvetlen- és közvetett haszonállat elõlállító keresztezésekben és a sertéshibridizációban évtizedek óta anyai partnerként használják a fajtát. Mintegy 12. 000 db koca bevonásával folyik a fajta nemesítése, elsõsorban a szerkezeti szilárdság és az anyagi tulajdonságok javításának szem elõtt tartásával.
A sertéstartásnak történelme van Magyarországon. 50-60 évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt egy vidéki porta sertések nélkül. A kétezres évek elején fokozatosan kezdett csökkenni a ház körül tartott sertések száma, de 1-2 éve ismét emelkedik hazánkban. Hogyan tartsuk állatainkat? Mire figyeljünk a tenyésztés folyamán? Mi az az álvemhesség? Jöjjenek a válaszok. A sertés egy párosujjú patás állat, melyet már időszámításunk előtt 6 ezer évvel is tartottak az emberek. Tartása nem jelent komoly nehézséget, mindenevő állat révén növényi és állati eredetű táplálékot is elfogyaszt. Hazánk éghajlata kedvez az abraknövények termesztésének, ezért is van nagy múltja a sertéstartásnak. Legismertebb sertésfajták hazánkban a magyar nagy fehér sertés, a magyar lapály, a Duroc, a Pietrain és az őshonos mangalica sertés. Hogyan tenyésszünk sertést? A sertés tenyésztése nem nehéz, de van néhány dolog, amire érdemes odafigyelni. A koca ivari ciklusa 21 naponként ismétlődik és 2-3 napig tart. A várható termékenyítés előtt a kocát folyamatosan növekvő, jó minőségű takarmánnyal kell etetni.
Kőváron 1801-ben előírták, hogy csak a "szegénységnek engedtessék meg, hogy egy-két kecskét tartson a mezőn. " Ettől kezdve a jómódúaknak tilos volt kecskét tartaniuk. E néhány idézetből is megállapítható, hogy a Thökölyt követő időben a vagyonosokat eltiltották a kecsketartástól. Így lett a kecsketartás társa a szegénységnek. Ebből többen azt a következtetést vonták le, hogy ha akadályozzák a kecsketartást, akkor egyúttal csökken a szegénység és megindul a vagyonosodás. Ezzel kapcsolatban Károlyi Rezső 1910-ben a következőket írta: "Némelyek annyira mentek a kecskével szemben, hogy a kecskeállomány csökkenését a vagyonosodás jelének hitték. Ha azonban így lenne, akkor hazánkat igen gazdag országnak kellene vélni, mert a kecskék száma már ugyancsak nem nagy, az utolsó években 250 000 darabra rúgott. Németország pedig szegény volna, mert kecskeállománya 3 500 000 darabot is meghaladja, ami még akkor is tekintélyes szám, ha tekintetbe vesszük, hogy Németország területe kétszer akkora, mint hazánk.
A falusi turizmussal is foglalkozó, állatbarát szakember egyedileg, napi 1-1 órát törődik az állattal, személyesen eteti őt alma, tojás, kenyér és gyümölcsök adagolásával. A nagy tömeg egyébként a fajta és az egyed genetikai adottságainak köszönhető, az állat az elmúlt 6 évben egyenletesen hízott, majd tömege beállt stabilan az 500 és a 600 kg közé. Jelenleg az önfenntartásához szükséges mennyiségű takarmányt fogyasztja az állat, állapota stabil. Bár az előző nap óta kb. 20 kg-ot leadott, de ez a kiállításra való szállítás okán természetes jelenség a stressz miatt. 16 óra 03 perckor a helyszínre telepített mérleg ellenőrzésére került sor, majd 16 óra 04 perckor a műsorvezető felszólítására Bélát, az óriás sertést gazdája, Szpisják Imre kiterelte a karámjából és a sertés ráállt a mérleg mérőfelületére, ahol közel egy percig nyugalomban maradt. 16 óra 05 perckor a jelenlévők leolvasták a kijelzők értékeit, amely 530 kg volt +/- 1 kg pontossággal. 16 óra 06 perckor a mérés rendben befejeződött, a legnagyobb tömegű élő sertés magyar rekordját ezek szerint a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete szervezésében és támogatásával +/- 1 kg pontossággal 530 kg-mal a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok Szakkiállítás és Vásár rendezvényén Szpisják Imre állította fel.