Ezután 4-től 5-ig a Hír TV-ben és a rádióban is követhető lesz az adás, délután 5-től 6 óráig pedig csak a rádióban lesz hallható a Paláver minden hétköznap, a közismert és közkedvelt műsorvezetők segítségével. Ez a Hír TV és a Karc FM együttműködésének az egyik legszínpompásabb eleme" – mondta Gajdics Ottó. A médiaszakember általánosságban a változásokról beszélve hangsúlyozta, hogy egyes műsorok a Karc FM-re kerülnek a Hír TV-ből. "Minden abban rejlő lehetőséget igyekszünk kihasználni, hogy a két szerkesztőség, a két newsroom egy telephelyre kerül" – fogalmazott Gajdics Ottó. A tartalmi igazgató elárulta, hogy a Hír TV műsorstruktúráját egyszerűbbé, követhetőbbé teszik. "Ez sávos műsorszerkezetet és új műsorokat is jelent, amelyek oldottan, lazán, de a nemzeti-konzervatív értékrend mentén készülnek és a nézők információéhségét igyekeznek kielégíteni" – hangsúlyozta. "A sávos műsorszerkesztés megköveteli, hogy archoz lehessen kötni az egyes műsorokat. Hir tv keménymag mai adása. A Hír TV népszerű vitaműsora, a Csörte például jelentős mértékben átalakul, feszültebb, izgalmasabb, pörgősebb lesz, de ugyanúgy M. Dobos Marianne műsorvezetésével kerül a képernyőre" – kezdte sorolni a konkrétumokat Gajdics Ottó.
Azon kérdésre, hogy mi változik a Csörtében, az igazgató a készítőket idézve válaszolt: "Olyan műsort állítottunk össze, amelyben a jobb- és baloldali szereplő is egyforma esélyeket kap érvei kifejtésére. Mindkét félnek ugyanannyi ideje van a megszólalásra a műsorban és ezt óra is jelzi. Ha elfogy az idő, elnémul a mikrofon". Azt már mi tesszük hozzá, hogy a vitaműsor az elmondottak alapján professzionálisabb keretekben folytatódik: a rangos politikusi, elnökjelölti viták ugyanis világszerte hasonló megkötésekkel, szabályokkal zajlanak le. A Hír TV tartalmi igazgatója kiemelte: meglepő kérdésekre is számíthatnak a felek. A vendégkörrel kapcsolatban a direktor úgy fogalmazott: igyekeznek olyan meghívottakat szerepeltetni, akik között nyilvánvaló lesz a nézetkülönbség. BAON - Megújul a Hír TV, amely összeköltözik a Karc FM-mel. Mint mondta, a műsortól azt is várják, hogy a közéleti viták színvonala emelkedjen Magyarországon. A Csörte első részében politikusoké lesz a főszerep, ők fognak vitázni, ám a szokásos öt fős felállás helyett (négy vendég és egy műsorvezető) egyéni viták lesznek, vagyis a meghívott politikusokon kívül csak a műsorvezető lesz jelen.
Hadházy nem tudott intellektuális, vagy politikai képesség hiányában érdemi pozitív teljesítményt felmutatni. Emiatt viselkedik így, de ő is a hálózat része a maga módján. Miként Verhovstadt, Sargentini, Juncker, Timmermans, Gyurcsány, Szanyi, Újhelyi, Nidermüller, Bangóné, Kunhalmi, Karácsony. Fegyőr, CseKa, Vona, Jakab, stb., ha személykről beszélünk. Mindnek szerepe van a nyilvánosság befolyásolása során. Hír tv keménymag. Ők a Soros hálózat részei. A kommunikációt pedig a közvélemény rezonanciája szerint alakítják. És akkor a sajtóbefolyásról, az NGO-król, a szociális médiáról, a suttogó kampányról és a külföldi finanszírozásról nem is beszéltem.
Bereményi Géza (1946) A Hídember e az 1980-as évektől elterjedő ún. brit örökségfilm (Hugh Hudson: Tűzszekerek [ Chariots of Fire; 1981]) jellemzőit adaptálta magyar környezetbe. A nosztalgikus szemlélet, az ideologikus (konzervatív értékrendet tükröző) ábrázolásmód, a külsőségeket hangsúlyozó reprezentációs technikák (kosztümök, tárgyi kultúra stb. ) A legnagyobb magyar Az Uránia Moziban láttam annak idején ezt a filmet. Természetes, hogy kíváncsi voltam rá, hiszen mégis csak a legnagyobb magyarról szól. Széchenyivel Istvánnal szerintem szimpatizáltam is a történelmi tanulmányaim során, hiszen, ha épp egy dolgozatra, feleletre készültem, a munkásságának, tevékenykedéseinek köszönhetően rengeteg adat volt, amit meg lehetett jegyezni, meg lehetett tanulni, bele lehetett kapaszkodni. Ha esetleg nem jutott eszembe pár vele kapcsolatos fontos dolog az ilyen megmérettetések során, akkor eszembe jutott valami más vele kapcsolatos fontos adat, momentum. S kíváncsi voltam, hogyan ábrázolják az életét a filmvásznon.
Úgy is játsza el Széchenyi szerepét, mint egy nagy színész, derekasan. Kitesz magáért, finoman szólva is. Alakításának egészében viszont e nagy színészség nyavalyái is ott vannak, amitől persze csak egészebb az egész. Ezen a téren is fontos nagyon, hogy a film negyven éven ível át, az "alakítások" szempontjából. Aki nem hal meg ennyi idő alatt, az megöregszik. Eperjesnek megvannak erre az eszközei. Ám Darvas Iván és Szarvas József, mit mondjak? Két zseni. Már most kimondhatjuk: nem (csak) korunk zsenijei. Darvas Metternich szerepében, Szarvas a vénségére ugyancsak megtébolyodó titkár, Kiss Márton alakjában csak túl nagy szavakkal leírhatók. S Kováts Adél, no ugyan egy különösen hálás szerepben, de a rézangyalát! Összegezve: nem panaszkodhatunk. Már annak is örülnünk kéne, hogy A Hídember nem kurzusfilm. Galambom, hol van már az, amelyik kurzus is! Na jó, most még tudható, melyik, persze. De nem túl merész fogadás, amit ajánlok: Bereményi hídja még akkor is állni fog, amikor efféle kurzusokat tényleg már a kutya sem tart számon.
Szerintem Széchenyi István és Wesselényi Miklós sze... több» Ez a vágykép összpontosul a Lánchíd felépíttetésében, amely – a cím értelmezésén túl – nemcsak a modernizáció szimbólumaként szerepel a műben, hanem a protagonista személyes motivációjának kifejezőjeként is (megfelelés az apai elvárásoknak). A korszak másik művében, Bagó Bertalan Vadászat angolokra című 2006-os alkotásában is hasonló modernizációs koncepció jelenik meg: a reformkori magyar gróf szintén angol technológiai fejlesztéseket akar vidéki birtokán végrehajtani. A Hídember elbeszélés-technikájának, illetve szerkezetének meghatározó jellegzetessége, hogy az 1848 előtti történések egy visszaemlékezés részeként szerepelnek, az 1860-as esztendő eseményei pedig már azon kívül. A mű nyitójelenetében 1848. szeptember 7-én Széchenyi István (Eperjes Károly) megérkezik a döblingi tébolydába, és ezt követően sokáig egy mentális problémákkal rendelkező személy visszaemlékezéseit követjük nyomon: ez a megbízhatatlan narrátor válik a befogadói azonosulás kiindulópontjává.
Rendező Bereményi Géza Bemutató 2002. 04. 11. Filmtípus játékfilm Filmhossz 2 óra 20 perc A szócikk szerzője Záhonyi-Ábel Márk A rendszerváltás után a múltábrázoló játékfilmek különböző stratégiákkal készültek. A történelmi traumák feldolgozásától (Sára Sándor trilógiája: Könyörtelen idők, 1991; Vigyázók, 1993; A vád, 1996) kezdve a nosztalgiafilmeken át (Koltai Róbert: Sose halunk meg, 1993; Csocsó, avagy éljen május elseje!, 2001; Tímár Péter: Csinibaba, 1997; 6:3 avagy játszd újra, Tutti, 1998) a többgenerációs családtörténetekig (Szabó István: A napfény íze, 2000) vagy az évfordulós filmekig (Koltay Gábor: Honfoglalás, 1996; Sacra Corona, 2001) bezárólag különböző változatok jöttek létre. Bereményi Géza A Hídember e az 1980-as évektől elterjedő ún. brit örökségfilm (Hugh Hudson: Tűzszekerek [ Chariots of Fire; 1981]) jellemzőit adaptálta magyar környezetbe. A nosztalgikus szemlélet, az ideologikus (konzervatív értékrendet tükröző) ábrázolásmód, a külsőségeket hangsúlyozó reprezentációs technikák (kosztümök, tárgyi kultúra stb. )
Korhatár 12 év felett További információk weboldal IMDb A Hídember 2002 -ben bemutatott magyar filmdráma gróf Széchenyi István életét mutatja be, Bereményi Géza rendezésében. Történet [ szerkesztés] A film története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg Monarchiában. Egy különleges szellemi képességekkel és anyagi háttérrel született, magyar arisztokrata életét mutatja be. A Napóleon bukása utáni években az ifjú Széchenyi gróf könnyelműen elcsábítja bátyja feleségét és az ezt követő botrány tönkreteszi tiszti karrierjét. Amíg elborult elmével vegetál egy Bécs melletti magánszanatóriumban, rémlátomásai valóra válnak: a Monarchia különös kegyetlenséggel torolja meg a magyar provincia lázadását. Barátait kivégzik és az engedetlen ország az övéhez hasonló apátiába süllyed. Ekkor a már öreg gróf csodás hirtelenséggel, visszanyerve régi képességeit és energiáját, úgy dönt, hogy felrázza hazáját és egy utolsó, nagy játszmába kezd a Birodalommal. Eredeti Cím: A Hídember Év: 2002 Játékidő: 140 perc IMDb értékelés: 4.
Szeretettel köszöntelek a Széchenyi fővárosa - KINCSKERESŐ SÉTÁT bejárók közössége közösségi oldalán Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Ezt találod a közösségünkben: Képek - 584 db Videók - 8 db Blogbejegyzések - 21 db Fórumtémák - 6 db Linkek - 25 db Üdvözlettel, Széchenyi fővárosa - KINCSKERESŐ SÉTÁT bejárók közössége vezetője