Külön helyiségben 3 db 10 m2 k... 79 900 000 Ft Alapterület: 23 m2 Telekterület: 1000 m2 Szobaszám: n/a Debrecen, Domboson vasútállomástól gyalog 10 percre eladó 1000 m2-es művelés alól kivont zártkerti ingatlan, 23 m2 hasznos alapterületű gazdasági épülettel, mely részben fa- és részben tégla szerkezetű. A ház földszintjén előszoba, szoba, konyha, WC, tetőtérben 1 háló t... Hajdúszoboszló tanya eladó békés. 4 800 000 Ft Alapterület: n/a Telekterület: n/a Szobaszám: n/a Debrecen-Fancsikai tó mellett, gyönyörű környezetben, 2877nm területen újszerű családi házzalTANYA eladó. A közel 3000nm-es telken található egy 85nm-es teljes körűen felújított, nappali+2 egész szobás ház, továbbá van egy külön lakás kész alapja, mely 2 szoba, konyha ét... 79 900 000 Ft Alapterület: n/a Telekterület: 7938 m2 Szobaszám: n/a Balmazújváros rendezett zártkerti részén a Vénkertben eladó a 3 éve működő Vénkerti Levendulás, amely egy prosperáló vállalkozás. A 3 év alatt hatalmas népszerűségre tett szert a Vénkerti Levendula Fesztivál és évről évre nő a látogatottsága hiszen számos fejlesztésen e... 24 990 000 Ft Alapterület: n/a Telekterület: 2200 m2 Szobaszám: n/a Pacon zártkerti ingatlan eladó!
Pinceszinten tároló,... 17 000 000 Ft Alapterület: n/a Telekterület: n/a Szobaszám: n/a Hajdú-Bihar megyében, Berettyóújfalu külterületi részén, a Micskey major környékén eladó 36000 m2-es ingatlan. A 3, 6 Ha szántó 58 aranykorona értékkel bír. A szántó jelen pillanatban is művelés alatt áll. Amennyiben az ingatlan felkeltette az érdeklődését, keressen biz... 15 000 000 Ft Alapterület: n/a Telekterület: n/a Szobaszám: n/a Hajdú-Bihar megyében, Berettyóújfalu külterületi részén, a Micskey major környékén eladó 35000 m2-es ingatlan. A 3, 5 Ha szántó 42 aranykorona értékkel bír. 14 500 000 Ft Alapterület: n/a Telekterület: 2000 m2 Szobaszám: n/a Eladó zárt kert Debrecentől 20 km-re, Bodaszőlő Lórántffy kert részén. 2000 nm telken egy 16 nm-es faház áll (cserépkályhás, nem téliesített), és egy 10 nm-es hozzá épített kamra található. A telken 2 fúrt kút, 2 villanyvételi lehetőség van. Hajdúszoboszló tanya eladó kecskemét. Csatornázva nincs. A kert sz... 1 500 000 Ft Nem találtál kedvedre való mezőgazdasági ingatlant Hajdúszoboszlón?
Add meg az email címed, ahova elküldhetjük a mostani keresési beállításaidnak megfelelő friss hirdetéseket. Árcsökkenés figyelő A ingatlan hirdetési portálon könnyen megtalálhatod az eladó ingatlanok között a vágyott eladó mezőgazdasági ingatlan hirdetéseket. A naponta többször frissülő, könnyen kereshető adatbázisunkban az összes mezőgazdasági ingatlan típus (termőföld, szántó, erdő, tanya, pince, présház) megtalálható, a kínálat pedig az egész országot lefedi. Zártkert, tanya – Hajdu Palace Kft. – Ingatlanközvetítés – Bérbeadás. Ha szeretnéd a saját hirdetésed itt látni a listában, akkor add fel mielőbb, hogy vevőre találhass. Tetszik az oldal? Oszd meg ismerőseiddel, hogy Ők is rátalálhassanak következő otthonukra, vagy el tudják adni az ingatlanukat.
Abasár bemutatása A Mátra déli lábánál elhelyezkedő Abasár a Mátrai borvidék meghatározó települése. Itt található az ország legmagasabban fekvő szőlőtermesztő vidéke, a 497 méter magas Sár-hegy. A hegy természetvédelmi terület, a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. A tetején 1745-ben épült Szent Anna-kápolna a település közelében fekvő, vulkáni kráterben kialakult Szent Anna-tóról kapta a nevét. Tovább olvasom >> A legenda szerint Abasár egyik nevezetessége, a mai Borozó pincelejáratában volt egykor Aba Sámuel sírja. A pince bejáratánál, valamint a nyitott sírüreg fölött (méltatlan szöveggel) 1773-ban báró Haller Sámuel márvány emléktáblát állíttatott. 1994 óta Abasáron rendezik meg minden év májusában a Kárpát-medencében, és talán a világon egyedülálló Katona- és Bordalfesztivált. Evés, ivás Abasáron (2) Nem találtad meg a helyet, amit keresel? Van olyan étterem, amit értékelni szeretnél, de nem találod az oldalon? Töltsd ki az étteremajánló űrlapunkat! Abasár és környéke legfrissebb értékelései 2022.
Az ásatás az egyik oldalon elérte a Bolt-tető egyik, nem beépített peremét, ahol a várakozásokkal ellentétben nem találták meg a királyi központ erődített körítőfalának maradványait. Ez azt jelenti, hogy a védőfal a romoktól távolabb és alacsonyabban húzódhatott. Jó hír, hogy a harmadik akadály minden bizonnyal elhárult: az önkormányzatnak sikerült megvásárolnia az egykori TSZ-elnök házát, amelynek bontása már folyamatban van. Ezzel lehetőség nyílik a rotunda, régi magyar szóval kerekegyház teljes feltárására is, így most már tényleg csak szerencse kérdése, hogy megtalálják-e Aba Sámuel sírját – s ami legalább ilyen lényeges: a magyar őstörténet számára oly fontos archeogenetikai kutatások számára létfontosságú csontjait.
Abasár feltárása. Forrás: Az ötvenes években viszont nem csak a rotunda jelentős hányada pusztult el, hanem a körülötte lévő korai temető kőládás sírjainak egy része is. Az itt megtalált maradványokat hitte Dér József Aba Sámuel csontjainak – de ő is leírja, hogy nem egyetlen csontvázat, hanem legalább három sírt talált – ami a valóságban jóval több lehetett – tekintve a most feltárt sírok nagy számát. A feltárt csontokat Dér saját bevallása szerint az egyik sírba visszatemette – a valóságban a sziklafelszínbe belemélyített garázsának aljzatbetonja alá dobta. Rossz belegondolni, hogyha egy egyszerű családi ház építésénél ennyi minden pusztult el, akkor mi minden mehetett örökre tönkre a 650m2-es művelődési ház építésekor a hatvanas években, ahol szintén nem volt régészeti feltárás, pedig a lelőhely már ismert volt.. De nézzük a jó oldalát a helyzetnek: megmaradt a rotunda közel kétharmada, legalább alaprajzi szinten. Az eredeti terepszint gyors esése miatt (a rotunda eredetileg a szikladomb magas peremén állt) a sírok jelentékeny része is megmenekült, mivel mélyen a 20. századi terepszint alatt feküdtek.
Az abasári templom nyugati bejárata fölött egy faragott kőlap van befalazva a toronyba. Feltűnő helyen, tán épp ezért nehezen észrevehető. Pedig érdemes megszemlélni, hiszen egy római szarkofág részlete. A végső következtetések levonásához nem folytak kutatások. Mégis eltöprenghetünk azon, hogy vajon mit keres ott a befalazott római faragvány – csaknem száz kilométerre az egykori limes (ripa) vonalától? A templom jelenlegi kialakítása barokk (a történetéről majd később), ám nem valószínű, hogy a 18-19. században cipelték volna oda a Dunától a kőlapot. Tudunk viszont olyan korszakról, amelyben ugyancsak nagy érdeklődés volt az antik dicsőséget megtestesítő kőládák iránt, ráadásul tömegével lehettek ilyenek úgy Aquincumban (az abasári kőlap innen származhat talán), mind a hajdani provincia más, még új építkezésekre szét nem hordott romvárosaiban. Ez a korszak pedig a magyar kora középkor ideje, a 11. század – amikor maga Abasár is bizonyíthatóan királyi székhely volt egy ideig. Bár a témában nem folyt a tudomásunk szerint összefoglaló kutatás, az eddigi ismereteink alapján feltételezhető, hogy a frissen alapított magyar királyságban komoly kultusza lehetett a kapcsolatkeresésnek az antik hagyományokkal – a még ókori, de már keresztény Róma valamiféle ideálként lebeghetett a korszak vezetői előtt.
Sár, azaz a mai Abasár nem szűkölködik 11. századi emlékekben. A település közepén magasodó domb két csúcsán két jelentős épület áll ebből az évszázadból. Az egyik a mai plébániatemplom, egy kiemelkedő jelentőségű, a feldebrőihez mérhető középkori emlék, ám a műemléki kutatások elmaradása miatt, mai – 18. század végén rögzült állapotában – értékei alig ismertek. Falaiban és a föld alatt azonban ma is komoly középkori részleteke őriz. Sajnos teljes régészeti kutatása soha sem történt meg, de az északi falon végzet falkutatások és a padlástérben látható részletek, továbbá a templomról fennmaradt XVIII. századi írott források alapján nagy vonalakban rekonstruálhatjuk az épület Árpád-kori formáját és történetét. A templom legkorábbi része a hajó középső szakasza, amelynek északi oldalán egy félköríves árkádív, tőle keletre egy nagyméretű félköríves ablak került elő a falkutatások során. Az épület déli fala a padlástérben megfigyelhető módon a párkánymagasságig az északival valószínűleg egykorú, szintén középkori eredetű.
kápolna kora Árpád-kor keresztelő kápolna falu késő középkor 12-16. sz. Letölthető dokumentációk Örökségvédelmi dokumentációk A fájlok letöltéséhez Regisztrált Belső Felhasználó (3. szintű) jogosultságokra van szüksége. További információ Az oldalról letöltött adatokat megfelelő hivatkozással szabad csak felhasználni. Hivatkozás módja: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis,, 2022. április 8.