Tüntetők tiltakoznak egy esetleges kelet-ukrajnai orosz invázió ellen az orosz nagykövetség kijevi épületénél 2022. február 22-én. Fotó: MTI/EPA Az orosz szakértő a Kreml stratégiájáról A Kreml távlati stratégiai terveivel kapcsolatban sikerült beszélnünk egy neve elhallgatását kérő szakértővel, aki az orosz politikában dolgozott, de pár hete elhagyta az országot. Szerinte Putyin lépései mögött hideg számítás áll. Háború helyett: nézzen képeket az M3-as metróról és megújuló környezetéről - mfor.hu. Alapvető célja az EU bedöntése és ezzel együtt a NATO jelenlegi struktúrájának a szétverése. Szerinte mind a kettőre nagy esély van, ha Ukrajna keleti területeit Kijevig - vagy azzal együtt - birtokba veszik. Ez viszont nem teljesíthetetlen cél, és ráadásul nem is drága. A maradék területet majd a Nyugatnak kell eltartania, és elveszti a nyersanyagok és élelmiszer termelés potenciális lehetőséget. Hozzátette, hogy ennek az egész játszmának Európa fogja ismét meginni a levét és az árát kifizetni. Mégpedig túlárazott észak-dakotai LNG, fegyverimport, valamint a politikai kockázatok tőzsdei és hitelminősitői beárazása formájában.
Nagyon sokan számolnak azzal, hogy a Kárpátokban élő magyar kisebbség miatt a budapesti kormány hőbörögni kezdene, ha Kárpátalja aktív háborús területté válna, így az oroszok jó eséllyel nem nyomulnának be oda, illetve nem bombáznák porig a területet. Ráadásul, mire odaérnek, Ukrajna egyébként is így vagy úgy kapitulál. Értelmiség lévén ez a kör kifejezetten retteg attól, hogy mi történik majd velük, ha esetleg orosz-barát kormány kerülne hatalomra Kijevben, így értelemszerűen azonnal határt fognak lépni amint a háború vesztésre áll. Szigeti elmondta: Lvivról az átlag ukrán azt gondolja, hogy drága, a lengyel határ menti falvak pedig nem igazán vannak felkészülve arra, hogy tízezrek, vagy még többen oda költözzenek ideiglenesen, így nem igazán élvez prioritást a terület. A menekülthullám alapvetően is egyértelmű forgatókönyv, de mindezek fényében vélelmezhető, hogy sokan Magyarországot preferálnák, az pedig politikai következményekkel fog járni hazánkban – tette hozzá. Mi a körcikk és a körcikkhez tartozó ívhossz kiszámolásának képlete?. (Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el).
Az úgynevezett területvédelmi erők csak papíron léteznek, a vizionált partizán-háborúnak semmi esélye a nagyszámú orosz lakosság miatt. Sok ukrán Kárpátalján vészelné át a vihart Egy másik interjúalanyunk Szigeti László volt, akinek élettársa ukrán állampolgár, és Kijev mellett élt, mielőtt Budapestre költözött – de a családja, baráti köre, ismerősei továbbra is kint élnek, és napi kapcsolatot tart velük. A hölgy elsősorban fiatal értelmiségi körökben mozog, és az érdekesség az, hogy az utóbbi napokban, különösen a hétfői események után ennek a körnek a 75 százaléka csomagolni kezdett. Keresse meg a terület egy kör online kalkulátor. A többség nem Lvivbe (Lembergbe) megy, mint számítanánk rá, hanem a Kárpátokba. A Georgiai Nemzeti Légió tagjai katonai kiképzést tartanak ukrán polgári személyeknek egy esetleges orosz inváziótól tartva Kijevben 2022. február 4-én. A 2014-ben alakult Georgiai Légió egy félkatonai egység, amelyet a kelet-ukrán konfliktusban Ukrajna oldalán harcoló georgiai és más nemzetiségű önkéntesek alkotnak. Fotó: MTI/EPA Minden ismerőse azon az állásponton van, hogy legkésőbb napokon belül kivesz egy lakást vagy házat a Kárpátokban, és ott vészeli át a vihart, avagy szükség esetén Magyarország fele indul.
Egy befolyásos orosz szakértővel beszéltünk, aki a Kreml politikai és katonai terveiről árult el részleteket. Másik interjúalanyunk beszámol arról, hogy sok ukrán kezdett el pakolni és Kárpátaljára költözve húznák ki a feljövő vihart. Káncz Csaba jegyzete Az Ukrajna és Oroszország között eszkalálódó válság évtizedek óta a legsúlyosabb kihívást jelenti az európai biztonsági rendszer számára. Tegnap több fejlemény is alátámasztotta azt az értékelést – amelyet Boris Johnson miniszterelnök is kiemelt a brit törvényhozás alsóházában -, miszerint elhúzódó biztonságpolitikai válságra kell felkészülnünk. Kedden az orosz törvényhozás felsőháza jóváhagyta Putyin elnök azon kérését, hogy külföldön is bevesse a hadsereget. Órákkal ezelőtt döntés született arról is, hogy teljeskörűen evakuálják a kijevi orosz nagykövetséget. Szintén tegnap Lavrov külügyminiszter egy interjújában leszögezte, hogy csak olyan országok szuverenitását lehet elismerni, amelyek a területükön minden polgárukat képviselik – márpedig ez nem vonatkozik Ukrajnára 2014 óta.
Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x) Az ukrán fegyveres erők csütörtöki közlése szerint a háborúban eddig összesen körülbelül 9 ezer orosz katona halt meg vagy sérült meg, az ukrán erők 217 tankot, 90 tüzérségi egységet, 31 helikoptert és 30 más légi járművet semmisítettek meg. Oroszország először szerdán közölt hivatalosan adatot az eddigi veszteségeiről: az AFP szerint Moszkva 498 áldozatot és 1597 sebesültet ismert el, valamint 2870 ukrán katona és "nacionalista" haláláról számolt be.