Mindig egy kedves ajándék a saját magunk által készített finomság, a házi töltött bonbon. Ez most egy aszalt sárgabarackos verzió, melyet rumba áztatunk, töltjük egy selymes trüffel krémmel. De másfajta alkohollal, sőt gyümölccsel, és csokoládéval is elkészíthetjük. Bonbon töltelék recept logga in. Persze, csak felnőtteknek ajánlva! 1 óra + 1nap + dermedés Hozzávalók 12 db (szem nagyság függő) 10 dkg aszalt sárgabarack (puha) 1 dl rum (kb. amennyi ellepi) Töltelék hozzávalói: 10 dkg étcsokoládé (70% feletti. minél magasabb, annál jobb) 10 dkg étcsokoládé (70% feletti, minél magasabb, annál jobb)
A képet már láttátok, de itt van hozzá a töltelék, ami egy egyszerű mozart-utánzat, amit már korábban is készítettem, mártogatós verzióban. ( itt) A tapasztalatokat a polikarbonát formával kapcsolatban leírtam ide. A temperálásról pedig bővebben itt olvashattok, érdemes elolvasni. Ott a Bence! Mivel ugye próbálkozás volt, írom a szokásos mennyisé bonbonozik úgyis felhasználja a maradékot. :) Kb. 10-15 dkg jó minőségű csokoládé Kb. 5-10 dkg marcipán (lidl) A csokoládét felolvasztjuk és temperáljuk és beleöntjük a formába. Pár perc múlva a formát fejjel lefelé fordítjuk és kiöntjük a felesleges csokoládét. Ezzel elkészítettük a csokoládéhüvelyt. A formát betesszük a hűtőbe, hogy megdermedjen. Egy kis golyó nugátot körbefonunk marcipánnal és beletesszük a formába, majd eligazítgatjuk. Bonbon töltelék recept za. A bonbonok tetejét lezárjuk az újratemperált csokoládéval és a hűtőbe tesszük, hogy jól megdermedjen. (kb fél óra) Ha jól temperáltad a csokoládét a csokoládé el fog válni a formától és szépen kipotyog a formából.
Persze az extra összetevők növelnek a költségen, de még így is egy megfizethető és személyes ajándék lehet bárki számának karácsonyra. Készen állsz arra, hogy belevágj a házi csokikészítésbe?
Magyar neve: Trüffelkrémes bonbon Származás: Franciaország Mennyiség: 15 darab Előkészítési idő: 30 perc Pihentetés / kelesztés: 1 óra 50 perc Főzési / sütési idő: 00 perc Összesen: 2 óra 20 perc Trüffelkrémes bonbon hozzávalók: 150 g + 50 g = összesen 200 g csokoládé korong (részletek a receptben) 50 ml zsíros tejszín A trüffelkrémes bonbon az egyik legegyszerűbb, otthon is elkészíthető bonbon. De ettől még nem kell attól tartani, hogy nem jó: nagyon finom! Egyszerűségét az adja, hogy a csokoládén kívül csak egyetlen hozzávalóra, némi tejszínre van szükséged. Hiszen a töltelék maga, a trüfflkrém, a bonbonhoz használt csokoládénak és a tejszínnek a keveréke. Trüffelkrémes bonbon recept Ha először készítesz házi bonbont, vagy akár a legkisebb mértékben bizonytalan vagy, olvasd el a bonbon készítése cikkemet, ahol részletesen leírom a házi bonbon készítés minden titkát és lépését, benne a csokoládé temperálásával. Trüffelkrémes bonbon - Nemzeti ételek, receptek. Vízfürdő fölött olvassz fel 100 g csokoládét. Először forrald fel a vizet, utána vedd takarékra és tedd rá a hőálló tálat, benne a csokival.
Ilyenkor a a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, eredményezve ezzel az év legrövidebb nappalát is. Amennyiben szerencsén van és derült időben köszönt rán a jeles nap, az év leghosszabb éjszakáján megcsodálhatjuk a téli csillagképeket. A téli napforduló az ősi vallásokban A téli napfordulót Földünk civilizációinak számos kultúrája ősi időkre visszavezethető népi szokással illetve ünnepséggel kísérték. Hogy csak néhányat említsünk: a zsidó Hanuka, az ókori római időkre visszavezethető Saturnalia, az afroamerikai Kwanzaa, de ide sorolható maga a Karácsony, amit egyesek szerint – mint lentebb majd látni fogjuk – minden bizonnyal Mithrász napisten kultuszából, illetve több pogány ünnepből vett át a keresztény vallás. Az év leghosszabb napja 1. A napfordulók nyilván mindenekelőtt azoknál a népeknél fejlődtek ünnepnapokká, amelyek először tértek rá a szoláris, azaz napév szerinti időszámításra, ily módon jelentős napkultuszt alakítva ki.
A Föld – különösen az északi félteke – ilyenkor terményekben bővelkedik, szépsége és ereje teljében van. Egyféle csúcspont ez, hiszen a nappalok a következő napfordulóig innentől már csak rövidülhetnek. Ezen a napon – június 21-én – az év leghosszabb nappalát és legrövidebb éjjelét élhetjük meg évről-évre. Szent Iván éjjele mégsem június 21-ére, hanem június 24 ére esik, ennek oka azonban a tropikus időszámítási mód sajátosságában és a tényleges naptári évek közti különbségben, illetve az egykori naptári reformokban rejlik. Így a nyári napforduló napja és megünneplése időben napjainkra már elvált egymástól. A nyár csillagászati értelemben vett kezdete korábban valóban Szent Iván napra, azaz június 24-ére esett, de erre ma már az eltolódás miatt három nappal korábban, június 21-én kerül sor. Évszázadok, vagy egy évezred múlva a napfordulók még korábbi dátumra fognak esni. Hétfőn lesz az év leghosszabb nappala. Keresztelő Szent Jánost ünnepeljük Mivel a keresztényi logikába is beleillett a fény és a sötétség küzdelme, ezért a kereszténység végül ezt a napot Keresztelő Szent János napjává tette.
Téli napforduló idején szerte a világon ünnepelnek az emberek, amik gyakran ősi, pogány szokásokhoz kötődnek. Ilyen például az ókori rómaiak Saturnaliája, az afroamerikai Kwanzaa, a skandináv Juul, az iráni Yalda, de a mi karácsonyunk és a zsidó Hanukka is a téli napfordulóhoz köthető. Az emberek ilyenkor esznek-isznak, ajándékoznak, van, ahol különféle, egészen komoly vagy egészen vicces rituálékat tartanak, és van, ahol a kultúra mélyére merülnek, de legfőképpen hangosan ünnepelnek – ha már egyszer az év leghosszabb éjszakája van.
Az Iván elnevezés a régi magyar Jovános, Ivános alakból ered, illetve a János névnek a szláv formájából. Európa szerte – különösen az északi és a szláv népek – gyakorolták Szent Iván varázslatos éjszakáján a mágikus praktikákat, amelyek a megtisztulással, gyógyítással, az egészség megőrzésével, szerelemmel, a házassággal és a termékenységgel voltak szoros kapcsolatban. Az év leghosszabb napja 2. Nem volt ez másképp a magyar néphagyományban sem, s a tűz nem véletlenül vált a világosság, a tisztaság, az egészség, a szenvedély, az elevenség, a szerelem és az örök megújulás jelképévé a magyar hiedelemvilágban is. A nyári napfordulóra eső Keresztelő Szent János ünnepe az ötödik században vált elterjedtté, s a keresztény ünnep magába olvasztotta mindazokat a hiedelmeket és rítusokat, amelyek korábban a különböző népeknél a nyári napfordulóhoz kapcsolódtak. Szent Iván napi magyar népszokások A Szent Iván naphoz fűződő hiedelmek és szokások egyrészt a szomszédos népektől, másrészt egyházi közvetítéssel kerültek hozzánk.
Míg idén június 21. Magyarországon a nyári napforduló, Ausztrália és a déli félteke országai számára ez a dátum jelenti a téli napfordulót. A nyári napforduló az a nap, amikor a legtöbb napfény érkezik hazánk felszínére, időjárásunk azonban általában a nyár második felében a legmelegebb, mert az óceán és a szárazföld hőtehetetlensége miatt egy-másfél hónap késéssel követi le a valós sugárzási viszonyokat (bár idén a szokásostól eltérően a napforduló környékén is hőhullám tombol hazánkban).
Sötét és titkos helyükön várják újjászületésük idejét, a téli napforduló éjszakáját. Ezen az éjszakán, az "Anya Éjszakáján" kezdődik az északi népeknél a Yuletide, ami Tizenkét Éjszakán át tart (dec. 20. - december 31. ) és e Tizenkét Éjjel reprezentálja az óév elmúlását, valamint az új esztendőt tápláló folyamatot. Yule ünnepén a kelták az ajtókra örökzöld ágakat aggattak, fagyönggyel, magyalággal díszítették azt. Az asztalra aranygyertyákat, szegfűszeggel megszurkált gyümölcsökkel teli kosarat helyeztek, illatos növényeket párologtattak, karácsonyi növényeket tartottak (pl. Az év leghosszabb napja e. karácsonyi kaktusz). Fontos Yule szimbólum a Yule-tuskó, valamint a Yule-fa. Utóbbi egy örökzöld, lehetőleg élő, az udvaron található fa volt, amelyet együtt díszített a család. Minden egyes dísznél mondtak egy jókívánságot. A díszek napszimbólumok voltak: csillogó piros vagy arany gömbök, napfigurák, szarvas, sas, búzakalász, csillagok, mindenféle fényforrások, hold, kisded, születési szimbólumok. A díszítést követően megajándékozták egymást és a fagyöngy alatt csókot váltottak.