Belföld 2022. március 07. Március 12-től ismét közlekedik az erdei vasút a gemenci erdőben, és kinyitnak a Pörbölyi Ökoturisztikai Központ kiállításai. A turisták újra kiinduló és ismeretterjesztő bázisként támaszkodhatnak Gemenc déli kapujára – írta közleményében a Gemenc Zrt. hétfőn. Az ökoturisztikai központ minden nap 8 és 17 óra között várja a kirándulókat. Hétköznap az erdei vasút és a kiállítások csak előre bejelentkezett csoportok számára lesznek elérhetők, hétvégén és ünnepnapokon azonban teljes szolgáltatással várja a látogatókat a gemenci erdőgazdaság. Az erdei vasút járatai hétvégenként és ünnepnapokon menetrend szerint közlekednek Pörböly és Malomtelelő állomás között. Gemenc - kisvasut.hu. A vonalon Pörbölyről naponta három járat indul 10, 13 és 14 órakor. A kiállítások délelőtt 9-től délután fél háromig lesznek nyitva, emellett a vadmegfigyelő, büfé, vizesblokkok és ingyenes parkolás is várja a kirándulókat. A Gemenc Zrt. egyéves szünet után újra közlekedő, felújított Rezét nosztalgia gőzmozdonya a Pörböly – Lassi vonalszakaszon a gemenci természetvédelmi területen 2021. május 22-én.
Veránka-sziget A "kincses szigetnek" is nevezett Veránka-sziget Gemenc csak engedéllyel látogatható része, ahová időnként túrákat is szerveznek. A Veránka-sziget a 19. század végi Duna-szabályozás eredményeként, a folyó rezéti kanyarjának átvágásával jött létre. A terület viszonylagos zavartalansága miatt gazdag az állatvilága, gímszarvasok, vaddisznók nagyobb számban maradnak meg itt. Gemenci Erdei Vasút | CsodalatosMagyarorszag.hu. A sziget belső részén, amelyet körtöltés övez, kisebb tavak alakultak ki, ahol gázlómadarak, kis- és nagykócsagok élnek, fekete gólya és réti sas is fészkel. A festői szépségű szigeten még igazi ártéri erdőtársulások élnek. Forgó-tó A gemenci Duna-part és a Forgó-tó közötti útvonal a gemenci erdőnek a látogatók előtt kevéssé ismert részét mutatja be öt állomással. Az ösvény az erdei vasút egyik legszebb megállójától, a gemenci Duna-part állomásától indul, ahol négy öreg tölgyfa áll. A famatuzsálemek közül két körülbelül kétszázötven éves tölgy szerepel Magyarország legnagyobb fáinak listáján is, a legvastagabb átmérője 597 centiméter.
1965-ben elkészült a Pörböly és Nyárilegelő közti szakasz. 1966-ra már Keselyűstől Pörbölyig ért a pálya és Pörbölyön kapcsolat létesült a MÁV Baja-Bátaszék vonalával. 1968-ban oldódott Gemenc kormány-vadászterület státuszából eredő zártsága és az állami vezetők szorgalmazták az erdei vasúton a turisztikai célú személyszállítást (ekkor épült a Szomfovai delta-nevű elágazás). A fellendülő turizmus hatására Keselyűstől Bárányfokig hosszabbították meg a pályát, 1982-re kialakítva a 30 km-es fővonalat. 2007-ben az erdei vasút pörbölyi induló állomásnál megépült az Ökoturisztikai Központ – mely széleskörű szolgáltatásokkal várja a kirándulókat. Pörbölyről minden nap indul menetrend szerint közlekedő kisvonat az erdőbe. A turista szezon hétvégéin gőzmozdony is vontatja a szerelvényeket. A Gemenci Állami Erdei Vasút a téli időszakban is menetrend szerint közlekedik, ilyenkor zárt, fűtött kocsikkal. A Keselyűsi Fogadóépület 2014-ben épült, Gemenc északi kapujaként elsősorban a Szekszárd felől érkező turisták programjainak kiinduló pontja.
10:30 Vonatindulás Pörbölyről 12:30Sétahajó indulása 14:19Vonat visszaindulása 15:37Érkezés Gyermek (4-14 éves korig): 800 Ft/fő Felnőtt: 1500 Ft/fő Egyéb információ: Belépő: Gyermek (14 éves korig): 1200 Ft Felnőtt: 2000 Ft Családi jegy: 6000 Ft Kerékpár kölcsönzés: 750 Ft/kerékpár Ebéd: bográcsgulyás, túrós rétes Gyermek (14 éves korig): 600 Ft Felnőtt: 1000 Ft A rendezvény belépője tetszőleges mennyiségű utazásra, a kiállítások és az íjász bemutató látogatására, a vezetett gyalogtúrán, kerékpártúrán való részvételre, a kézműves foglalkozások igénybevételére jogosít. A vadászat szimulátorra és a sétahajózásra külön, a helyszíneken lehet jegyet vásárolni. A 2010. szeptember 18. -ra vonatkozó Erdei Vasút menetrendje INNEN letölthető! RÉSZLETES INFORMÁCIÓ: Ökoturisztikai Központ 7142 Pörböly, Bajai út 100. Tel. : 74/491-483
A klíma viszont sokkal érdekesebb, mivel itt kihasználjuk a hőszivattyúk előnyét. Az inverteres klímákra a gyártó megad egy SCOP-értéket, ami az adott készülék szezonális jóságfoka. Ha egy készülék SCOP-értéke 4, akkor 1 kWh elektromos áram felhasználásával 4 kWh hőenergiát kapunk. Ha egyszerűen bedugjuk egy meglévő konnektorba a klímát, akkor A tarifás árammal üzemeltetjük, így gyorsan kiszámíthatjuk, hogy ha az SCOP-érték 3, 4 feletti, akkor a klímával olcsóbban fűthetünk, mint gázzal. Ráadásul a klímát üzemeltethetjük hőszivattyúkhoz kínált H vagy Geo tarifával is. H tarifa esetén folyamatosan van áram, nyári időszakban normál áron, fűtési időszakban kedvezményes áron számlázzák, tehát amikor nyáron hűtünk a klímával, az normál áron megy, a téli fűtés viszont már 2-es jóságfoknál is olcsóbb lenne, mint gázzal. A Geo tarifát egész évben kedvezményes áron számlázzák, azonban itt csak napi 20 órán át van áram, az "áramszünet" 2×2 órára van osztva. Klímával megéri-e fűteni? Kérem milyen tapasztalatok vannak aki ezzel fűt..... 2 óra alatt nem fog kihűlni a lakás, így elvileg ezzel is fűthetnék és hűthetnénk, a gond az, hogy a készülékek vezérlése nem szereti, ha rendszeresen váratlanul elmegy az áram, így az élettartamnak ez nem feltétlenül tesz jót.
Van egy határ Kicsit árnyalja a képet, hogy az SCOP egy laboratóriumi, meghatározott körülmények mellett mért érték, de jó készülékválasztással és megfelelő telepítéssel kedvezményes áramtarifát választva biztosan olcsóbban fűthetünk klímával, mint gázzal. A készülékválasztás legfontosabb szempontja lehet, hogy tudunk-e fűteni vele egész télen. A fűtésre optimális klímák –15 vagy –20 fokos külső hőmérsékletig tudnak fűteni, alatta már nem. Teljes fűtés klímával télen is - Ezermester 2017/12. A mi éghajlatunkon alkalmanként előfordul ennél hidegebb is, így mindenképp szükség van valamilyen biztonsági megoldásra, amit abban a néhány napban használhatunk, amikor túl hideg van kint. A határhőmérséklethez közeledve fokozatosan csökken a klímák fűtési teljesítménye, a hőigényünk viszont nő, így itt van egy ellentmondás. A hatásfok is rosszabb hidegben, –10 fok alatt már a legtöbb készülékkel olyan drágán fűtünk, mintha egy hagyományos hősugárzóval fűtenénk, de a fűtési szezonban csak rövid ideig van ilyen hideg, így az éves mérleg bőven pozitív maradhat, mivel kinti +10 fokban, ami még decemberben is gyakori nap közben, nagyon jó hatásfokkal fűthetünk.
2020. december 9. | | 5074 | Split klímával történő fűtés esetén bizonyos kompromisszumok megkötése elengedhetetlen. A klímák beltéri egysége zajt produkál, felfűtésnél – a hőtágulás hatására – a kondenzátoron pattogó hangot lehet hallani. Klímával fűteni fórum - mennyit fogyaszt - klima.forum.hu. Van némi szélzaj is, ami elsősorban a készülék teljesítményétől függ. Viszont a helyiséget a klímafűtés néhány perc elteltével felfűti, azonnal érezhető a hatása, szemben a padló- vagy a falfűtéssel, amely akár órákig is eltarthat. Nem beszélve arról, hogy utóbbi kiépítése sokkal költségesebb, és elsősorban az új építésű lakásoknál jöhet szóba, ráadásul a pontos kivitelezés időigényes folyamat. Egy split klíma bárhol, bármikor felszerelhető, a megfelelően képzett szakemberrel telepíthető és beüzemelhető, akár néhány óra alatt is. Előre kell gondolkodni Már a telepítésnél figyelembe kell venni, hogy fogunk-e fűteni a klímával, vagy csak hűtésre használjuk majd. Ha hideg levegőt fúj velünk szembe a berendezés, az sokkal elviselhetőbb, mint ha meleget.
Négy éves tapasztalatom röviden: Előny: Klimával fűteni még a gáznál is olcsóbb. Hátrány: A klimána ventilátornának van egy hal "susogó" hangja, ami akármilyen halk, akkor is hangosabb mint a radiátor, de nem zajosabb mint egy forgalmas út mellett lakni, végül is megszokható. Miért olcsóbb a klimával fűtés? Alátámasztás egy kis matekkal, amit a valós tapasztalt fogyasztás alátámaszt: Adatok kis kerekítéssel: 1 m3 gáz energiatartalma = 10 kWh áram energia tartalmával. 1 m3 gáz ára 116, -Ft 10 kWh áram ára 370, -Ft Tehát igaz az, hogy árammal fűteni drágább, amikor hősugárzó típusú fűtőeszközzel fűtesz, de a klima esetén nem erről van szó, hanem áram segítségével hőszivattyúzásról. A hőszivattyúnak van egy COP jelzésű hatékonysági mutatója, ami úgy nagyátlagban 3, 6 (vagy talán már 4), ami azt jelenti, hogy az klima az általa felhasznált energia segítségével mennyi (hő)energiát szivattyúz össze, tehát 1 kWh energiával 3, 6 kWh (hő)energia szivattyúzható össze. Ha ezzel a hatékonysági COP mutatóval visszaosztjuk a 10 kWh áram 370, -Ft-os árát, akkor azt kapjuk, hogy 370 / 3, 6 = 103, -Ft. Erre már igaz, hogy olcsóbb a 116, -Ft-os gázzal eléhető hőmennyiségtől.
A fűtési szezon kezdete előtt mindenképpen érdemes mérlegelni, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre, ugyanis vannak olyan kevésbé ismert módszerek – mint például a klímával fűtés – amelyek pénztárca-és környezetbarát alternatívát jelenthetnek a hagyományos társaikkal szemben. A hétköznapi használatban elterjedt klímák lényegesen hatékonyabb és takarékosabb megoldást jelenthetnek mondjuk egy hősugárzóval, vagy elektromos radiátorral összehasonlítva. Többféle energiahatékonysági mutatóval is lehet vizsgálni az egyes fűtési technológiák hatékonyságát, derül ki a Fisher Klíma közleményéből. Az SCOP-érték megfigyelése a legfontosabb, ha lakossági felhasználásról van szó, ugyanis ez mutatja meg, hogy egy szezonban mennyire tud hatékonyan fűteni egy klíma. Ezt a mutatót úgy kell kiszámítani, hogy figyelembe vesszük azt, hogy a teljes fűtési szezonban milyen az átlagos hőmérséklet és hogy milyen gyakran fordul elő egy adott hőmérsékleti érték. A hagyományos fűtési berendezések SCOP-mutatója 1 körül mozog, míg a klímák ennél kétszer-ötször jobb teljesítményt tudnak nyújtani.
De ekkor is azért eszik ennyit, mert bekapcsol a karterfűtés, de ha meleg az olaj és a kompresszor, akkor az kikapcsol és akkor szórakozik a 250 és a 1200 watt környékén. Olyan -15 foknál már azért kéri az -1300 wattot is. De azért ez az érték éjjel van, akkor meg amúgy is csak 20 fokra van állítva így kompenzálja. De ez 1 szoba, és van még 2 akkor ezeket add össze. Anyámnál a lakás hőigénye -15 fokon 4kw hőenergia. Ott nincs még meg a klímás fűtés, de 5. 5kw teljesítményű lesz majd összesen. Amúgy nyílván tekeri a villanyórát, de ahol most lakok ott gázfűtés van, szerinted a 24kw gázkazán nem pörgeti a gázórát? Dehogy nem;D Öröm nézni ahogy pörög, főleg hogy a gáz minősége igen ingadozó, azzal is jól átverik az embert. Helyedben örülnék, hogy hőszivattyús fűtéses van, mert egy jó dolog, nem tud vele a szolgáltató átverni, biztonságos és modern. Fa tüzelésnél meg olcsóbb. Bátyámék fával fűtenek, évi 350. 000Ft a fűtési költség de van hogy 400. 000Ft. Szomszédnál klímás fűtés van H tarifàval, fele ennyi az éves fűtési költség, éjjel nappal meleg van, nincs macera se fizikai munka.
Egy 35-45 m 2 -es lakás fűtésére használt inverteres klíma 48 Ft-os áram esetén 4 kW fűtőteljesítménynél napi 12x1, 2 kWh áramot fogyaszt, ami napi 691 forintba, havonta 20 730 forintba kerül – mindenféle kedvezmény nélkül. Az áramszolgáltatók azonban – a gazdaságos és környezetbarát fűtés honorálásaként is – különböző kedvezményeket adnak a klímával (hőszivattyúval) való fűtés támogatására, amit – egyebek mellett – az SCOP értékhez kötnek. Ha a SCOP/COP, azaz a (szezonális) jósági hatásfok érték eléri vagy meghaladja az alábbi értékeket, akkor igényelhető rá kedvezményes H tarifás áram, amivel még kedvezőbb a téli időszakban a fűtési költség. – 6 kW teljesítményig 4, 1-es SCOP. – 6, 1-11, 9 kW teljesítmény között 3, 8-as SCOP. – 12 kW teljesítménytől 3-as COP. A "H" tarifás áram csak a fűtési időszakban, október 15-től a következő év április 15-ig vehető igénybe 0-24 órában. Olyan berendezésekre igényelhető melyek megújuló energiaforrásból képesek fűteni, ide tartoznak a mai modern inverteres klímák is, mivel ezek valójában kis teljesítményű hőszivattyúk.