Nyitókép: Art Wager/Getty Images
Április 5-én öten életüket vesztették és ketten súlyosan megsérültek abban a kisteherautóban, amely reggel 7 óra előtt a Csongrád-Csanád megyei Mindszent határában a Kiskunfélegyházáról Hódmezővásárhelyre tartó motorvonat elé hajtott. A vonaton a vezetőn és a jegyvizsgálón kívül tizenketten utaztak, a mozdonyvezetőn kívül mindenki könnyeben megsérült. A balesetek számának csökkenéséhez a közlekedési morál változása elengedhetetlen - közölte a MÁV. Máv balesetek ma tv. A balesetet szenvedő kisteherautóban heten utaztak. A vasúti átjáróban a biztosítóberendezés jól működött, a közút felé tiltó jelzést mutatott. A mozdonyvezető mindenben az utasítások szerint járt el, és betartotta a pályaszakaszon érvényes 80 kilométer per órás sebességhatárt, azonban a vasúti átjáróba váratlanul behajtó kisteherautó észlelésekor a fékezésre alig maradt ideje, a balesetet nem kerülhette el. A vasúti jármű az ütközés után kisiklott és az átjárótól 100 méterre az oldalára borult. Az anyagi kár meghaladhatja a 100 millió forintot, a motorvonatot selejtezni kell.
A MÁV, mint országos pályahálózat-üzemeltető a vasúti hatóság által jóváhagyott pályafelügyeleti és biztosítóberendezési utasítások szerint, az azokban előírt gyakorisággal és rendszerben, részben a közlekedési hatóságokkal közösen végzi az útátjárók vizsgálatát, amely kiterjed a vasúti pályára, a vasúti területen lévő útszakaszra, az útátjáró környezetére és a biztosítóberendezésre. A MÁV Zrt. elkötelezett a már meglévő és a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő útátjárók biztonságát tovább növelő új technológiák és innovatív műszaki megoldások bevezetésére, amelyekkel a közúton közlekedők figyelmét fokozottan felhívják, ezáltal a szintbeni keresztezések biztonsági fokát meg tudják emelni - írták. Dorozsmai vasúti baleset – Wikipédia. Az útátjárós események következtében a vasúttársaság 2021-ben egymilliárd forintot meghaladó kárral kénytelen számolni. Ezért következnek be a balesetek az átjárókban A gépjárművezetők nem néznek körül az átjáróba történő behajtás előtt, illetve a csúcsforgalomban bent ragadnak a kereszteződésben, ahol tilos és életveszélyes megállni.
A legsúlyosabb eset Alsóbélatelep megállóhelyen történt. A mozgó vonatból kilépett utas koponya- és lábsérülést szenvedett. Baleset-megelőzés Annak ellenére, hogy a vonatos utazások nemcsak kényelmesek, hanem biztonságosak is, nem lehet kizárni a kellemetlen, akár súlyos balesetek előfordulását. Elkerülésükhöz azonban az utazóközönség is hozzájárulhat, ha betartja az utazással járó minimális követelményeket. A vonatok megközelítésénél mindig a kijelölt utakat, aluljárókat kell használni, a vágányokon az átkelés botlásveszélyes, a síneken könnyen meg lehet csúszni. A mozgó vonatra fel- és arról leszállni is tilos, az ilyen esetekből következhetnek be a komoly sérülések, tragédiák. Pécsett is kampányol a vasúti balesetek ellen a MÁV | pecsma.hu. Hiába gondolja úgy az utas, hogy induláskor a vonat még lassan halad, ezért ő még gyorsan, gond nélkül le tud ugrani, az ugrás következtében enyhébb esetben is horzsolásos, töréses sérüléseket szenvedhet, de előfordulhat az is, hogy észrevétlenül beakad a táskája vagy a ruhája, s a vonat maga alá rántja. A régi kocsik kivételével egyébként az ajtókat indulás után központilag zárják, tehát a vonatra felugrani sem lehet, mert az ajtót az utas nem tudja kinyitni.
A váltóőr a katasztrófa bekövetkezését már nem tudta megakadályozni. Az összeroncsolódott vonat kocsijait néhány nap múlva a MÁV budapesti főműhelyébe szállították. Az ott lefolytatott vizsgálat nem tudott teljes értékű magyarázatot szolgáltatni a baleset okára. A kitérő átzökkenésére a bizottság egyetlen lehetséges magyarázatot tudott adni: a hálókocsi első forgóvázáról egy elszakadt lánc lógott a sínekre. A sérült lánc beleakadt a váltószerkezetbe és kitérő irányba állította, így okozván az utána következő vonatrész tragédiáját. Források [ szerkesztés] A Wikimédia Commons tartalmaz Dorozsmai vasúti baleset témájú kategóriát. Dr. Horváth Ferenc. Hazai és külföldi vasúti balesetek (magyar nyelven). Máv balesetek ma 3. Budapest: Közdok Rt., 193-196. o. (1995). ISBN 963-7085-29-7 A dorozsmai vasúti szerencsétlenség (magyar nyelven) pp. 316-317. Vasárnapi Ujság, 1907. április 22. (Hozzáférés: 2011. március 17. )
Drasztikusan nőtt a vasúti átjárós balesetek száma tavaly a korábbi öt évben tapasztalt stagnálás után - közölte a MÁV kommunikációs igazgatósága hétfőn az MTI-vel. A múlt évben 86 baleset történt vasúti átjáróban, ez 24-gyel több, mint 2020-ban. Tavaly 16 vasúti átjárós baleset követelt emberéletet, 15 végződött súlyos és 14 könnyű sérüléssel, a többi esetben anyagi kár keletkezett. Az átjárós balesetek miatt egymilliárd forintot meghaladó kárral számol a MÁV - írták közleményükben. Hozzátették: a vasúti átjárókban történő baleseteket az oda behajtók figyelmetlensége és a KRESZ előírásainak megszegése okozza. Máv balesetek ma gov. Évente 800-900 félsorompó rúdját törik le az autósok. A balesetek okai között említették, hogy a gépjárművezetők nem néznek körül, mielőtt az átjáróba hajtanak, illetve a csúcsforgalomban a kereszteződésben ragadnak, ahol tilos és életveszélyes megállni. A legtöbb vasúti átjárós balesetet a gyorshajtás - a "még átérek" gondolkodásmód -, az agresszív vezetési stílus, a vezetés közbeni telefonálás és a vasúti fényjelző tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása okozza - írták, hozzátéve, a záródó sorompórudakat látva a járművezetők megállás helyett sokszor gyorsítanak, néhányan még a lezáródott félsorompót is megkerülik.
A védművek tetején 92 löveg várta az ostromlókat. Az április 22-ei győztes komáromi csata után a magyar erők hatékonyan körbe tudták keríteni Budát: Kmety György hadosztálya, Knezich III., Aulich Lajos II. és Nagysándor József I. hadteste négy irányból tartotta zár alatt az erősséget. A tavaszi hadjárat csúcspontja volt Buda visszafoglalása » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Görgei Artúr, a felvonult sereg főparancsnoka május 4-én a tisztességes hadifogság ígéretével szólította fel a védőket a megadásra, emellett ígéretet tett arra, hogy Pest felől nem löveti a várat, cserébe a várból se lőjék a Duna túlpartján fekvő várost. Hentzi Pest megkíméléséért cserébe azt követelte, Görgei hagyjon fel az ostrommal, és később valóban súlyos károkat okozott Pest korabeli épületeiben tüzérségével. Görgei elsőként Kmety csapatait és lövegeit indította a már említett vízvédmű ellen, e támadás azonban kudarcot vallott, és maga Kmety is megsebesült. Görgei további tüzérségi eszközöket rendelt Komáromból, amelyeket Guyon Richárd útnak is indított, és május 8-án megérkeztek Buda alá, 16-ára pedig el is helyezték őket állásaikban a Naphegyen.
Ősi hitvilágunkban, azé a Boldogasszonyé, ki - csakúgy, mint a búzanövény - testében érleli, növeli, növeszti, méhében óvja és védi, táplálja az új élet reménységét, a férfi elvű magot, a Jézust szimbolizáló búzamagot... A búzát, kit a szépséges magyar nyelv Életnek keresztelt. Ki az életet újra és újra továbbörökítő magként az életet adó táptalajba, az Anyaföldre hullva, annak lágy ölében csírázva, sarjadva, újra növénnyé növekedve, ismét búzamagot hozhasson a világra. A növény, ki életét, termését, gyermekét adja, áldozza fel az emberiség táplálására. Ez a hármas szimbóluma oly mély, oly tökéletes, mint amilyen Szent Anna, leánya, Szűz Mária és a gyermek Jézus szent hármasságának archaikus analógiája. Százhatvanöt éve került elő a Szent Korona Orsovánál | Híradó. Eleink hitében ez az ősi, mélyen a nép lelkébe ívódó, beszédes hagyomány élt évezredeken át, melyet olykor el lehetett halványítani, félre lehetett magyarázni, de kiirtani sosem lehet. Ez a természetes körforgás, maga az új Élet ígérete. Mert amíg egyetlenegy szem búzamag is terem magyar ember keze által a Kárpát-haza Anyaföldjében, addig mindig lesz az új életnek reménysége!
Viszont, ha még messzebb megyünk a múltban, muszáj megjegyezni, hogy a Gellért-hegy nemcsak a katolikusok központja volt, de a néphit szerint a boszorkányoké is. Az 1686 után ideérkező német nyelvű betelepülők is úgy sejtették, hogy ez igaz lehet, a hegyet ugyanis Blocksbergnek nevezték, mely egyszerre utalt a Blockhausra, azaz a török erőd romjaira, illetve a német Harz-hegységben lévő Brocken hegyre, mely szintén a boszorkányok találkozóhelye volt. Buda visszafoglalása — Google Arts & Culture. A XVII. század végi és a XVIII. század eleji magyar boszorkánypereken meg is kérdezték az elítélteket a szeánszaikról, mire többen – persze kínzások hatására – bevallották, hogy bizonyos estéken a Gellért-hegyre repültek fel, ahol az ördöggel táncoltak, meg persze volt, akinek az ördög lovagolt a hátán.
Tiszafüreden temették el; Popovics János karcagi görög pap búcsúztatta. Sírhelye ma is Tiszafüreden, a város Orvényi úti temetőjében található.
Hősként harcolt a tápióbicskei csatában a híd elfoglalásáért. Komárom alatt az ő dandára kelt át elsőként a Dunán: elfoglalta az ottani homok-hegyet, és ezzel a csata eredményes lefolyását jelentősen elősegítette. Májustól Pétervárad erődjének parancsnoka volt. O volt a magyar szabadságharc legmagasabb rangú görög eredetű tisztje. Először őt is halálra ítélték, ám végül amnesztiában részesült. Kiss Pál honvédtábornok neve ma is közismert: emlékét élénken őrzik Tiszafüreden, ahol múzeumot, iskolát, utcát, cserkészcsapatot neveztek el róla. 1854-ben Kiss Pál feleségül vette a szintén görögkeleti vallású tiszafüredi földbirtokos, Bernáth István leányát, Bernáth Máriát. Ezután a Bernáth család tiszafüredi és tiszaőrsi birtokain gazdálkodott. Később betegsége miatt Pesten, a Rókusban kezelték: 1867. Buda visszafoglalása 184.html. május 27-én Pesten hunyt el. Vasúton szállították Karcagra, s onnan szénásszekéren vitték Tiszafüredre. Halotti anyakönyvi bejegyzése két helyen is megtörtént: a pesti Petőfi téri görög templom anyakönyvében, és a karcagi görög anyakönyvben egyaránt rögzítették halálát.
A tavaszi hadjárat sikerei, a komáromi vár felszabadítása után a szabadságharc politikai és katonai vezetői - parázs vita után - Buda visszafoglalását tűzték ki célul, ez az elképzelés megfelelt a közvélemény várakozásának is, hiszen a főváros az ország szuverenitásának szimbóluma volt. A magyar sereg zöme május 4-én érkezett a fővároshoz, létszáma mintegy 31 ezer főt tett ki. Kmetty György hadosztálya még aznap rohamot kísérelt meg a vár ivóvízellátását biztosító vízmű sáncai ellen, de visszaverték, s a magyar tüzérség is hiába lőtte kis kaliberű tábori lövegeivel a Sváb-hegyről és a Nyárs-hegyről a vár falait. Kiderült, hogy a védők erejét alábecsülték, a remélt gyors és látványos győzelem elmaradt. A módszeres ostrom május 12-én kezdődött, amikor megérkeztek a nehéz ostromágyúk, amelyeket a fővezér Görgei Artúr hozatott Komáromból. A hadsereg tüzérparancsnoka, Psotta Móric alezredes irányításával megkezdődött a réstörő és az ezt fedező ún. leszerelő ütegek helyének előkészítése és fedezéket készítettek a tábori ütegeknek is.