Voltál már Te is itt vért adni? Regisztrált tagként hamarosan Te is értékelheted a 'Délpesti Területi Vérellátó Intézet' véradóhelyet és megoszthatod tapasztalataidat! Vélemények donor oldalról Aktívabb eszmecsere, még több vélemény, gondolat és megosztot tapasztalat a ' Véradók ' facebook csoportban! Délpesti Területi Vérellátó Intézet
Véradás Budapest XX. kerületében, Pesterzsébet 1204. Budapest XX. kerület Pesterzsébet, Köves út. 2-4 Egyenlőre nincs még új időpont. A Délpesti Területi Vérellátó Intézet véradási helyszínhez, még nem érkezett értékeltés. Voltál már Te is itt vért adni? Regisztrált tagként hamarosan Te is értékelheted a 'Délpesti Területi Vérellátó Intézet ' véradóhelyet és megoszthatod tapasztalataidat! Vélemények donor oldalról Aktívabb eszmecsere, még több vélemény, gondolat és megosztot tapasztalat a ' Véradók ' facebook csoportban! Korábban 2020. november 24. 2020. november 23. 2020. november 20. 2020. november 19. 2020. november 18. 2020. november 17. 2020. november 16. 2020. november 13. 2020. november 12. 2020. november 11. 2020. november 10. 2020. november 9. 2020. november 6. 2020. november 5. 2020. november 4. 2020. november 3. 2020. november 2. 2020. október 30. 2020. október 29. 2020. október 28. 2020. október 27. 2020. Véradóhely: Miskolci Területi Vérellátó Intézet (Miskolc) // Véradó Riadó! — Irányított véradás szervezés. október 26. 2020. október 22. 2020. október 21. 2020. október 20. 2020. október 19.
Oszd meg az oldalt a barátaiddal, ismerőseiddel is!
2020. október 16. 2020. október 15. 2020. október 14. 2020. október 13. 2020. október 12. 2020. október 9. 2020. október 8. 2020. október 7. 2020. október 6. 2020. október 5. 2020. október 2. 2020. október 1. 2020. szeptember 30. 2020. szeptember 29. 2020. szeptember 28. 2020. szeptember 25. 2020. szeptember 24. 2020. szeptember 23. 2020. szeptember 22. 2020. szeptember 21. 2020. szeptember 18. 2020. szeptember 17. 2020. szeptember 16. 2020. szeptember 15. 2020. szeptember 14. 2020. szeptember 11. 2020. szeptember 10. 2020. szeptember 9. 2020. szeptember 8. 2020. szeptember 7. 2020. szeptember 4. 2020. szeptember 3. 2020. szeptember 2. 2020. szeptember 1. 2020. augusztus 31. 2020. augusztus 29. 2020. augusztus 28. 2020. augusztus 27. 2020. augusztus 26. 2020. augusztus 25. 2020. augusztus 24. 2020. augusztus 19. 2020. augusztus 18. 2020. augusztus 17. 2020. augusztus 14. 2020. augusztus 13. 2020. augusztus 12. 2020. augusztus 11. 2020. Véradóhely: Soproni Területi Vérellátó Intézet (Sopron) // Véradó Riadó! — Irányított véradás szervezés. augusztus 10. 2020. augusztus 7. 2020. augusztus 6.
Kitelepülő lehetőségek, kihelyezett véradási helyszínek A kitelepülő vagy kihelyezett véradások különböző helyszíneken, különböző programok keretében kínálnak lehetőséget a véradásra. Véradóhely: Székesfehérvár Területi Vérellátó Intézet (Székesfehérvár) // Véradó Riadó! — Irányított véradás szervezés. Kifejezetten hasznos olyan településeken ahol nincs fix vérellátó állomás vagy transzfúziós osztály. Viszont olykor elmaradhat, így indulás előtt érdemes rákérdezni a szervezőktől, hogy meg lesz-e tartva. Abádszalók Művelődési Ház Átrium Park Irodaház XIII. Bp.
Sok szeretettel várjuk régi és új véradóinkat! Dr. Bíró Hilda vérellátó-vezető főorvos Cím: 1204 Budapest, Köves u. 2. Telefon: +36 1 284 7590 Véradási időpont: hétköznap 8. 00-14. 00 Átmenetileg nem üzemel.
Szent Gellért Magyarország kereszténnyé válásának kezdetén érkezett hazánkba, ahol Imre herceg nevelőjeként, püspökként segítette a kereszténység megerősödését, ő az első magyar vértanú. A Szeged–Csanádi Egyházmegye fővédőszentje, liturgikus ünnepét szeptember 24-én ünnepeljük. Alakját Budapesten számos emlék őrzi. Az Erzsébet-híd budai hídfőjénél, a Gellér-hegy oldalán látható Szent Gellért egyik legismertebb szobra. A fotó 1953-ban készült (Forrás: Fortepan/Képszám: 51905) A keresztet magasba tartó első magyar vértanú szobra 1904 óta meghatározó eleme a Gellért-hegynek, ahol a legenda szerint mártírhalált halt (Fotó: Both Balázs/) Szent Gellértet mint Imre herceg tanítóját ábrázolja a Szent István-bazilikában látható szobor, Stróbl Alajos alkotása (Fotó: Both Balázs/) Gellért püspök élete Gellért 977-ben született az itáliai Velencében egy gazdag nemesi család sarjaként. Már életének kezdeti időszakát is csodák övezték. Születése után úgy tűnt, hogy nem fog életben maradni, ezért a szülei elvitték egy szigetre, hogy bencések imádkozzanak érte.
Állítólag előre megjósolta, hogy soha nem találkozhat a hazatérőkkel, a halála előtt pedig reggeli mise közben látomás jövendölte meg neki vértanúságát. A lázadók a mai Budapest-belvárosi templom és a Rudas fürdő közötti pesti rév budai oldalán fogták el a küldöttséget. Nem ismertek kegyelmet: több egyházi és világi személyt megöltek. (Bal oldalt a képen látható Gellért püspök halála úgy, ahogy azt az Anjou-legendárium rajzolója elképzelte a XIV. század elején. ) Brutális gyilkosság a Duna partján A támadás fő célpontja azonban maga csanádi püspök és Szolnok ispán volt, Vata személyes ellenfelei: a törzsfővel szomszédos területek vezetői voltak ugyanis, ahonnét térítők indultak ki, és ahol a királyi hatalom figyelte a környéket. Szent Gellért legendája így írja le a történteket: Gellért püspök, "minthogy alacsony termetű volt, és mert Isten szolgálatában minden erejét teljesen kimerítette, kocsin vitette magát. Mikor a pesti révhez jutottak, íme öt istentelen ember, Vata és cinkosai, eltelve a gonosz szellemekkel, amelyeknek magukat átadták, rárontottak a püspökökre és társaikra, és kövekkel támadtak rájuk.
Kézikönyvtár Pannon Enciklopédia Magyar nyelv és irodalom IRODALMUNK KEZDETEI A LATIN NYELVŰ EGYHÁZI IRODALOM (Madas Edit) Szent Gellért püspök legendái Teljes szövegű keresés Szent Gellért két fennmaradt legendájának keletkezési sorrendje sok vitát váltott ki. A Kisebb legenda rövid, kerek történet, csodás elem alig van benne. A szerző szól Gellért velencei származásáról, szentföldi zarándokútjának tervéről, melyet a magyarországi kitérő örökre meghiúsított, remeteségéről, egyházépítő és írói tevékenységéről, megemlíti a malmot hajtó asszony énekét, majd a püspök szembeszegülését az új királlyal, s végül mártírhalálát. A legenda korai keletkezése ellen az szól, hogy hiányzik belőle a 11-12. századot jellemző rímes próza stíluseleme. A Nagyobb legenda mai formájában a 14. században készült, szerzője számos ekkori jelenséget vetít vissza Gellért korára. Rímes prózai részletei viszont arra vallanak, hogy a Kisebb legendá nál egy korábbi változat regényes átdolgozásáról van szó. A részletek kiszíneződnek, a szereplők nevet kapnak.
Mivel pedig még mindig lihegett, mellét dárdával átütötték; ezután egy sziklához vonszolták, és agyvelejét szétloccsantották. Így költözött el Krisztus dicsőséges vértanúja e világ nyomorúságából az örök boldogságra az Úrnak 1047. esztendejében. A Duna ugyan mindig meg-megáradt, arról a kőről azonban, amelyen Szent Gellért fejét összetörték, hét évig nem tudta a vért lemosni… A következő napon aztán nagy sírással temették el Pesten a Boldogságos Szűz templomában ugyanabban a ruhában, amelyben a vértanúságot elszenvedte. Ahány beteg csak a testét érintette vagy vérét a földről felszedte, mindenféle betegségből tüstént kigyógyult. "
István király halála után Orseolo Péter (1038–1041) került a trónra, aki azonnal nagyszabású, de az ország erejét messze meghaladó "reformok" megvalósításához kezdett. Házi őrizetbe vétette a vele egyet nem értő özvegy királynét és elmozdította pozíciójukból azokat – köztük püspököket is –'akik nem támogatták politikáját. A püspökök tanácsa, melynek Gellért is tagja volt, a magyar főrangúakkal együtt elhatározta Péter megbuktatását. Ez sikerült is, de a trónra – megbízói kijátszásával – Aba Sámuel (1041–1044) került, aki csak házassága révén állt rokonságban az Árpád-házzal. Az új, "pogánykodó" és az eretnekeknek is teret engedő uralkodó szinte uralma első percétől kezdve erős ellenzékkel találta szemben magát. Ennek egyik alakja Gellért püspök volt. Gellért ugyanis Imre herceg halála után következetesen a Vazul-fiak (András, Béla és Levente) trónutódlása mellett szállt síkra. Nyilvánosan – nem egyszer szószékről is – bírálta a királyt hitszegéséért, s nem volt hajlandó kívánságait és parancsait teljesíteni.