Arcképe: Rézmetszet, készítette Doby Jenő; kiadta a magyar gyorsírók egyesülete, negyed százados fennállása és N. 25 éves elnöki működése emlékeül. Írásai [ szerkesztés] A sárospataki Kartácsban (1859) közölt adomákat; a Nefelejcsben (1866. 31. sz. levele Székelyhídról y. r. aláírással); a Gyorsírászati Lapokban (főmunkatárs, 1874-75. Elemi gyorsírás, Egy magyar gyorsíró szövetség eszméje, 1875-76. Magyar gyorsírás abc online. A gyorsírás reformja, A népszerű gyorsírás, A fonografia); a Gyakorló Gyorsíróban (1874. főmunkatárs, Reformok, A folyékony írásról); a Népszerű Gyorsíróban (1877-78. Az új rendszerről, Rövidítések, Gyorsírási abc, A gyakorló iskolákról, Közeledés a Gabelsberger iskola részéről rendszerünk felé, 1878-79. Az írás egyszerűsítése, Az írás története, 1879-80. A szanszkrit gyorsírás, 1894-96. Gyakorlatok az iskolai gyorsíráshoz, A külföldi portéka a gyorsírás terén, sat., 1896-97. Rendszerünk keletkezése, Versenyírás, 1897-98. Eszményi gyorsírás, Rendszerünk győzelme sat., 1898-99. A reform és a tespedés, Egy lap a magyar gyorsírás történetéből sat., 1899-900.
Szótárazás és fordítás, szó, vagy mondat max. 9 /200 karakter: Magyar > Horvát Szótári szavak vagy lefordított szöveg: gyorsírás főnév stenografija TOVÁBBI FORDÍTÁSOK JELENTÉSEK gyorsírási melléknév stenografski Hallgasd meg a magyar kiejtést kurzorodat vagy ujjadat hosszan a szó fölé helyezve ott, ahol a hangszóró látható.
Forrai Sándor: Az írás bölcsője és a magyar rovásírás (Petőfi Sándor Művelődési Központ, 1988) - Grafikus Fotózta Kiadó: Petőfi Sándor Művelődési Központ Kiadás helye: Gödöllő Kiadás éve: 1988 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 119 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 28 cm x 20 cm ISBN: 963-018-361-7 Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal, fotókkal. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom I. fejezet 1. A Kárpát-medence ősi íráskultúrája. a., A kb. 6500 éves tatárlakai képírásos agyagkorongocskák. b., Bronzkori eredetű cserépdarabok Tordosról. c., Az erdélyi Balkán-térség bronzkori vonalas jegyeinek összehasonlítása a krétai - mezopotámiai jelekkel. 2. Az ókori Közel-Kelet ősi íráskultúrája. a., A sumér írás kialakulása, megfejtése, belső szerkezete és néhány nyelvemlék. b., Az egyiptomi kép- és hangírás kialakulása, megfejtése, belső szerkezete. Az egyiptomi hangírás kialakulása. Magyar gyorsírás abc salles. c., A föniciai lineáris rovásírás kialakulása az egyiptomi képírásból.
Gyorsírás, antikvitás, különféle, rendszerek, nap, ajándék Kép szerkesztő Mentés a számítógépre Árazás Segítsen választani Fájl méret Pixelek Inch cm USD Kis JPEG 800x480 px - 72 dpi 28. 2 x 16. 9 cm @ 72 dpi 11. 1" x 6. 7" @ 72 dpi $2, 50 Közepes JPEG 1600x960 px - 300 dpi 13. 5 x 8. 1 cm @ 300 dpi 5. 3" x 3. 2" @ 300 dpi $6, 00 Nagy JPEG 3000x1800 px - 300 dpi 25. 4 x 15. 2 cm @ 300 dpi 10. Nagy Sándor (gyorsíró) – Wikipédia. 0" x 6. 0" @ 300 dpi $7, 00 X-LArge JPEG 5000x3000 px - 300 dpi 42. 3 x 25. 4 cm @ 300 dpi 16. 7" x 10. 0" @ 300 dpi $8, 00 XX-méretű JPEG 7500x4500 px - 300 dpi 63. 5 x 38. 1 cm @ 300 dpi 25. 0" x 15.
Több világosságot, Vádak, A gyorsírás az iskolában, A negyedszázad végén, Markovits rendszer sat., 1900-901. Hiuság a gyorsírásnál, Beszámolás, Múzeum, Szellemi anarchismus, Versenyírás, Hogyan tanulják a Gabelsberger rendszert? A gyorsírás reformja, Gabelsberger betűi, Taylor rendszer, Betűszerinti kiírás, 1901-902, Pitman rendszer, Bucsúszó); a Népszerű Gyakorló Gyorsíróban (1878-79. Szójegyek, jelvények készítése, Utasítás a levelezési jelvények használatára, A gyorsírás szépírászata, Mikép lehetne a Gabelsberger-rendszert egyszerűsíteni? Népszerű gyorsírás, 1877. A gyorsírás lényege, Az új gyorsírási rendszerről); a Szépírásban (1885-86. Szépírás a reáliskolai tantervben, A műszavak kérdéséhez, Hogyan ne taníttassuk gyermekeinket? Utasítás jó folyóírás elsajátítására, Az írás iránya, Magánhangzóink, Cyrill és muszka írás sat. ); a Nemzeti Iskolában (1890. Gondolatok az adózás felett); a M. Prot. Néptanítóban (1892. Az álló betűk). Magyar gyorsírás abc.go. Munkái [ szerkesztés] Gyorsírási olvasmány. A Gabelsbergi rendszer szerint.
Mátyás Flórián: Magyar nyelvtörténeti szótár szerző: Arany János M AGYAR NYELVTÖRTÉNETI SZÓTÁR. Szerkeszté Mátyás Flórián. II. füzet. Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd : hungarianliterature. "Ha, mit szaktudósok czélszerűt írnak, nagyobb közönség megolvassa, nyelvtudományunk halad, nemzetiségünk szilárdúl, s utódinknak szebb jövő van biztosítva. " E sorokkal végzi Mátyás Flórián akadémiai tag közelebb megjelent kis munkája előszavát, melynek czíme: "Magyar Nyelvtudomány. füzet. " A "nagyobb közönség" talán megolvasná "mit szaktudósok czélszerűt írnak, " ha volna a ki figyelmeztesse rá, meg ha nyelvészeink a fő kérdésekben is annyira el nem térnének egymástól, hogy a homlok-egyenest szembe állított rendszerek közt el bírna igazodni. De így, olvasni nem, csak tanulmányozni lehet, s a ki egyszer erre adta fejét, az meg sem áll, míg maga is új rendszerrel nem gazdagítja a nyelvtudományt, tagadván a létezők helyes voltát s növelvén a zavart. Az "író- tömeg " — miként a nem nyelvtani írókat Mátyás úr nem minden lenézés nélkül, összefoglalja — szintén hiába tenne kísérletet, hogy irályában a nyelvészi tekintélyek adta szabályokat kövesse, vagy az általok kihozott eredményekhez tartsa magát, mert ezek annyira különböznek egymástól sokszor, mint ég és föld.
A cím a ranggal jár együtt. Lehet rangcím és jogcím. A címek különböztek a beszédben és az írásban. Más címek voltak használatosak a megszóltásban, az elbeszélésben és a befejezésben. Így pl. a király címzése a levél megszólításában: Felséges Császár és Apostoli Király, legkegyelmesebb Uram! ; a szövegben: Császári és Királyi Felséged; a befejezésben: Császári s Királyi Felségednek legalázatosabb s leghívebb jobbágya. Seattle törzsfőnök – Wikidézet. A helyes címzéseket külön tanították a jogakadémiákon és az egyetemeken az ún. tiszti írásmód keretében. A múltban az egyén társadalmi állását, méltóságát a vagyoni helyzetén kívül a cím, a rang, a hivatal és a származás határozta meg. Ezek nagyban összefüggtek egymással és így a megfelelő társadalmi álláshoz általában a megfelelő cím és rang társult. Cím pl. a gróf, (hivatali) rang a tábornok. Valaki gróf csak grófi címmel lehet (mivel ez a születés által meghatározott származási cím), tábornoki rangban viszont mindenféle cím nélkül is állhat (mivel ez a karrier során elérhető hivatali cím).
Keresheted őt, nem leled, hiába, se itt, se Fokföldön, se Ázsiába, a múltba sem és a gazdag jövőben akárki megszülethet már, csak ő nem. Többé soha nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya. Szegény a forgandó tündér szerencse, hogy e csodát újólag megteremtse. Édes barátaim, olyan ez éppen, mint az az ember ottan a mesében. Az élet egyszer csak őrája gondolt, mi meg mesélni kezdtünk róla: "Hol volt... ", majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt, s mi ezt meséljük róla sírva: "Nem volt... " Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra, mint önmagának dermedt-néma szobra. Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer. Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.
↑ TESz. 436. Lásd még [ szerkesztés] rang, megszólítás, rangemelés, előnév
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Névváltozatok: méltóság, rang, titulus; 1780 k. : "Titulus: Tisztczím, Nevezet" [NyR. 30: 472. ] (TESz. I. 436. ), corteſia: nevezet, titulus (Pápai/Bod 665. ), titulatúra; titulus: fellyǘl-való írás, méltósági ditséretes név (uo. 618. ), titulus: út, mód, valaminek birására (uo. 673. ), titulus coloratus: szinlett czim (Nagy 1845. 52. ), dignitatum tituli: méltósági czimek (Uo. 91. ), authenticus: hiteleseredetü, igazczimü (Uo. 137. ), justus titulus: igaz czim, jogos czim (Uo. 202. ), pseudopigraphus: álnevü, álczimü, álczimzetü (Uo. 317. ), titulais: czimes, czimzetes, czimviselö (Uo. 388. ) en: title, de: Titulus, it: titolo, la: titulus, cs: titul "A nagy fejedelmek levelek kezdetire szokták irnja leg-nagyob' és bötsűletesb titulussokat" [Pázmány: Prédik. 37. ] (NySz. 1598. ) "Titulus: Titulus régen magyarrá és közönségessé lett; a' czím szó is szint olly idegen ezen Franczia szóbúl la cime, onnét cimier, melly a' nemes czímert teszi.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Franklin Pierce amerikai elnök 1855-ben felszólította az USA északkeleti részén, Washington államban élő duvamis indiánokat, hogy vadászterületüket adják el a fehér telepeseknek, és a számukra kijelölt rezervátumban telepedjenek le. Az eladdig példátlan felhívásra Seattle, a duvamis törzs főnöke ezzel a beszéddel válaszolt. A teljes szöveg itt olvasható Kivonatok a beszédből [ szerkesztés] A washingtoni nagy törzsfőnök azt üzente, meg kívánja vásárolni a földünket. A nagy törzsfőnök elküldte nekünk barátságának és jóakaratának szavait is. Ez megtisztelő számunkra, mert jól tudjuk, őneki a mi barátságunkra nincs szüksége. Megfontoljuk ajánlatát, mert tudjuk, ha nem fogadjuk el, talán majd eljön a fehér ember, és puskával veszi el a földünket. Hogyan lehet az égboltot vagy a föld melegét megvásárolni vagy eladni? Ez a fogalom számunkra ismeretlen. Ha nem birtokoljuk a levegő üdeségét és a víz csillámlását, hogyan vásárolhatja azt tőlünk meg?