A halászsas tavaszi és őszi átvonuló az országban, leggyakrabban áprilisban és szeptemberben láthatjuk a nagyobb folyók és halastavak környékén. Főként a Duna, Tisza és a Dráva hullámterében, a Kis-Balatonon, Hortobágyon, vagy a Duna-Tisza közén a szegedi Fehér-tavon és az Apaji-halastavaknál figyelhető meg. A videón látható példányt a napokban kapta lencsevégre kollégánk a szegedi Fehér-tónál, miután jóllakottan ejtőzött egy fa tetején. Ahogy a neve is mutatja, a faj halfogásra specializálódott. Színezete is ezt a célt szolgálja, alulról nagyrészt fehérnek látszik, így a víz felett repülve kevésbé veszik észre a halak. Hosszú, kampós, több kisebb tüskével is ellátott karmai tökéletesek a sikamlós haltest megragadásához. Einhell GE-CG 18/100 Li T-Solo fű- és sövénynyíró + ajándék. A víz felett csapongva keresi zsákmányát, majd összehúzott szárnyakkal, előrenyújtott lábakkal a vízbe zuhanva markolja meg és emeli ki a vízből. Sikeres fogás után a halat a haladás irányába fordítja, hogy a légellenállás minél kisebb legyen, majd felül vele egy alkalmas tépőhelyre, ahol kevésbé kell tartania más ragadozóktól.
Közepes méretű, így a rétisas és a nagyobb sirályok gyakran megpróbálják elvenni tőle a prédáját. Az északi féltekén sokfelé elterjedt, változatos körülmények között fészkel. Költését még nem sikerült bizonyítani Magyarországon. A nálunk megjelenő példányok tőlünk északabbra fészkelnek Skandináviában, a balti államokban, Németország északkeleti és Lengyelország északi részén. Az átvonulók fő veszélyeztető tényezője az áramütés, a légvezetéknek történő ütközés és az illegális vadászat. Szívesen ülnek ki a középfeszültségű vezetékek oszlopaira, így ha az oszlopfej nem megfelelő kialakítású, könnyen áramütést szenvedhetnek. Hazánkban fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 000 Ft. Halászsas (Pandion haliaetus). Fotó: Puskás József Forrás: Haraszthy L. & Bagyura J. (szerk. ) (2022): Magyarország ragadozó madarai és baglyai, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest
Egyre gyakrabban jelennek meg belterületen az erdei vadak. Egyre gyakoribb a Mátra területén az erdei vadak, leginkább a szarvasok felbukkanása a belterületeken. Ezek az állatok károkat is okozhatnak, emiatt a rendőrség engedélyezte több helyen a lakott területen történő kilövésüket. Gellén István, Vécs polgármestere a gyöngyösi rendőrkapitányságtól kérte, hogy a nagy számban megjelenő szarvasokat a település belterületén február 15-ig 19 és 21 óra között a helyi Aszó Völgye Vadásztársaság hivatásos vadásza kilőhesse – írja a Heves megyei hírportál. A vadásztársaság tájékoztatása szerint a belterületi kilövés abban különbözik a külterületitől, hogy a lakosságra való tekintettel kell megválasztani a lőirányt, az elhelyezkedési helyet, illetve a helybelieket értesíteni kell. Fotó: Getty Images A település jegyzőjével és polgármesterével egyeztetve határozták meg a kilövés helyeit, ahol a vadász egy kijelölt időben ha szarvast lát, elejtheti. Arról nincs határozat, maximum hány állat kerülhet puskavégre.
Márciustól gyorsulhat a civil szervezetek nyilvántartásba vétele A civil szervezetek működésére és nyilvántartására vonatkozó törvények március 1-jén hatályba lépő módosításai a civilekkel kapcsolatos eljárások gyorsítását és egyszerűsítését célozzák – közölte Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-vel. A rendelkezés szerint sportegyesületek is kérhetik egyszerűsített elektronikus eljárásban, mintaokirat használatával a bejegyzésüket. Kulturális intézmények segítségnyújtási lehetőségei a kialakult krízishelyzetben. Ha a bíróság az egyszerűsített eljárásban a kérelem benyújtásától számított 15 napos határidőn és az azt követő 30 napon belül sem tesz semmilyen intézkedést, akkor a 45 nap leteltét követő munkanapon automatikusan, a törvény erejénél fogva megtörténik a civil szervezet nyilvántartásba vétele a kérelemben szereplő adatokkal. Az eljárások gyorsítását szolgálja az az előírás is, amely szerint az általános, nem mintaokirattal, hanem egyedi létesítő okirattal alakuló szervezet bejegyzésére irányuló eljárásban csak egyszer írhat elő hiánypótlást a bíróság, és ekkor a kérelem valamennyi hiányosságát meg kell jelölnie.
Még nem jogerős 2022. 03. 16. 10:36 Bizonyítottnak találta a Fővárosi Törvényszék a bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmények vádját, így a ma kihirdetett elsőfokú ítéletében 17 év fegyházat szabott ki a szervezet vezetőjére, Budaházy Györgyre. Több vádlott-társával együtt le is tartóztatták. Tizenhét év fegyházra ítélte terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt Budaházy Györgyöt a Fővárosi Törvényszék szerdán. Az elsőfokú, nem jogerős ítélet további öt vádlottat sújtott tíz évnél hosszabb fegyházzal, több másik vádlott pedig öt év körüli szabadságvesztést kapott. A bíróság a rendelkező rész kihirdetése után nyomban határozott Budaházy és több társa letartóztatásáról is, amit azonnal végrehajtottak. Fővárosi törvényszék civil szervezetek. Budaházy szimpatizánsai tapssal, kiabálással zavarták meg a rendet, ezért a bíró eltávolíttatta őket a tárgyalóteremből. Ezután az ítélet szóbeli indoklása várható. Az eljárás adatai szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni a kormánypártok politikáját és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban.
A március elsején hatályba lépő módosítások szükségességét azzal indokolta, hogy ésszerű időn belül elbírálhatók legyenek a kérelmek, egyszerűsödjön az eljárás, csökkenjen az állami kontroll és folyamatosan biztosított legyen a nyilvántartás közhitelessége. Dr. Kazár Tímea, a Civil Csoportba beosztott titkár előadásában a Ptk. 2017. január 1-től hatályos változásaira hívta fel a figyelmet. Elmondta: az átfogó módosítás elsősorban az egyesületeket érinti, a jogalkotó fő célja a szabályozás egyszerűsítése, a diszpozitív (eltérést engedő) és kógens (eltérést nem engedő) szabályok határozottabb elkülönítése volt. Kiemelte: a Ptk. már nem tartalmazza, hogy milyen kötelező tartalmi elemeknek kell szerepelnie a létesítő okiratban. Dr. Csiki Gábor, a Civil Csoportba beosztott titkár a civil szervezetekre vonatkozó eljárási szabályok március 1-től hatályos változásit ismertette. A módosítások a két civil törvényt: a 2011. évi CLXXV. törvényt (Ectv. ), valamint a 2011. évi CLXXXI. törvényt (Cnytv. )