Címlap Borvendég Zsuzsanna előadása - videó Az előadás címe: Az "impexek" kora A hatvanas években megerősödött Magyarországon egy – általam külkereskedelmi lobbinak nevezett – gazdasági érdekcsoport, amely a külkereskedelem fontosabb szereplőiből, egyes pénzügyi körök képviselőiből és titkosszolgálati emberekből állt. Ez a lobbi jelentős befolyással bírt a politikai döntéshozatalra is, és tagjai 1972-re elérték, hogy megszülessen egy olyan jogszabályi háttér, amely lehetőséget teremtett a külkereskedelmi vállalatok számára, hogy a nyugati világban cégeket alapítsanak. Borvendég Zsuzsanna előadása - videó | ÁBTL. Az így létrejött vegyesvállalatok felhasználásával a hetvenes–nyolcvanas években kiépítettek egy offshore jellegű céghálózatot a kapitalista Nyugaton. Ez a céghálózat egyrészt belépett a nyugati kommunista pártok vállalatainak helyére, és magához vonta azokat az összegeket, amelyeket indirekt pártfinanszírozás formájában juttattak el a blokk országai a testvérpártokhoz, másrészt hamar gyakorlattá vált, hogy a nyereséges külkereskedelmi üzleteket kiszervezték ezekhez az offshore cégekhez, a profitot pedig kint tartották.
SZAKMAI ÉLETRAJZ Borvendég Zsuzsanna KÖZÉPISKOLA 1989–1993 Bárdos László Gimnázium, Tatabánya EGYETEM 1. 1993–1999 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, történelem szakos középiskolai tanár Diploma száma: 285/99. Kelte: Piliscsaba, 1999. június 15. 2. 1996–2001 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, jogász Diploma száma: 31/2001. Kelte: 2001. június 7. JELENLEGI TANULMÁNYOK 2012- PPKE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola MUNKAHELY 1999. október 1-jétől tudományos kutató, Történeti Hivatal, majd Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 1998. szeptember 1. Borvendég Zsuzsanna: A hálózat pénze (Kárpátia Stúdió Kft., 2020) - antikvarium.hu. – 1999. augusztus 31. kutatói megbízás, Történeti Hivatal 2001–2010 Fizetés nélküli szabadság gyermekgondozás céljából. NYELVTUDÁS Angol – középfok Latin – középfok ÖSZTÖNDÍJAK 2013–2014 Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiumának alkotói támogatása a Vadhajtások. A sztálini 1 természetátalakítási terv Magyarországon című kézirat elkészítésére. Társszerző: Palasik Mária.
Sikerkönyv lett Borvendég Zsuzsanna tényfeltáró könyveiből (A hálózat pénze, Az impexek kora), melyek eddig nem látott összefüggéseket hoztak a felszínre a 20. századi Magyarország egyik legfontosabb, sokakat izgató témájában, melynek iratanyaga döntően ma is titkos. A bátor történésszel Pataki Tamás beszélgetett a korábban alig kutatott területről, a kommunizmusban az ország pénzügyeit intéző háttérhatalmi csoport tevékenységéről. A kádári gulyáskommunizmust Aczélék leöntötték egy maszlaggal: azért adósodott el az ország, mert a "jóléti" rendszert önerőből nem tudta kitermelni a magyar társadalom, így hiteleket kellett felvenni. Írók Boltja | -. Ez valójában egy hazugság volt, létezett világszínvonalú termelés Magyarországon, azonban egy tőkés érdekcsoport kiszivattyúzza a pénzt az országból – mondta Borvendég Zsuzsanna. Az impexek a szocializmusban államosított külkereskedelem szakosított vállalatai voltak, amelyeknél teljes kontroll érvényesült. A történész rámutatott: a termelő vállalatoktól elvonták az export és import jogát, mert valójában nem a gazdaságosság volt a cél, hanem a piszkos pénzek mozgatása és a haszon lefölözése.
A kommunizmus kellős közepén egy kommunista pénzarisztokrácia, egy igazi tőkés elitcsoport alakult ki ennek következtében – mondta. 1945 után a Nyugat és a szocialista blokk között a kereskedelmi csatornát Magyarország teremtette meg, aminek Borvendég Zsuzsanna szerint az egyik oka az lehetett, hogy a két világháború közötti Magyarországról elszármazott kommunisták a Komintern hálózatának a legkeményebb magját alkották. Borvendeg zsuzsanna életrajz. Borvendég Zsuzsanna kiemelte: a kommunizmus arról szólt, hogy a nemzet teljes vagyona fölött egy szűk elit rendelkezett, miután az államosítások révén soha nem látott tőkekoncentráció jött létre. Ez a hálózat csoport a rendszerváltozáskor behozhatatlan előnyökkel indult, és a privatizáció alkalmával élt is vele – mondta a történész. Borvendég Zsuzsanna szerint egyértelmű, hogy ezért siklott ki a rendszerváltás 1990-ben, és ebből fakadt a magyar gazdaság gyenge teljesítménye. A történész úgy véli, a hálózat a pártállam lebontása után is fennmaradt, és egész biztosan nem tűnt el azóta sem.
2000 – 2001 XX. Század Történeti Intézet ösztöndíja, a "Nemzeti ellenállás 1945–1956 között" c. téma kutatására. 1997/98-as tanévre tanulmányi ösztöndíj a Donald J. Kelly Alapítványtól. KONFERENCIA ELŐADÁSOK Target on the Horizon. The Hungarian State Security and the Political Emigration. Political exile from Central and Eastern Europe. Motives, strategies, activities and perceptions of East and West, 1945–1989. Conference was organized by Nation's Memory Institute, Bratislava and European Network Remembrance and Solidarity, Warsaw. Bratislava, 19–20. November, 2013. "Halászás" a magántitkok tengerében. Levélellenőrzés az 1950-es években. A határ. Zártság, nyitottság az 1950-es és 1960-as években. Tudományos konferencia a Politikatörténeti Intézet szervezésében, Budapest, 2013. november 13. Underground memento. A former socialist model city Tatabánya on the edge of environmental disaster. Environmental histories of the Visegrad countries: Cold War and the environmental sciences. Workshop, Institute of Contemporary History of the Academy of Sciences of the Czech Republic, Prague, 23–25.
Hatalmas károkat okoztak a népgazdaságnak, dollár százmilliók úsztak ki az országból, miközben az eladósodás egyik legfontosabb okozója éppen a külkereskedelmi mérleg állandó hiánya volt. A céghálózat komoly ideológiai védelmet élvezett, hiszen rajtuk keresztül szállították a magyar titkosszolgálatok az embargós műszaki berendezéseket, alkatrészeket a szovjet blokkba. A nyolcvanas évekre az embargós csatornák többsége Magyarországon át vezetett, hazánk a technológiai transzfer egyik legfontosabb láncszeme lett. Hogyan alakult ki ez a szisztéma? Kik voltak a működtetői és haszonélvezői? Milyen nagyságrendű visszaélésekre kell gondolnunk? Hogyan dolgozott a magyar műszaki-tudományos hírszerzés? Hogyan asszisztált mindehhez a Nyugat, és milyen nemzetközi pénzügyi köröket kell sejtenünk a rendszer mögött? Ezekre a kérdésekre is igyekszem választ adni az előadás során, és egy konkrét külkereskedelmi vállalat, a Mineralimpex tevékenységén keresztül mutatom be, miképpen működött a gyakorlatban ez a pénzszivattyú.
In A diktatúra évtizedei. Tanulmányok, esszék, előadások. Szerkesztette Horváth Miklós. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola, Piliscsaba, 2013. 281–292. BM II/12. Osztály (Országos Rejtjelközpont) In A megtorlás szervezete. A politikai rendőrség újjászervezése és működése 1956–1962. Szerkesztette Cseh Gergő Bendegúz és Okváth Imre. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2013. 295–313. BM II/13. (K-ellenőrzési) Osztály In A megtorlás szervezete. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára– L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2013. 315–335. BM II/16. (Rádióelhárító) Osztály In A megtorlás szervezete. 337–347. Kihűlt Nyomon. Dilettantizmus a politikai rendőrség munkájában. In Nagy testvér szatócsboltja. Tanulmányok a magyar titkosszolgálatok 1945 utáni történetéből. Szerkesztette Gyarmati György és Palasik Mária. ÁBTL, L'Harmattan Kiadó. Budapest, 2012. 227-244. In Tanulmányok fél évezred magyar történelméből.
Amikor már majdnem készre puhul minden, akkor érkezik a kapor és a tejföl, amit én főkiegyenlítéssel dolgoztam a levesbe, de ami azért egy kicsit mégis kicsapódott – de tojunk rá, az íz mindent felülír.
A répát és a gyökér zöldségeket is apróra kockázzuk, majd a hagyma mellé dobjuk őket, és hagyjuk hogy ők is kicsit karamellizálódjanak. Ha már klasszul néznek ki, akkor jöhet az alaplé és víz, amivel beállítjuk a kívánt levesmennyiséget. Én most szerettem volna, hogy nagyon tartalmas és izgalmas ízvilágú levesem legyen, így újhagymát is vágtam össze, ami ment a lábasba, majd érkezett a rózsáira szedett karfiol, később a feldarabolt krumpli is. Míg ők puhultak, addig elkészítettem a húsgolyókat. Kiadós, sűrű húsgombócleves sok zöldséggel – Így készítve nem fog szétesni a gombóc - Receptek | Sóbors. Mivel tök üres hűtőnk, így a fagyasztóból vettünk egy sertés szűzpecsenyét, melyet kiengedtem, majd darálóval ledaráltam. A darált húshoz dobtam egy tojást, na meg annyi zsemlemorzsát, ami egy jól gyúrható állagot eredményezett. Természetesen só és bors is ment a masszába, majd vizes kézzel golyókat formáztam a húsos masszából. A krumpli amikor már kezd egy kicsit puhulni, akkor a húsgolyókat a lébe engedem, persze finoman, mert nem szeretném hogy szétessenek. 6-8 perc múlva már csak a zöldborsók hiányoznak a levesből, de ezeknek nem kell sok, úgyhogy ez már a végső fázisok egyike.
Ez egy alaprecept, amelyet kis módosítással még két-három féleképpen is megfőzhetünk. Olcsó és tartalmas étel, alkalmas édes és sós, főtt vagy sült tésztaételek elé is. Én most aranygaluska elé készítettem. Hozzávalók: 250 g darált hús 2-3 evőkanál zsemlemorzsa 1 tojás 2-3 szál petrezselyemzöld 1 közepes fej vöröshagyma 1 gerezd fokhagyma 1 nagy szál sárgarépa 1 szál petrezselyemgyökér 1 szelet zeller 1-2 karika zöldpaprika (csípős is lehet) só, bors, csipet cukor levestészta (csiga) Elkészítés: A darált húst, a tojást és az apróra vágott petrezselyemzöldet összekeverem, megsózom, és annyi zsemlemorzsát keverek hozzá, hogy formázható legyen. A zöldségeket felkarikázom. A vöröshagymát és a fokhagymát apróra vágom. Minden ráteszek a forró zsiradékra és megdinsztelem. Rádobom a lisztet, átpirítom, és felengedem hideg vízzel. Megsózom és felforralom. A darált húsos masszából féltojás nagyságú gombócokat formázok, és a forró levesbe teszem. Ne forrjon nagyon, csak éppen! Negyedóra múltán hozzáadom a csigatésztát is, és kb.