Ezzel szemben a szóbelin a tanárok által feltett kérdések gyakran segítenek abban, hogy rájöjjünk a helyes megoldásra, azonban ezekre a kérdésekre szinte rögtön kell választ adni. Azonban a szóbeli vizsgánál a tételhúzás után van elég idő felkészülni mind a természetföldrajzi mind a regionális témákra egyaránt. Emellett a szóbeli vizsgán már lehetett használni atlaszt, ami a szóbeli vizsgánál hasznosnak bizonyult és sokat segített. Anno Afrika természetföldrajzát és annak ásványkincseit húztam. A felkészülési idő alatt az atlaszban szinte minden lényeges és fontos információt megtaláltam a tétellel kapcsolatban ahhoz, hogy sikeres szóbeli vizsgát tegyek le. A szóbeli vizsga hátránya lehet az esetleges vizsgadrukk és az izgulás, de ezt az akadályt is gyakorlással le lehet küzdeni. Mit tanácsolsz azoknak, akik szintén az emelt földrajz érettségit választják? Hogyan tudnak alaposan felkészülni rá? Mayer Zsuzsanna: Azt, hogy ne féljenek tőle, nem sokkal nagyobb a követelmény emelt szinten, mint középszinten, valamint azt, hogy nem kell megijedni akkor sem, ha valamire nem tudnak rögtön válaszolni.
Emellett természetesen kellett egyfajta belső erő, motiváció is, hogy ezekre az órákra készüljek, valamint magára az érettségire is. Sokszor bújtam egyedül is a tankönyveket és az atlaszt is. Emellett korábbi földrajz érettségiket is csináltam a tanáraimmal közösen, valamint egyedül egyaránt. Milyen nehézségekkel szembesültél a felkészülés alatt? Mayer Zsuzsanna: A felkészülés során számomra főleg a természetföldrajz rész okozott gondot, hiszen a fakultáción főképp a regionális földrajzzal foglalkoztunk, és sokkal kisebb óraszámban a természetföldrajzzal, így sok mindent elfelejtettem 9. osztály óta. Így a különórákon főképp a természetföldrajzi témákat vettük át újra, és szinte minden alkalommal megdöbbenve láttam, hogy mennyi mindent elfelejtettem azóta. Szerencsére voltak olyan témák is, ahol elég volt egyszer átolvasni az anyagot és újból visszajött az a tudás, amit korábban megszereztem. Nehézséget okozott még az, hogy emelt szinten a követelmény is több, ami főképp a vaktérkép során okozott gondot.
Azonban a különórákon nagyon-nagyon sokat foglalkoztunk a vaktérképpel. Átvettünk minden olyan országot, várost, folyót, hegységet stb., amik előfordulhatnak az érettségin és egyben követelmények is voltak. Viszont így az érettségin az összes ilyen feladat gördülékenyen ment, és jó pontokkal is zártam őket. Emellett egy másik nehézséget jelentettek a számolós feladatok. Ezeket a feladatokat szerintem gyakran elfelejtik a tanárok osztályszinten gyakoroltatni a diákokkal, hiszen valljuk be, csak azoknak fontosak ezek a feladatok, akik tényleg földrajzból akarnak érettségizni és később is azzal kívánnak foglalkozni. Emelt szinten kicsit más számolós feladatok fordulnak elő, amiket a fakultáción nem vettünk át. Szerencsére a fakultációs tanárom volt olyan kedves, hogy külön is foglalkozott velem órák után, így a számolós feladatok sem okoztak végül gondot az érettségin, hiszen jól begyakoroltuk azokat is. Mennyire érezted hiányát az írásbeli feladatsor során az atlasz használatának? Mayer Zsuzsanna: Én egyáltalán nem éreztem az atlasz használatának hiányát.
Azt a kérdést vagy feladatot tegyék akkor félre, haladjanak tovább, majd később térjenek vissza rá, hátha akkor eszükbe jut a helyes megoldás. Mindenhova írjanak valamit, és ne aggódjanak! A 9-10. osztályos földrajz tankönyveket nézzétek át jól, gyakoroljatok sokat, főleg a vaktérképes feladatokkal, hogy azokkal a vizsgán ne menjen el sok idő! Nem szégyen segítséget sem kérni a felkészüléskor, ha valami nem tiszta, nem világos, nyugodtan kérjetek segítséget osztálytársaitoktól, tanáraitoktól. Biztos vagyok benne, hogy örömmel fognak segíteni. Kitartást a felkészüléshez és sikeres érettségit kívánok Nektek! Köszönjük szépen Zsuzsannának, hogy válaszolt a kérdéseinkre és segítőkészen megosztotta velünk tapasztalatait és módszereit. Reméljük ez az interjú Számotokra is meghozta a kedvet ahhoz, ha eddig bizonytalanok voltatok, hogy melyik természettudományos tantárgyból tegyetek emelt szintű érettségit, és választ kaptatok a fontos kérdésekre. Képek: Vlasics Bálint vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi karának, valamint a Bölcsészet- és Társadalomtudományi kar földrajz–történelem osztatlan szakos hallgatója.
Ezektől óvakodj, viszont ha van véleményed, és az más, mint a többi olvasói vélemény, nyugodtan mondd el, írd le, mi örülünk minden véleménynek. Ettől (is) sajtó a sajtó. Nekünk fontos a Te véleményed, mert fontos vagy nekünk Te magad is! Köszönjük, további jó olvasást, informálódást és kellemes időtöltést kívánunk: Online Média szerkesztősége
Az eredeti tervek szerint családjával együtt vett volna részt a túrán, de ez végül másként alakult. A sorozatban előforduló települések, helyek, műemlékek és egyéb érdekességek történetét, nevezetességeit a helyieken túl több alkalmi és állandó szakértő ismertette, többek között Dercsényi Balázs kalauzolt minket a műemlékek, Juhász Árpád a geológiai értékek, Pócs Tamás a növények világában. A film azzal a deklarált céllal készült, hogy kedvet csináljon a közönségnek a túrázáshoz, országjáráshoz. Volt egyszer "Másfélmillió lépés Magyarországon" | Utazások, események videók. A tájak szépségeinek, természeti, néprajzi, kulturális és emberi értékeinek bemutatása mellett azonban a rossz infrastruktúrával, negatívumokkal is szembesülhettünk. A sorozat ötlete egyébként Peták Istvántól származott, aki rögtön bevonta tervébe Rockenbauer Pált. Az MTV vezetése azonban a költségek miatt először nem engedélyezte a forgatást, csak 1978-ban bólintottak rá a 16 ezer méter színes filmet igénylő vállalkozásra. A forgatást rengeteg előkészület előzte meg, a rendező és asszisztense többek között az egész túrát is végigjárták.
Komoly tudással, szakmai háttérrel és kreativitással vetette bele magát a munkába, a hetvenes évek közepére már országosan és nemzetközileg is elismert úti- és természetfilmes rendező volt. A téma iránti lelkesedése képes volt a hallgatóságát is magával ragadni. Másfélmillió lépés magyarországon sorozat. 1987. november 26-án utolsó, magányos túrájára indult, Katalinpuszta mellett hagyta itt a földi életet. A róla elnevezett elnevezett útvonal Vas, Zala, Somogy, Baranya és Tolna megyén halad át– írja az Országos Kéktúra hivatalos oldala. A Rockenbauer Pál-emlékfa az Országos Kéktúra vértesi útvonalán Forrás: Wikimedia Commons Idézzük föl Rockenbauer Pál elképesztő életútjának főbb eseményeit!
A sorozat bemutatja az elmúlt időszak változását. Epizódok: Zemplén - Szépség, szegénység, remény Cserehát - A Rákócziak emlékezete A Bükk - Emberek a rengetegben A Mátra gerincén - Az igazi vadonban Cserhát - Az Idő arca Börzsöny - Eltűnt kisvasutak, öreg vadászházak Pilis - A pálosok nyomában Gerecse - Római kövek, magyar grófok Vértes - A néma barátok Bakony 1. Másfélmillió lépés Magyarországon - 9. rész: A Vértes erdeiben - Duna World TV műsor 2019. június 27. csütörtök 17:55 - awilime magazin. - Az erdőség szíve Bakony 2. - A remeték csöndje Balaton-felvidék - "Isten és a bor" Sümegtől az Alpokaljáig - A fák meséi Alpokalja - Tavasz az Alpokalján