Az örök ifjúság forrása egy mesebeli forrás, amely a néphiedelem szerint helyreállítja azoknak az egészségét és fiatalságát, akik isznak a vizéből. Ilyen forrásról és vizének gyógyító erejéről ősidők óta léteznek legendák szerte a világon. "Az élet vize" fogalmát "Nagy Sándor története" is említi, ahol a fiatalító, életadó forrást írja le a sötétség birodalmán túl. Számos mítosz és legenda foglalkozik a halhatatlanság és örök fiatalság keresésével. Az élet íze: 2020 ajándéka. Az alkimisták legendás kutatásai során is nem fémeket kerestek, hanem az "élet vizét", amellyel el lehet érni a halhatatlanságot. A mai kutatók is arra a következtetésre jutottak, hogy ezekben a mítoszokban van némi igazság és nem véletlen, hogy az örök fiatalságra és az "élet vizére" vonatkozó metaforák közvetlenül kapcsolódnak a vízhez. Az idők során keletkezett leírásokat tanulmányozva felfedezhetjük a különböző vidékek vizének igazán csodás és rendkívül jótékony hatását, illetve megtudjuk, melyek az egyedülálló és megismételhetetlen tulajdonságaik adta, maximálisan kedvező hatásuk.
Ahol a Dadés-folyó utat tör magának a Magas-Atlasz félelmetes csúcsai között, van egy szűk szurdok, mely hajtűkanyart ír le a szédítően magasra - 500 méterre - emelkedő fekete, zöld és vörös sziklafalak között. Innen nem messze található egy forrás, mely a helyi hagyományok szerint képes gyermeket adni. Nem véletlen, hogy nők százai keresik fel, hogy megmártózzanak az élet vizében. Az emberi testekből álló hegy Mintegy 200 millió évvel ezelőtt ezek a sziklák még korallzátonyokat alkottak a tengerfenéken, de az utóbbi néhány millió év során a földkéreg mozgása lassan kiemelte, meggyűrte őket, és létrejött belőlük a Magas-Atlasz. A hegység geológiai története nyomon követhető a szurdok falát alkotó homokkő-, mészkő- és márgarétegekből. Az élet izei film. A folyómedret sok ezer év téli viharai alakították ki. Mikor a Dadés a legvadabb, a hegyek magasából lezúdult hordalékkal nekiront a folyómeder lágyabb kőzetének, fokozatosan egyre mélyíti, különféle alakzatokat hozva létre: vannak itt asztallaphoz, piramishoz és csipkézett szirtekhez hasonlatosak éppúgy, mint különös, ember formájú képződmények, melyek miatt a környéket a helyiek így emlegetik: az emberi testekből álló hegy.
A szurdok a legkeskenyebb pontján alig kilenc méter széles. A sziklaüregbe rakott fészkük fölött mérgesen csivitelő afrikai szirti fecskék köröznek, följebb pedig héjasasok lebegnek méltóságteljesen. Az élet forrása A szurdok tól nem messze van egy tiszta vizű forrás, melyet az itt lakó berberek nagy tiszteletben tartanak, mert hitük szerint a vize csodákat művel. Azt mondják, ha egy meddő nő átküzdi magát a zúgón, miközben Allah nevét mondogatja, termékennyé válik. Az út a Todra-szurdok nál ugyan véget ér, de a teherautók és a négykerék-meghajtású járművek továbbhaladhatnak a Magas-Atlasz sziklás belseje felé. Tamtatouchte falutól, mely a szurdok tól északra fekszik, az utazó nyugat felé autózhat, a nem kis veszéllyel járó hegyi utakon át a Dadés-szurdok fölött fekvő Msemrir be, ahonnan pedig délnek fordulhat Boumalne felé, a Dadés-völgy ben. Ezzel véget ér az a körút, mely Észak-Afrika egyik leglátványosabb vidékén vezet át. Az élet vize, a pálinka. A berberek földjén A környéket a csodás természet i kincsek mellett a berber hagyományok teszik igazán különlegessé.
Sophia csodálatos hatással van rám. Ezt az első pillanattól éreztem/érzem és érezte/látta a környezetem is. Az arcom kivirult, másfél méterrel a föld felett járok. Nagyon sokat beszélgetünk, hogy megismerjük egymást. Bevallom ilyen távolságból ezt produkálni nem könnyű. Az élet ice cream. Néhány centiméteres kijelzőn látni egymást a személyes varázs, aura nélkül nehéz, az érintésekről nem is beszélve. Ám mindketten elkezdtünk érezni valamit egymás iránt, amit hagytunk szétáramlani a testünkben... Folytatás hamarosan. Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
A Katlanok, kutak második fejezetcím mellett alcím jelzi, hogy mesterségekkel kapcsolatos írások követik egymást ebben a részben. Gálfalvi Gábor a hagyományos téglavetésről, a kútásásról és a tejfeldolgozásról (A termékértékesítő szövetkezet létrehozása Alsóboldogfalván), Jakab Zsigmondné Mészáros Rozália egy a vidéken letűnt mesterségről (A cifrabunda emléke Farkaslakán), Szente B. Levente a pipakészítésről (Agyagpipák a régi Keresztúr fiúszék területéről) közöl. A harmadik, terjedelmes fejezet (Miben futnak, fáradoznak? ) néprajzi gyűjtéseket tartalmaz. AZ ÉLET VIZE - NexusTV. Gálfalvi Gábor falucsúfolókat, Jakab Zsigmondné Mészáros Rozália farkaslaki népi időjóslásokat és más hiedelmeket közöl, Nagy Enikő a felsősófalvi udvarokon, kertekben, lakásokban előforduló virágneveket gyűjtötte össze (Dédanyáink virágoskertjéből). P. Buzogány Árpád találós kérdéseket, táncszókat, kurjantásokat és húsvéti verseket közöl Kőrispatakról. Lőrincz József szülőfaluja, Székelydálya találós kérdéseit (Kérdező Székelydálya), tájszavait (Székelydálya tájnyelvi kincstárából) gyűjtötte össze és osztályozta, magyarázta.
Két közlés székelypetki vonatkozású, mindkettő ballada, egyik Székelyudvarhely egykori ismert orvosával, Doktor Imre Domokossal kapcsolatos. Másik amerikás kivándorlódal, Lőrincz Ilona és Lőrincz József gyűjtötte és közli. Jakab Zsigmondné Mészáros Rozália Rugonfalva határnevei és mondái címmel összegzi szülőfalujából, a Nyikó mente legalsó településéről származó gyűjtését, illetve ugyancsak a teljesség igényével dolgozta fel a lakóhelyén feljegyzett néprajzi anyagot (Farkaslaka eredetmondája a hozzá kapcsolható településtörténeti emlékekkel és hiedelmekkel). A kiadványban felhasználták a szerzők által rendelkezésre bocsátott archív felvételeket, és a farkaslaki Jakab Zsigmond metszeteit, rajzait, valamint Balázs Ödön, dr. Barabás László, Lőrincz József, P. Buzogány Árpád felvételeit illusztrációs anyagként a tanulmányok, közlések mellett. Az élet ile de. Gazdag színes képanyagot is találunk a könyvben, külön mellékletben. A könyv bizonyság arra, hogy Udvarhelyszék településein akár manapság is több olyan téma van, ami érdeklődésre tarthat számot és amivel kapcsolatos gyűjtést érdemes folytatni napjainkban is.
Teljes fertőtlenítő hatást csak 70 százalékosnál magasabb koncentrációban fejt ki, ennek ellenére, szükség esetén sokszor mentett életet, vagy kímélt meg pácienseket az amputálástól. Van pálinkát használó változata az egykor közismert köpölyözésnek is. Alkoholt tartalmazó üvegharangocskákat tettek a bőrre, az üveg alatt az alkohol elpárolgásával vákuum keletkezett, és a vákuum szívó hatásával javították a keringést, csökkentették a gyulladásokat és a fájdalmat. – Régen sokkal-sokkal többen és több alkalommal használták a pálinkát otthoni gyógyászati célokra, mára ez a "kezelési forma" jócskán lecsökkent. Ugyanakkor megmaradtak a köztudatban azok a hiedelmek, melyek a pálinka jótékony hatásairól szólnak – fogalmazott a tárlatot bemutató Szöllősi Edit pálinkaszakértő, hozzátéve: ez természetes dolog, hiszen manapság már oly sokféle gyógyszer és egyéb specifikus készítmény létezik, melyek kiszorítják a pálinkát. – Ugyanakkor szinte minden családban van valaki, vagy akár akadnak többen is, akik, ha meghallják, hogy baj van, azonnal a pálinkát javasolják.