A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és a Magyar Természetvédők Szövetsége "A Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása Magyarországon" címmel konferenciát szervezett február 7-én az Országgyűlés Felsőházi tanácstermében, amelyen több mint 400 ember vett részt. A konferencia célja az volt, hogy megvizsgálja, milyen feladatok állnak Magyarország előtt az ENSZ 2030-ig szóló fejlesztési feladatainak teljesítésében, többek között olyan célok elérésében, mint a szegénység, az éhezés csökkentése, a tudás növelése, a biológiai sokféleség megőrzése vagy a klímaváltozás mérséklése. A tanácskozáson a kormányzati és társadalmi szervezetek neves előadói mind a hazai, mind a nemzetközi fejlesztési kérdésekkel foglalkoztak. Bartus Gábor a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára szerint a fenntarthatósági célok elérése saját nemzetünk megerősítése, a regionális, Európai szintű és globális versenyben való helytállásunk feltétele. Számos jó példát találhatunk a fenntarthatóság elvének érvényesítésére, ilyen az Alaptörvénybe foglalt adósságkorlát, ilyen a népességfogyás megállítását célzó koherens szakpolitikai csomag, vagy ilyen az egészséges életmódot támogató intézkedések rendszere (mindennapos testnevelés, menza-reform, dohányzás visszaszorítása).
A fenntartható fejlődés a jövő generációk iránt viselt felelősség: úgy kell ma élnünk, hogy a jövő elől ne vegyük el ennek a lehetőségét. Ennek érdekében elsősorban a természeti erőforrásainkat kell a megújulásuk mértékén használni, a környezeti problémákat pedig úgy kezelni, hogy azok okait szüntetjük meg. Ma azonban pont fordítva ülünk a lovon. Mi a probléma? Manapság előbb létrehozzuk a problémákat, mint például az éghajlatváltozás, levegő-, talaj-, vízszennyezés, természetes élőhelyek eltűnése, fajok kihalása, veszélyes hulladékok, erőforrások kimerülése, talajpusztulás, mert elsődleges cél a gazdasági növekedés. Aztán utólag, újabb jelentős erőforrásfelhasználással, környezeti teherrel próbáljuk ezeket megoldani. Ráadásul azt sem vesszük figyelembe, ha egy területen előrehaladást érünk el, az más területen esetleg milyen negatív hatásokkal jár. Például az ENSZ által gondozott előző globális program, a Millenniumi Fejlesztési Célok szerint elértük a szegénység csökkentésére kitűzött globális célt, de ennek környezeti hatásai beláthatatlanok.
Elengedhetetlen annak a megértése, hogy szegénységet mechanizmusok, intézmények termelik újra nap mint nap, és a szegénységet nem lehet segélyekkel felszámolni, hanem annak okain kell változtatni. Az MTvSz minden tevékenységét megpróbálja úgy végezni, hogy a fenntartható fejlődés elveit figyelembe veszi. Ezeket természetesen mindenki máshogy gondolja, de számunkra Gyulai Iván, a Szövetség egyik alapítójának gondolatai az iránymutatók ebben, amit legutóbb Fenntartható fejlődés című tanulmányában foglalt össze. Mit teszünk: Fenntartható fejlődési célok: a fenntartható fejlődéssel foglalkozó legátfogóbb együttműködés napjainkban az ENSZ összes országa által 2015-ben elfogadott "Világunk átlakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programja". Nem tökéletes, de óriási előrelépés már az is, hogy a különböző gazdasági, szociális, környezeti problémákat egy keretben próbálja kezelni. Ez a dokumentum tartalmazza a fenntartható fejlődési célokat is, melyek a világ minden országára vonatkozó cselekvési irányokat, célokat és az azok eléréséhez szükségesnek tartott nemzetközi együttműködési feladatokat határozzák meg.
Zokogva kérte Győzikét, vigyázzon a gyerekeire Hőguta és napszúrás: mik a tünetek, mit tehetünk? Jó oldala, hogy azok az élőlények, melyek barátságosak és nem félnek az ember közelségétől, a látogatók közt járnak-kelnek (pl. Nógrádi vadaspark belépő araki. a Majomerdőben). Az állatparkban lehetőség van megismerni a magyarországi háztáji állatokat is, illetve azok gondozását, és ennek keretein belül az érdeklődők megtapasztalhatják például azt is, milyen is lehet megfejni egy kecskét. A területen eredetileg főleg európai állatokat mutattak be a hatalmas kifutókon, azonban látogatók híján később kibővítették egzotikus fajokkal, valamint 2010-ben a Zöld Piramissal, melyben az Ócenárium és az Esőerdőház kapott helyet. Honlap: Ár: felnőtt: 2600 Ft, gyerek: 1800 Ft, családi: 6300-9200 Ft Nógrádi Vadaspark A Nógrádi Vadaspark a Börzsöny lábánál, 110 hektáros területen terül el. Az egész egy családi gazdálkodás tulajdona, akik kizárólag a Magyarországon honos élőlényekkel szeretnék megismertetni az odalátogatókat, így természetes közegükben lehet megtekinteni az ott lévő vaddisznókat, gím- és dámszarvasokat, illetve a muflonokat.
Érdeklődjetek tőlük bátran, bármilyen kérdésre nagyon szívesen válaszolnak. Ha betérsz a vadasparkba, előbb-utóbb biztosan belebotlasz valamelyik gondozóba, aki éppen látványetetést prezentál, vagy – ahogy itt nevezik – kisállatsulis bemutatót tart. Ez a vadaspark filozófiája: megismertetni és megszerettetni az emberekkel a Magyarországon élő állatokat, azzal a nem titkolt céllal, hogy miután belopták magukat a szívünkbe, a védelmük iránt is elkötelezettebbek legyünk. A Budakeszi Vadasparkban minden egyed fogságban született példány leszármazottja, és valószínűleg nem boldogulna, ha szabadon eresztenék. A látogatók nagy kedvencei a mosómedvék, a hiúzok és a farkasok, de találkozhatsz még többek között mókussal, hollóval, macskabagollyal, vaddisznóval, gím- és dámszarvassal, őzzel is. Nógrádi vadaspark belépő ark.intel. Állatsimogató és parasztudvar is van. A vadasparkhoz kalandpark is tartozik, ahol 5 különböző nehézségű pályán próbálhatják ki magukat a látogatók. 2017-ben Dinó Parkkal is bővült az intézmény, amit csak a vadasparkkal együtt lehet meglátogatni, tehát kombinált jegyet kell venni.
021 Vesepecsenye 9. 144. - 023 Gerinc csont nélkül 8. 255. - 024 Comb csont nélkül 4. 178. - 026 Nyak csont nélkül 3. 302. - 027 Lábszár 3. 175. - 028 Pörkölthús kockázva Az ár bruttó ár, tartalmazza az ÁFA-t és forintban értendő. Az árak 1 kg mennyiségre vonatkoznak! A weboldalon feltüntetett árak a 2642 Nógrád, 04/57 hrsz. MINTABOLTBAN érvényesek! A termékek vákuumcsomagoltak.
2022-ben adták át a röpdéket, amelyek összesen 200 négyzetméteren adnak otthont az erdei madaraknak, az új kifutó pedig a megmentett vadmacskakölyköknek ad biztos menedéket, hozzájárulva a faj fennmaradásához. A fejlesztés a gyereket is megörvendezteti: a tanösvény mellett egy tematikus játszóteret is kialakítottak, ami a méhek és darazsak világát mutatja be. 16 tonna élelmiszer a menekülteknek - Hírnavigátor. A vadaspark bejárata közelében egy 80 fős, fedett teret is kialakítottak, ami erdőismereti foglalkozások, környezeti nevelési programok helyszíne lehet, emellett pihenőként és étkezőként is funkcionál. A vadaspark rendszeresen szervez különböző programokat. A természetismeret, az állatvilág és az erdei kalandok iránt érdeklődő gyerekek számára nagy élményt jelenthet az állatsimogató, ahol dámszarvasok és muflonok várják a látogatókat, az éjszakai szakvezetések (ezekre külön be kell jelentkezni), a parkolóval szemben található Pici tanya elnevezésű parasztudvar és a Vackor napközis tábor (a nyári és az őszi szünetben). Ha szeretnél tudomást szerezni az aktuális eseményekről, érdemes követni őket Facebookon, de akkor is megéri lájkolni az oldalt, ha szereted a szép vagy éppen vicces állatos fotókat.
Vácról az út 24 km és 35 perc. A menetrendeket ITT lehet követni. Fotók: I Love Dunakanyar
A nógrádi vár a Börzsöny szívében található, és közel ezeréves múltra tekint vissza. Ez a vár Magyarország legrégebbi szabálytalan alaprajzú vára, és bár a pontos keletkezéséről nem maradt fent adat, de tudni lehet, hogy a területen már a népvándorlás korában is állt egy földvár. A Nógrádi vár története Nógrád kővára évszázadokon keresztül királyi kézben volt, majd a váci püspökségnek adományozta Árpád-házi IV. László. Mátyás idején Báthory Miklós püspök felügyelte. Ekkor helyreállították a romossá vált várat, és egy reneszánsz palotatornyot csatoltak hozzá. A palotatornyot ellátták kényelmi berendezésekkel, az építkezésen pedig Hunyadi Mátyás királyi udvari építésze is megfordult. Castellum Hotel**** Hollókő - akciós wellness hotel Hollókőn. Hirdetés Ez az öregtorony teszi már messziről jellegzetessé a nógrádi vár romjait. A belsővár épületei mára már csak romok. Egy 1483-as évszámmal jegyzett Báthory-címer jelzi az építkezések végét, ezt a címert megtalálták később, a belsővár feltöltődött árkában a feltárás alkalmával. A mohácsi vész idején Szapolyai Jánosé, majd Ferdinánd királyé volt a vár, 1544-től pedig 50 évre török kézre került.