2020-06-10 Partnercégünk egy 100%-ig magyar tulajdonban lévő kiadó vállalat. Magyarországon a top 4 híroldal között szerepelnek, naponta körülbelül 3-400. 000 látogatójuk van. Tevékenységük több részre tagolódik: piacvezető hetilap kiadás, online kiadvány/portfólió ill. hírsite (saját belső fejlesztés alapján), Könyvkiadás, Nyomdai előkészítés, Oktatási Online site, Job board felület. Szakmai csapatukat most egy senior fejlesztő ill. egy architect kollégával szeretnék bővíteni. 2020-06-10 Az elektronika és az ipari automatizálás területén közel 40 éve ismert partnercégünk dinamikusan fejlődő csapatának keressük legújabb, oszlopos tagját egy FPGA fejlesztő személyében. 2020-06-09 Partnercégünk vérkép elemző gépek tervezésére és gyártására szakosodott vállalat, jelenleg egy Value Engineer kollégával bővítené a csapatát. 2020-06-08 Érdekel a toborzás-kiválasztás? Nem riadsz meg az informatikai kifejezésektől egy önéletrajzban? Ezúttal saját csapatunkat bővítenénk, lehet, hogy éppen Téged keresünk.
Digitális Marketing és Ügyfélélmény szakterülete Digitális Marketing Gyakornok pozícióba keres új munkatársat.
Az olvasottság nem publikus. A legmodernebb színháztechnikával felszerelt, különleges építészeti megoldásokat felvonultató épületben két színházterem és kamaraterem várja a tánc a nézőket. Az épület előcsarnoka a park látogatói számára is nyitott közösségi tér lesz, lehetőséget adva arra, hogy a Millenáris még inkább bekerüljön a fővárosi vérkeringésbe. Az új épületet Áder János, köztársasági elnök nyitja meg a ma esti ünnepi gálán, mely egyben a tavaszt megelőző legfontosabb kulturális esemény: a Budapest Táncfesztivál megnyitója is. A 4, 6 milliárd forintos kulturális fejlesztés forrását a magyar állam biztosította. A Nemzeti Táncszínház új épülete (fotók: Hlinka Zsolt) A Millenáris Parkban most átadott új intézmény nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, hanem Budapest kulturális életében is kiemelt jelentőségű beruházásnak tekinthető. A minden igényt kielégítő új Nemzeti Táncszínház modern befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A 6950 négyzetméteres új Nemzeti Táncszínházat a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek – a kétezres évektől stúdióként működő – egykori ipari épületéből alakították ki.
Február közepén nyitotta meg kapuit az új Nemzeti Táncszínház a Millenáris Parkban. Az intézmény nemcsak a táncszakma egészének kínál bemutatkozási lehetőséget, hiánypótló a táncművészetért rajongó közönség számára, Budapest kulturális életében pedig kiemelt jelentőségű beruházás. Fotó: Vogt Gergely/Demokrata Fotó: Vogt Gergely/Demokrata A Nemzeti Táncszínház új épületét a Millenáris Park E épületében, a volt Ganz Villamossági Művek ipari komplexumából alakították ki a ZDA – Zoboki Építésziroda, Zoboki Gábor vezető-tervező, valamint Orlovits Balázs és Lente András – tervei szerint. A múlt században a Pesti Hengermalom területén alapított vasöntödéből nőtt ki a hazai ipartörténet Ganz Ábrahám nevéhez fűződő, nemzetközi hírű gyáregysége. Az ipari műemlék épületegyüttest 2002-ben átalakították, az építészeti munkáért a Millenáris Park Europa Nostra-díjban részesült. Talán ezért sem lehetett egyszerű feladat megtartani az ipari műemlék épület erényeit, másrészt úgy átalakítani a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma különleges igényeinek, de nem csupán a mostani, hanem a jövőbeli elvárásoknak is.
Az intézmény a folyamatos fejlesztésekkel nagymértékben hozzájárul Bel-Buda vonzerejének további növeléséhez, valamint a környéken lakók életminőségének javításához. Látkép - A fővárosi Millenáris park látképe 2017. március 9-én. A Nemzeti Táncszínház 2001 óta működik befogadó színházként és éves szinten körülbelül negyven profi tánctársulattal dolgozik együtt. Az elmúlt tizenhat évben a Nemzeti Táncszínház nagyjából hatezer előadást szervezett Budapesten, és vidéken is tevékeny, ami azt jelenti, hogy a gondozásában megvalósuló előadások országszerte eljutnak a közönséghez. Az új épületben helyet kap egy nagyszínpad, valamint a kisebb társulatok és kísérletező műfajok bemutatását szolgáló kis kamaraterem. A 2018-as Budapest Táncfesztivállal megnyíló új épületben magyar társulatok előadásai, koprodukciós gálaműsorok, nemzetközi vendégek fellépései, a Magyar Nemzeti Balett, valamint a Zeneakadémia zenekarának műsora fogja várni a közönséget. Emellett kulturális programoknak, a tánchoz kapcsolódó beszélgetéseknek és gyerekprogramok is otthont fog adni az új játszóhely.
A főhomlokzat minden eleme azt kommunikálja, hogy ez a ház nem is színház: nem csupán az esti előadásokat szolgálja, hanem a nap bármely szakában nyitott, mindenki számára használható agóra. Valami olyasmi – igaz, itt falak közé helyezve –, aminek maga a Millenáris Park egésze készült. Még akkor is, ha az itt kínálkozó élmények többnyire egyetlen művészeti ághoz kapcsolódnak. Az új épület közösségi karaktere valójában nagyon is közel áll a Nemzeti Táncszínház szellemiségéhez. A 2001-ben megalakult intézmény számára reprezentatív helyszínt kínált az egykori Várszínház épülete, de a tradicionális kukucska-színpad olyan korlátok közé szorította az elsősorban néptánc, illetve egyre növekvő arányban kortárs tánc produkciókra fókuszáló társulat munkáját, ami nem eléggé támogatta a merészebb kísérletezéseket. 2014-ben a Várból való leköltözését korántsem szakmai szempontok indokolták, mégis kifejezetten nyert a változással: az új, kifejezetten erre a funkcióra formált helyszín végre teret ad ezeknek is.
A modern kor technikai-műszaki elvárásainak megfelelő, európai minőségű tánccentrum lesz a Zoboki és Demeter Építésziroda koncepciója alapján megvalósuló Nemzeti Táncszínház. A tervezés folyamán elsődleges szempont volt, hogy a megújuló Teátrum továbbra is a Millenáris park életének szerves része legyen. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központja, amelyet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma alapított a Táncfórum 20 éves eredményes működésének jogutódjaként. Kapuit 2001. december 1-én nyitotta meg a Karmelita Kolostor és templom épületében. A Nemzeti Táncszínház a magyar tánchagyomány és kortárs táncművészet támogatója és őrzője, amely egyaránt biztosítja a nemzeti-, kiemelt- és független kategóriába sorolt táncegyüttesek fővárosi fellépését, valamint az országos és nemzetközi bemutatkozási lehetőséget, elérhetővé téve a magyar tánckultúrát az arra fogékony nézőközönség számára, az elérhető legszélesebb társadalmi körben. A Nemzeti Táncszínház 2014 őszén elhagyva a Várszínház épületét, alternatív játszóhelyeken állítja színpadra repertoárját - Müpa, MOM Kulturális Központ, Marczibányi Téri Közösségi Ház, Várkert Bazár, stb.
Az épület színházhoz méltó főhomlokzatot és új, többfunkciós előcsarnokot kapott, amely a park és az épület közötti intenzív kapcsolatot is megteremti. A park látogatói számára nyitott, kávézót is magában foglaló előtérben lehetőség van kisebb produkciók bemutatására is – a padozat színházzá, a lépcső pedig nézőtérré alakítható. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben "lebegő" kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Az épület központi eleme a korábbi stúdiótérből multifunkciós színházi térré alakított, 368 fős nagyterem. A korszerű színháztechnikával felszerelt játszótér a táncszakma széles repertoárjának, jelenlegi és jövőbeli igényeinek megfelelően alakítható át, de a sokféle funkciónak köszönhetően akár egyéb rendezvények – koncert, gálavacsora stb.
Úgy tudjuk, az első követelésekben havi 80 millió forintos bérleti díj szerepelt, amit már csak azért sem tudott elfogadni a táncszínház vezetése, mert így a kiadásaik meghaladták volna az Emmi kulturális államtitkárságától kapott működési keretet. A költségvetési támogatás 2019-es évre 725 millió forint, azaz ha mindent odaadnak, akkor sem tudnak havi 60 milliónál többet fizetni. Az Emmi egyébként az idén 183 millióval, a korábbi szintre csökkentette a táncszínház éves keretét. Az előző két évben pont azért kapott egyszeri többlettámogatást az intézmény, mert akkor alternatív játszóhelyeken kellett működnie. A két költségvetési intézmény közötti szokatlan vita az elmúlt hónapokban annyira elfajult, hogy az egyik táncszínházi vezetőnek távoznia kellett az állásából. Az ügy időközben az érintett minisztériumok vezetői elé került, de eddig a Miniszterelnökséget irányító Gulyás Gergely és az Emmi élén álló Kásler Miklós beavatkozása sem hozott teljes megegyezést. Forrásaink szerint ugyanis a Glázer Tamás ügyvezető igazgató vezetése alatt álló Millenáris Kht.