A több száz igaz történet alapján készült, megrázó és felemelő film főhőse Viktória, a mélyszegénységben élő, budapesti cigánylány (Farkas Franciska). Viktória a gyors meggazdagodás reményében vonatra száll, hogy prostituáltként szerencsét próbáljon Svájcban. Viktória zürichi express france. Zürichben már az első munkanapján kiderül, hogy nem minden olyan, mint egy lányregényben: szerencsejáték-függő futtatója (Nagy Zsolt) nyomorúságos körülmények között tartja, éjjel-nappal dolgoztatja és még a pénzét is elveszi. Viktória lassan összebarátkozik szobatársnőjével, a gyermeke visszaszerzéséért küzdő Blondie-val (Stefanovics Angéla), és együtt szállnak szembe sorsukkal. Viktóriának végig kell mennie a számára kijelölt úton, hogy maga mögött hagyhassa az erőszakkal és kapzsisággal teli világot. A film témája aktuálisabb nem is lehetne: jelenleg is többszáz magyar nő dolgozik a svájci utcákon. A magyar állami finanszírozás nélkül, kizárólag svájci pénzből, de magyar forgatókönyvből készült Viktória – A zürichi expressz egy ilyen lány történetét meséli el.
A több száz igaz történet alapján készült, megrázó és felemelő film főhőse Viktória, a mélyszegénységben élő, budapesti cigánylány (Farkas Franciska). Cinego • Viktória: A zürichi expressz • Online film. Viktória a gyors meggazdagodás reményében vonatra száll, hogy prostituáltként szerencsét próbáljon Svájcban. Zürichben már az első munkanapján kiderül, hogy nem minden olyan, mint egy lányregényben: szerencsejáték-függő futtatója (Nagy Zsolt) nyomorúságos körülmények között tartja, éjjel-nappal dolgoztatja és még a pénzét is elveszi. Viktória lassan összebarátkozik szobatársnőjével, a gyermeke visszaszerzéséért küzdő Blondie-val (Stefanovics Angéla), és együtt szállnak szembe sorsukkal.
Tudjuk, hogy létezik, tudjuk, hogy naponta egyre többen esnek áldozatul, mégis strucc módjára homokba dugjuk a fejünket, hogy ne is halljunk róla – mert egyszerűen nem akarunk vele foglalkozni. Pedig sajnálatos, hogy egyre több magyar lány megy ki csak azért Svájcba, hogy ott három hónapig (ha ügyes, akkor még tovább) prostituáltként dolgozhasson. A Wiener Walzer naponta több lányt is szállít Zürichbe, nem is sejtve, hogy miért is mennek ők oda. Erre a trendre figyelt fel Maros Anna, a Svájc és Budapest között rengeteget ingázó forgatókönyv-írónő – és írt is egy forgatókönyvet róla; Men Lareida, a férje pedig filmre is vitte. S milyen jól tették! Szemrevaló 2014: Sehonnan sehová – Viktória - A zürichi expressz - Filmtekercs.hu. A történet szólhatna bármelyik lányról, aki így megjárta a "svájci túrát", és tulajdonképpen szól is, hiszen Viktória ( Farkas Franciska) az összes lányt jelképezi, aki legalább egyszer kitette magát Zürich utcáinak. Nem bírja elviselni, hogy a "nyamvadt" zöldségek és gyümölcsök eladásából senyvedő családja nem bír kilépni a szegénységből, míg a szomszéd lányok hivalkodnak a svájci munkájuk után hazahozott értékekkel.
A 14. alkalommal megrendezett Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválról a Viktória – A zürichi expressz (kritikánk itt) a legjobb filmnek járó megosztott fődíjat és legjobb női főszereplő díját hozta haza. Az idén november 14-től 20-ig tartó eseménysorozat célja, hogy az amerikai közönség – és természetesen a helyi magyar lakosság – számára is bemutassa, lehetőség szerint az alkotók jelenlétében a legfrissebb magyar filmtermést. A nagyjátékfilmes versenyprogramban vetített Viktória – A zürichi expresszt a főszereplő Farkas Franciska kísérte el a vetítésre és az elismerést személyesen vette át. Viktória a zürichi expressz. A színésznő, aki korábban szociális munkásként és modellként is dolgozott a Díványnak elmondta, hogy a filmet nagyon sok kutatómunka előzte meg, és még naplót is vezetett arról, hogy beszélgetett egy csomó prostituáltal. A film ugyanis arról szól, hogy a mélyszegénységben élő címszereplő a gyors meggazdagodás reményében vonatra száll, hogy prostituáltként szerencsét próbáljon Svájcban. Zürichben már az első munkanapján kiderül, hogy nem minden olyan, mint egy lányregényben: szerencsejáték-függő futtatója (Nagy Zsolt) nyomorúságos körülmények között tartja, éjjel-nappal dolgoztatja és még a pénzét is elveszi.
Párosukat talán nem értjük meg teljesen, de mégis közel kerülnek hozzánk, elvégre ők is áldozatok, csak ezt szerencsére nem sulykolja annyira a film. Melynek egyébként egyik nagy erőssége, hogy a főbb szereplők között remekül működik a kémia: játékuk élettel teli, bármennyire is próbáljuk magunktól távol tartani ezt a szörnyűséget, általuk mégis megértjük, sőt, átérezzük. A film második felében felfigyeltem arra, hogy Viktória nevét egy idő után már ki se mondják – az alkotók talán így fejezték ki, hogy ez nem egy specifikus eset, hanem több száz lány története. Ezek az apróságok teszik igazán átélhetővé az alig másfél órás játékidőt, még ha azt már nem is sikerült elhitetniük velem, hogy a Railjet az a Wiener Walzer, illetve hogy a Keleti pályaudvar az a zürichi pályaudvar. Tabutémát boncolgat ez a film, de nemcsak nőknek mesél, hanem mindenkinek elmondja a kemény valóságot. Viktória zürichi express.fr. Én a Szemrevaló Filmfesztivál keretében néztem meg, de hamarosan forgalomba kerül, úgyhogy csak azt sajnálom, hogy a magyar közönséget nehéz bevonzani a moziba egy magyar filmre.
Így aztán, véletlenül, mint a teát, és ezernyi mást, felfedezték ezt is. Pita A pita elnevezés állítólag az ógörög pēktos (πηκτός) szóból származik, aminek a jelentésére sok mindent írnak. Így azt is, hogy a πηκτός annyit tesz, hogy: kocsonyás, vagy szilárd, vagy alvadt, vagy éppen lapos. A pitát arab kenyér, "khubz arabi" néven is emlegetik, amiből könnyen kikövetkeztethető, hogy a kenyér arabul "khubz". A pita Törökországban pide néven ismert. Friss házi pita készítése A pita rövid ideig sül. Sütési ideje 200-220°C hőmérsékleten csupán néhány perc. magasabb 450-500°C hőmérsékleten alig egy perc. Sütés közben a vízgőztől felfújódik, üregessé válik. A sütőből kiszedve a vízgőz és a melegtől kitágult levegő elillanhat, a pita lelapul, de a pitára jellemző üreg megmarad, így aztán, amikor a pitát kettévágjuk, zseb formát kapunk, amit, mint tudjuk, meg is tölthetünk. Létezik olyan, ősibb "pita" féle (erősen idézőjelben), amely nem fújódik fel. Ilyen az Izraelben népszerű tabun kenyér, iraki pita variáció a lafah, laffa és a drúz pita is.
A szép, megemelkedett tészta titka, hogy forró sütőben kell sütni, így alakul ki a pita zsebe, amelyet hússal és zöldséggel pakolhatsz tele. A házi készítésű kenyérféléknek nincsen párjuk, lehet az kifli, magvas kenyér vagy pita. Utóbbi tökéletes választás, ha gyrost készítesz, pakolhatsz bele húst, zöldségeket, falafelt, de még tükörtojás és sült virsli is megfér benne. Hogy kialakuljon a tészta zsebe, fontos, hogy pihentesd és forró sütőbe told, úgy szépen meg tud emelkedni. A kisült pitát mindig konyharuhával letakarva tárold, úgy megőrzi a frissességét. A pita mártogatósok, kencék mellé is tökéletes választás, ha ilyen célból készíted, akkor nem szükséges kétszer pihentetni, úgy lapos marad a tészta, tunkolásra tökéletes lesz. Házi pita Hozzávalók 8 darabhoz 40 dkg finomliszt 1 teáskanál só 2 evőkanál olaj 1 teáskanál cukor 3 dkg élesztő 2 dl langyos víz Előkészítési idő: 1 óra 55 perc Elkészítési idő: 12 perc Elkészítés: A lisztet szitáljuk tálba, adjuk hozzá a sót, olajat, cukrot, vizet.
A HÁZI PITA nem ördöngösség és mennyivel jobb, mint a félkészen vásárolt, kenyérpirítóban, pláne mikróban felmelegített egyiptomi, magyar, izraeli, vagy bármilyen változatok. A házi pita készítése szórakozás, az elkészült pita pedig biztos siker. Elterjedési területén, India egyes részeitől, Törökországon, Örményországon át Iránban, a Közép-Keleten, a Mediterráneumban, Észak-Afrikában, a Balkánon nagyon sokféle pita akad, azonban mindnek közös jellemzője, hogy búzalisztből (helyenként kevert, vagy teljes kiőrlésű búzalisztből) készülnek, hosszabb-rövidebb ideig kelesztettek, és az alakjuk ovális, vagy kerek. Némi pita történelem… A lepénykenyerek, kezdetben, legalább 10000 esztendeje, vagy több, még kelesztetlenek, aztán a kelesztés felfedezése után, mert, hogy erre is csak rá kellett jönni, nem jött ez magától, már kelesztettek is. Ez valamikor időszámításunk előtt 4000 évvel lehetett és Mezopotámiához éppúgy kötik, mint Egyiptomhoz. Az is lehet, hogy a sörhöz is köze volt, például azzal, hogy víz helyett sörrel gyúrták a tésztát és a sörben életben maradt sörélesztő a tésztát is kelesztette.