A 35 éves Steven Semmons nyolc hónappal ezelőtt jó ötletnek érezte, hogy meglátogassa minden idők egyik legnagyobb drogbárójának, Pablo Escobar nak a sírját, hogy aztán a tisztelete jeléül kokaint szippantson a márványlapról. A walesi származású férfinak ráadásul az is eszébe jutott, hogy mindezt videón örökítse meg – ami persze kikerült az internetre. National Geographic HD heti műsora - 2021. március 20. szombat - TV műsor - awilime magazin. A felvétel ezek után természetesen terjedni kezdett, és a hirtelen támadt hírnév oda vezetett, hogy Semmonst öt évre kitiltották a tett színhelyéül szolgáló Kolumbiából, ráadásul a férfi saját bevallása szerint rendszeresen halálos fenyegetéseket kap a közösségi médián keresztül, többek között olyan üzeneteket, hogy élve fogják megnyúzni – írja a Daily Mail. Pablo Escobar sírköve Kolumbiában – Fotó: Georg Ismar / dpa / AFP Semmons akciója ráadásul azzal járt, hogy most évekig nem láthatja a barátnőjét és az ikergyermekeit, hiszen ők továbbra is Kolumbiában élnek. A férfi mostanra őszintén bánja tettét, megértette, hogy óriási szégyent hozott az országra, és a lapnak nyilatkozva a helyi polgárok bocsánatáért esedezett.
Az egyikben egy informátorral arról beszél, hogy egy bizonyos személynek meg kell ölnie valakiket és üzen neki, hogy a búvóhelyet már előkészítették számára. A másik telefon is gyilkossági megbízás, valakit le akar lövetni, mert az illető meg akarta ölni egy barát fiát. A harmadikban üzenet van egy magas rangú rendőrnek, aki másfél millió dollár vesztegetési pénzt fogadott el, és ezért ki kell, hogy engedjék Escobart a börtönből. Ha ez nem történik meg - szól az üzenet - megöleti az édesanyját. A rendező még azokkal a művészekkel, írókkal is beszélt, akik műveikben közvetlenül vagy közvetve megjelenítették Escobart. Mint Fernand Botero, aki megfestette haláltá vagy Gabriel García Márquez, aki megírta az Egy emberrablás történetét. Tanulmányozta a maffiavezér egyéniségét. "Rettenetes figura, ugyanakkor vonzó is volt. Akik ismerték, egyetértenek abban, hogy végtelenül intelligens, okos volt. A többi drogkereskedővel ellentétben nagyon puritán volt. Feleségén és fiain kívül egy szenvedélye volt.
Korábban nem lett volna értelme, hiszen városok sem voltak, a lovas-nomád népnek pedig nem lett volna praktikus a törékeny agyag. Azt állították, hogy az első edények akkor készültek el, amikor az ember falvakba települt le, és szüksége lett tároló- és főzőedényekre. Úgy tűnik azonban, hogy ezzel az elmélettel alaposan mellényúltak, mert Kínában már 20 000 évvel ezelőtt feltalálták a fazekasságot. Bár az edényt már tíz évvel ezelőtt ásták ki, eddig nem tudták pontosan meghatározni a korát, egy új mérési módszernek köszönhetően azonban most kiderült, ez minden idők legrégebbi edénye. És hogy mire használták? Bár a kutatók azt feltételezték, hogy a húsz centi magas edényben főztek vagy pároltak, a mikromaradványos elemzés után kiderült: alkoholt tároltak benne. Mikor készültek az első edények? A kínai lelet korát 20 000 évvel ezelőttre datálják, és a kutatók szerint alkoholt tároltak benne Frankenstein múmiák Skócia Első pillantásra két teljesen normális bronzkori csontváznak tűntek. Egy férfi és egy nő.
A Szózat a Himnusz mellett második nemzeti énekünk. A költeményt Vörösmarty Mihály 1836-ban írta, a magyar műdalok atyjának tartott Egressy Béni 1843-ban zenésítette meg. A korabeli Nemzeti Színház ekkor hirdetett nyílt, jeligés pályázatot az addigra már ismert és népszerű költemény megzenésítésére. Egressy Béni "Minden ember legyen ember és magyar! " jeligével nyújtotta be művét, melyet két másik szerzeménnyel együtt a bíráló bizottság – soraiban a költő, Vörösmarty Mihály, Erkel Ferenc és Mosonyi Mihály zeneszerző – közönségszavazásra bocsátott. A szabadságharc idején egy cigányzenekar élén lelkesítette a honvédokat Egressy Béni » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A kiválasztott darabokat 1843. május 10-én szólaltatták meg. A zsűri által három legjobbnak ítélt mű között a bemutatón a közönség szavazata döntötte el a sorrendet. "S alig énekeltek el négy sort, a közönség zajos tapsra tört ki újra meg újra…" (Részlet a Regélő – Pesti Divatlap korabeli beszámolójából. ) A pályázat jeligés volt, így a szerző kilétére csak az eredményhirdetés után derült fény. A nyertes pályamű korának dallami-ritmikai lenyomata, a korszellemhez illeszkedett, így hamar népszerű "nemzeti dalként" ismerték.
48) 1899 – Bíró László József a golyóstoll ("BIC") feltalálója († 1985) 1928 – Lantos Mihály olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat tagja († 1989) 1971 – Seder Gábor magyar színész, szinkronszínész 1984 – Hevesi-Tóth Tamás magyar labdarúgó December 14 Onew Natascha McElhone Vanessa Hudgest Én augusztus 17. -én születtem, és 13 évvel korábban ezen a napon látta meg a napvilágot a franciák világ- és Európa-bajnok focistája, Thierry Henry is. január 7. - Nicolas Cage, Lewis Hamilton, Dolhai Attila Július 3 Sebastian Vettel november 11 Leonardo DiCaprio és Kulka János augusztus 21. - Hayden Panettiere * 1949 – Paul Rodgers angol rockénekes * 1953 – Bill Pullman amerikai színész * 1967 – Gigi D'Agostino olasz zenész, DJ * 1975 – Milla Jovovich ukrán születésű amerikai színésznő * 1976 – Szinetár Dóra magyar színésznő, énekesnő * 1973 – Paula Radcliffe angol maratonfutó * 1990 – Folashade Abugan nigériai atléta Március 10. 1503 – I. Ferdinánd osztrák uralkodó főherceg, német-római császár, magyar és cseh király († 1564) 1892 – Arthur Honegger svájci származású francia zeneszerző, a "Hatok" egyike († 1955) 1904 – Kellner Béla orvos, onkológus, az MTA tagja († 1975) 1913 – Kovács Imre magyar politikus, író († 1980) 1915 – Carelli Gábor (er.
E jeles munkák mellett Egressy nevéhez fűződik számos Petőfi-költemény megzenésítése is (A virágnak megtiltani nem lehet, Alku, Ez a világ amilyen nagy, Fürdik a holdvilág, Ezrivel terem a fán a meggy), amelyek némelyike népdalként terjedt el. Írt zongoradarabokat is, ezeknek néhány motívumát később Liszt Ferenc és Brahms is feldolgozta. Az 1840-es években fiatal és tehetséges cigányzenészekből zenekart alakított, saját költségén képezte, etette, ruházta őket, s hatalmas sikerrel léptek fel a Nemzeti Színházban és külföldön. A szabadságharc alatt ez a zenekar Sárközi Ferenc prímás vezetésével szórakoztatta a front mögött a honvédeket. 1848. március 15-én Petőfi Nemzeti dalához szerzett zenét, amelyet a Nemzeti Színházban Szerdahelyi József kórusátiratában adtak elő. A szabadságharc idején bátyja példáját követve ő is beállt honvédnek. 1849 februárjában a kápolnai csatában láblövést kapott, lábadozása idején zsoltárokhoz írt zenét, s orgona átiratokat szerkesztett. Így érte főhadnagyi kinevezésének híre, mire nyomban Komáromba utazott, ahol Klapka György tábornok a II.