Mint kitért rá, a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése alulról fogja felhajtani a béreket, így a nemzetgazdasági átlagkereset emelkedése jóval jelentősebb mértékű lesz a szokásosnál, emiatt aztán aki 2023-ban megy nyugdíjba, az élvezni fogja a valorizációs szorzókban beálló pozitív változást, viszont újra lemaradhatnak a nyugdíjasok az olló nyílása miatt. "Az elszegényedési csúszda meredeksége most sokkal enyhébb lett a 13. havi nyugdíjnak is köszönhetően, de igazán mindaddig nem lehet zárni ezt az ollót, amíg a nyugdíjemelés módszere nem változik meg, és kizárólag az inflációt követi" – tette hozzá. Nyitókép: MTI Fotó: Balogh Zoltán
Egy adott évben nyugdíjba vonulók havi nyugdíjának megállapítása összetett számítással történik, az legfontosabb paraméterek közé tartoznak az egyes évekre megállapított úgynevezett valorizációs szorzók, amelyek az átlagos nettó keresetek alakulásához igazodnak. A szerda esti Magyar Közlönyben pedig kormányrendeletként megjelent - és péntektől lép hatályba - a legújabb szorzótábla, amely szerint például az 1950-ben szerzett fizetésekre 411, 364-es (! ) szorzó vonatkozik, az 1980-as kereseteknél pedig 71, 294 a szorzó értéke, míg a 2000-esnél 4, 83. Majd például a 2010-es nettó bérek esetében ez az érték 2, 026. Az öt legutolsó évben pedig: 2015-re 1, 655-ös, 2016-ra 1, 536-os, a 2017-re 1, 36-os, 2018-ra 1, 222-es, 2019-re pedig 1, 097-es szorzó vonatkozik. A korábbi jogszabályban szereplő szorzók alacsonyabbak voltak - itt is jól látszik tehát a magas nettó kereseti dinamika. Nem csoda, hiszen 2019 volt az utolsó, a koronavírus-járvány és azt követő gazdasági válság előtti utolsó békeév.
Hogy ez mekkora eltéréseket tud okozni, arra következő példát mondta: ha valaki 2015-ben ment el hasonló "múlttal" nyugdíjba, mint egy mostani elvonuló, 80 százalékkal kisebb nyugdíjalapot képező keresetet állíthatott maga számára elő, mert annyival rosszabbak voltak a valorizációs szorzók, hiszen 2015 és 2021 között a nyugdíjak emelkedése csak az inflációt követte, míg a bérek ennek többszörösével nőttek. Ebből következik az, hogy a bér–nyugdíj-olló folyamatosan nyílik. És azt sem tartja valószínűnek a szakértő, hogy a megnövekedett inflációval most lépést tart a nyugdíj. "Egyrészt van egy olyan szabályozó rendszer, hogy ha magasabb lenne az infláció idén 5 százaléknál, akkor novemberben visszamenőleges kiegészítő nyugdíjemelésre kerül sor, de most van egy jóval erősebb védelmi rendszer, mely szerint érkezik a 13. havi nyugdíj, ami további 8 százalékos emeléssel egyenértékű" – erősítette meg Farkas András. Vagyis 13 százaléknyi "védettségi zónájuk" van a nyugdíjasoknak az inflációval szemben, ami elegendő lesz szerinte az infláció kivédésére idén.
Kiszel Tünde szerint áprilisra a reneszánsz stílus dukál Köztudott, hogy Kiszel Tünde idei naptárjának tematikája a történelmi korok körül forog. Eddig láthattuk már őt pózolni ősasszonyként, görög istennőként, és római katonaként is, és még mindig csak április van. A tavasz ugyan egyelőre nem indul szép időjárással, de ezt a szürke napot valamelyest azért feldobja Kiszel Tünde ehónapra szánt visszafogott, reneszánsz öltözete:
A gluténérzékenység egy bizonyos immunválaszreakció, amely a glutén (a búzában, az árpában és a rozsban található fehérjét jelenti) fogyasztása miatt alakul ki a vékonybélben. Idővel ez a reakció károsítja a vékonybél bélését és megakadályozza bizonyos tápanyagok felszívódását. A bélkárosodás gyakran hasmenést, súlycsökkenést, puffadást, fáradtságot, valamint vérszegénységet is okozhat – a gluténérzékenység tünetei így könnyedén felismerhetővé válnak. Fontos, hogy időben cselekedjünk, ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, mivel akár súlyos szövődményekhez is vezethetnek. Gyermekek esetében ez a fajta válaszreakció befolyásolhatja a növekedést és a fejlődést. Sajnos a gluténérzékenység nem gyógyítható, de a gluténmentes étrend betartása nagyban hozzájárul a tünetek kezeléséhez, és elősegíti a bél gyógyulását is. Keresés. A gluténérzékenység tünetei a következők lehetnek: 1. Hasmenés A laza, víz állagú széklet egyike az első tüneteknek, amit gluténérzékenység esetén tapasztalhat. Egy kutatás során kiderült, hogy a gluténérzékenyek 79%-a számolt be hasmenésről a kezelés előtt, azonban kezelés után ez a szám drasztikusan csökkent: mindössze 17%-ánál fordult elő továbbra is krónikus hasmenés.
Ugyan Magyarországon nem készült még reprezentatív felmérés a laktóz-intolerancia előfordulásáról, a tapasztalatok és a népesség nagyarányú ázsiai eredete alapján az feltételezhető, hogy felnőtt korban legalább 30-40 százalék érintett. A gluténérzékenység (cöliákia) a lakosság 1-2%-át érinti, de csak minden 10. ember tud a betegségéről és sokakat csak akkor diagnosztizálnak, amikor a cöliákia szövődményei már kialakultak és az okokat kezdik keresni. Ezért is fontos a családszűrés: ha van a családban cöliákiás, akkor a gyerekeket, szülőket, nagyszülőket is ki kell vizsgálni. A laktóz- és a gluténérzékenység akár felnőttkorban is megjelenhet, ezek sokszor puffadással, hasmenéssel, hasi diszkomforttal és gázképződéssel is járhat. Azonban két teljesen más emésztőrendszeri problémáról beszélünk. Akkor beszélünk laktóz-intoleranciáról, ha a vékonybélben a tejcukor lebontására képes laktáz enzim részlegesen vagy teljesen hiányzik. Gluténérzékenység – Dr. Sárdi Krisztina. A laktóz-intolerancia oka szerint több formát különböztethetünk meg: Az elsődleges hiány – azaz az újszülöttkori – életre szóló rendellenesség.