Külföldi üzletfeleknek, rokonoknak, barátoknak először könnyű ajándékozni, de ötödszörre, tizedszerre már nehéz: ezért nem árt ha körülnézünk, újféle hungarikumokat keresve. Az ünnepekre külföldi vendéget várók olykor a közhelyekkel küzdenek, ha az érkezők megajándékozása a feladat. A téliszalámi, a libamájkonzerv és a pirospaprika triumvirátusából ez utóbbi az idén nem annyira aktuális, ezért sem árt újabb ötletek után nézni. A szaloncukor adódik, mint ünnepi hungarikum, és ebből minden évben találunk új fajtákat az üzletekben. Viszonylag olcsó, jól szállítható, nem törékeny és nem romlik. A konyakos meggy és a magyar étcsokoládé sem rossz ötlet, a marcipános bonbonoknak ugyancsak mindenki örülni fog. Magyaros ajándékcsomagok hazai termékből külföldieknek. A porcelánok közül a kalocsai vagy matyó mintásak vásárlását fontoljuk meg: csak akkor érdemes ilyet venni, ha a megajándékozandónak már van egy hasonló készlete és tudjuk, hogy örült annak. Fiatalabbaknak inkább egyszerű, sima vonalú modern mécsestartókat, porcelánokat vásároljunk. Jó, ha rábukkanunk fehér, festetlen Zsolnay-ra vagy herendire, mert igazi ritkaság és sokan kedvelik.
Az ízletes finomságok céges ajándékozás alkalmából, vagy külföldi ismerőseink számára is maradandó kulináris élményeket jelentenek majd, méghozzá zászlajukra tűzve a kimagasló minőséget.
Akárcsak a herendi majolikákat, amelyek megfizethetőbbek, mint a klasszikus herendik és darabonként is kaphatók. Az angol, német, francia, netán spanyol vagy olasz nyelvű szakácskönyvek még az ünnep előtti utolsó percben is megvásárolhatók a nagyobb bevásárlóközpontok könyvesboltjaiban. Magyaros ajándék - Akcióswebáruház. Főzni szerető külföldieknek vehetünk mókás kötényt is mellé, vagy matyómintás fakanalat, netán sárospataki kerámiából fakanál-tartót. Kaphatók magyaros motívumokkal díszített ajándékok, gyönyörű kézimunkák és iparművészeti munkák, különös tekintettel az idelátogató japán turistákra vagy arra az esetre, ha mi utazunk a távol-keleti szigetországba, ahol nagyon népszerűek a magyaros kézimunkák. A levélpapír-boríték szettek, üdvözlőlapok, zsebkendők, szalvéták, abroszok, párnák, kéztörlők eredeti régi, magyar népi motívumokkal hímzettek vagy kézzel festettek. Ha italt ajándékozunk, fontos a megfelelő fajta és évjárat kiválasztásán túl az is, milyen bortartó mellett döntünk. A kovácsoltvasból készült, szőlőleveles igen mutatós, bár ha repülőn utazik a vendég, problémás szállítani.
Mire kiválasztódtak a királyok, a királykisasszonykák is elvonultak, hogy tiszta fehérségben körbevigyék a legkisebbet közülük. Feje fölé csipkekendőt tartva körbejáratták a királynét, majd az énekek és jókívánságok után, őt felemelve jó és bő termést kívántak. A Pünkösd ünnepkör ebben az évben összekapcsolódott óvodánk nemzetiségi hetével, így a népi és a nemzetiségi dalok, táncok, körjátékok együtt jelentek meg a nap folyamán. Pünkösd az óvodában » Péterfy Győr. Tartalmas, élménydús, népi-nemzetiségi hagyományokkal tűzdelt ünnepkört ismerhettek meg a gyerekek óvodánkban. Fábián Szilvia Réka óvodapedagógus
Pünkösdkor kis gyapjúmadárkákat készítünk a gyerekekkel, az évszakasztalon ezek a "lélekmadarak" szimbolizálják a az ég felé törekvést, illetve a Szentszellemet. Szent János-nap, Nyárünnep Az óvodai évet a nyárünnepség zárja, melyen tarisznyával és apró ajándékkal búcsúzunk az iskolába menő gyerekektől. Kerek Világ Pünkösd az óvodában – Pünkösdi király választás – Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata. A szülők kézhez kapják az iskolamunkákat, és bábjátékkal búcsúznak szülőtársaiktól. Ezt követően az udvaron a homokozóban kincskeresés, és különféle játékok várják a gyerekeket.
Városunkban már nem élnek ezek az ünnepi hagyományok, de az óvodában fontos, hogy a gyerekek ismerjék és tanuljanak róluk. Magyarországon szokás volt egyébként még királyt is választani. Ilyenkor ügyességi feladatokban a legjobban teljesítő fiút választották ki, aki aztán minden mulatságra hivatalos volt a faluban a királynővel együtt. A pünkösdölés is hasonló szokás, mint a királyné választás, de ennek adománygyűjtő szerepe is van. A gyerekek táncolva, énekelve járták végig a falut és adományokat gyűjtöttek. A Törökbasázáskor egy kisfiút társai felöltöztettek szalmával kitömött nadrágba, majd házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. A játékért cserébe pénzt és tojást kaptak a gyerekek. Óvodánk első éve – Pünkösd az Óvodában. De a Borzajárás, a Rabjárás és a Tavaszköszöntés is mind-mind hagyományos pünkösdi ünnepi szokások voltak hazánk területén. "Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje…" Az egyház és a hívek szentmisével ünnepelnek pünkösd vasárnap. A keresztény egyház tanításai szerint Jézus a feltámadását követő ötvenedik napon a Szent Lelket küldte maga helyett a tanítványai és hívei közé.
Arra kérte tanítványait, hogy terjesszék az Evangéliumot, ám ők megijedtek, hogy velük is ugyanaz történik majd, mint Jézussal. A Szentlélek tüze és szele viszont elég bátorságot adott nekik ahhoz, hogy megismertessék a tanításaikat az egész világgal és élni tudjanak a keresztény hitükkel. "-A Szentlélek megerősítette a tanítványokat, akik már mindent tudtak, amit Jézus tudtul adott nekik, hogy ezt a tanítást már ne csak komolyan vegyék, hanem éljenek is vele. Ez azt jelenti, hogy Jézus szétküldte a tanítványokat, hogy menjenek és hirdessék az Evangéliumot minden népnek Ez nem csak a tizenkét apostolra vonatkozik, hanem mindenkire, aki Jézus tanítványának vallja magát. " – mondta el a JTV-nek Kótai László, városunk plébánosa. Pünkösdkor a szokottnál is ünnepélyesebb szentmisét tartanak, ilyenkor a Szentlélek szeretetéért imádkoznak a hívek. A régiek szerint a pünkösd a pihenés ünnepe volt a nagy nyári munkák előtt. Ilyenkor imádkoztak a terményáldásért. Sok helyen a lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarították, a férfiak felvették ünneplőjüket és kezdődhetett a mulatság.
Ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette. Továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak. Nálunk sem volt ez másképp. A legényeknek lóversenyen, karikadobáláson és végül még egy szkander döntőben is részt vettek. Természetesen egy királynak szüksége van egy királynére is, amely a pünkösdi királynéjárás hagyományához kapcsolódik. Eredetileg négy (később több) nagyobb leány körbevitt a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekeltek, és jókívánságokat ismételgettek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak.
Hajrá, hajrá, gyerünk, ügyes vagy! - hangzott a lelkes kiáltás legalább négy alkalommal péntek délelőtt az Árnyas Óvodában. S kikért szóltak a buzdító szavak? Természetesen a fiúkért. Minden csoport megválasztotta a maga pünkösdi királyát. S hogy ki lehet pünkösdi király? Mindjárt elmesélem. Egy kedvelt, bár kevés helyen élő népszokást elevenítettek fel Pünkösd alkalmából az Árnyas Óvodában. Először minden csoport megválasztotta a pünkösdi királynét. Mindig a legfiatalabb kapja meg ezt a rangos címet. Ilyenkor minden leány kivirágzik, de a legszebb fejdíszben - a fátyolosban - a kis királyné pompázik. Feje fölé kendőt feszítettek, körbejárták, énekeltek. S ettől kezdve az ő kegyeiért indult meg a fiúk küzdelme. A legények különböző viadalokon mérték össze ügyességüket. Legtöbben lóra pattantak, hogy kiderüljön, kié a leggyorsabb paripa. Voltak, akik modern kori Don Quijote-ként egy lábassal szálltak szembe, hogy minél hamarabb eltávolítsák róla egy bottal fedelét. Voltak ifjak, akik célba dobtak, szökdécseltek vagy épp kakaskodtak a kis királyné szívének meghódításáért.
A csoportoknál a feladatok ugyan különböztek egymástól, de a nyeremény mindenütt ugyanaz volt: a pünkösdi királyi cím és a királylány kezének elnyerése. Ezért szurkoltak, visítottak a lányok! Ezért voltak a nagy kiáltások. A viadal végén körbeállták, megünnepelték az ifjú párt, majd énekelve elindultak, hogy feldíszítsék a májusfát. A májusfa a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka. Régen a fiúk állították a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. A gyerekek színes szalagokat akasztottak május fájukra, majd táncolva vagy körjátékot játszva örültek még egy kicsit Pünkösd ünnepének.