Mint arról korábban beszámoltunk, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a ma délelőtti Kormányinfón jelentette be, hogy a cégek és a vállalkozások jogot kapnak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a védőoltást az alkalmazottak számára. A kötelező oltás tehát munkakörtől függetlenül bárkire vonatkozhat, amennyiben a munkaadó előírja. Természetesen a pedagógusok sem jelentenek ez alól kivételt, és ahogy a legtöbb területen, úgy itt is felemás érzésekkel fogadták a döntést. Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) mindig is kiállt az oltás mellett, és több alkalommal is arra buzdította a tanárokat, hogy vegyék fel a vakcinát, a bejelentett intézkedéssel kapcsolatban most több aggályt is megfogalmazott. Pedagógus-szakszervezet követeli a kötelező oltásról szóló rendelkezés visszavonását « Mérce : Baloldal. Úgy gondolom, hogy a kormány nem akart olyan népszerűtlen intézkedést hozni, hogy mindenki számára kötelezővé tegye az oltást, ezért ezt a felelősséget inkább rátolta a munkáltatókra. Ahhoz viszont, hogy a munkaadók észszerű és tudományosan megalapozott döntést hozhassanak, ismerni kellene az egyes munkakörökre, egyes területekre vonatkozó részletes járványügyi adatokat – mondta lapunknak Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja.
Tovabbra sem ertjuk a kotelezo szot. Ez igy nem mas, mint megelhetessel zsarolas. Legyen akkor kotelezo, mint mas vedooltasok eseteben, es az allam vallaljon felelosseget, azzal meg egyet tudok erteni, de ne a szabadsagod korlatozasaval / megelhetesed kockaztatasaval vegyen ra.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter október végén jelentette be, hogy a magyarországi cégek jogot kapnak rá, hogy dolgozóiknak, illetve a munkavégzéshez előírják a koronavírus elleni oltást. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ezután közölte, hogy azt szeretnék, ha a kormány visszavonná az állami intézményekben elrendelt, kötelező koronavírus oltásról szóló rendelkezést, illetve azt, hogy a nem állami intézményekben a kötelező oltás bevezetéséről a munkáltatók határozzanak. Utána Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja azt mondta a Népszavának, hogy az Emmi állítólag azt az ígéretet adta a megbeszélésen, hogy a kormány átgondolja a szakszervezetek követelését a kötelező oltás visszavonásáról, és egy új javaslatot is tesznek majd. Később ezt tagadta az Emmi. PSZ: kötelező oltás helyett legyen állandó tesztelés - Infostart.hu. A kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta, a kormány szándékai szerint a megbízással dolgozó pedagógusok számára is kötelező lesz az oltás. Emlékeztetett, pár hónapja a tanárokat - kérésükre - előrevették az oltást kapók sorában.
Az érettségiző osztályokban a kötelező érettségi tárgyakból (vagyis magyarból, matekból, történelemből, nyelvből) meg kell tartani az összes órát a sztrájk ellenére, a nem érettségizőknek pedig az órák felét. A jogszabály arra is kitér, hogy minden csoportban, osztályban lennie kell legalább egy, szakképesítéssel rendelkező pedagógusnak, kollégiumi nevelőnek, oktatónak vagy pedagógiai asszisztensnek. Levegőzés, ebéd és minden maradjon változatlan A kormány rendelete arra is kitér, hogy a felügyelet alatt az időjárási körülményektől függően a diákoknak lehetőség szerint délelőtt és délután 1-1 órát a szabad levegőn kell lenniük, mindezt az "elkülönítési követelmények figyelembevételével". A sztrájk alatt biztosítani kell a diákoknak az étkeztetést a közétkeztetési, egészségügyi, szakmai szabályok betartásával, a sztrájk előtti időszakra jellemző, megszokott helyen, módon, alkalommal és időpontokban. VÁL-TO-ZAT-LAN A sajátos nevelési igényű diákoknak valamennyi foglalkozást, fejlesztést és felzárkóztatást meg kell tartani.
Ismeretes, a kormány jogi lehetőséget biztosított a cégek és vállalkozások számára, hogy előírják alkalmazottaiknak a kötelező védőoltást. Külön kormányrendelet vonatkozik az állami és az önkormányzati szférára. Szabó Zsuzsa leszögezte, a PSZ oltáspárti, és rengeteget dolgozott az elmúlt tanévben azon, hogy az oktatásban dolgozók vakcinálását előre hozzák, mert fontosnak tartják a védekezés szempontjából, hogy a tanárok, akik egy nap több osztályban is taníthatnak, ne hurcolják az esetleges betegségüket. Ugyanakkor nehezményezik, hogy a kormányrendelet az oktatási ágazatban nem egységesen szabályoz az állami fenntartású intézményekben, ahol kötelezővé teszi az oltást, illetve az egyházi és magániskolákban, ahol az intézmény vezetőjére bízza a döntést. A szakszervezet úgy ítéli meg, mindennek több veszélye is van: az egyik, hogy az állami intézményekben, aki nincs beoltva, elküldik fizetés nélküli szabadságra, amivel a gyerekek érdekei sérülnek, mert a tanulók nem kapják meg azt a szintű oktatást, amire egyébként joguk lenne – magyarázta a PSZ-elnök.
– írják. A PDSZ szerint a rendeletnek nem titkolt célja az is, hogy bosszút álljon azokon, akik nem hajlandóak határidőre beoltatni magukat. Ők ugyanis, ha bármilyen okból be akarnának menni január 3-ai után, vagyis a fizetésnélküli szabadságuk alatt a munkahelyükre – legyen ez akármilyen ügyintézés, de akár azért is, hogy igazolják, hogy időközben beoltatták magukat vagy a mentesítéshez orvosi igazolást szereztek –, csak három napon belül, saját költségre elvégzett PCR-teszttel léphetnek be a módosított rendelet értelmében. "Természetesen ennek a rendelkezésnek az ég egy világon semmi értelme nincs azon kívül, hogy belerúgnak a nemszeretem munkavállalóba, hiszen akár mindenki más beléphet az intézménybe: az oltatlan diákok, azok oltatlan szülei, nagyszülei, az oltatlan megbízási szerződéssel tanító pedagógus, az oltatlan és szerződéses cégnek dolgozó konyhai alkalmazott vagy takarító. Vagy akár egy oltatlan járókelő. Csak az oltatlan pedagógus nem" – fogalmaz a szakszervezet. Emellett befoltoztak egy kiskaput is.
A szentély osztópárkánya feletti, északi falfelületen a szabálytalan elrendezésű vörös téglalapok az itt egykor meglévő erősebb dekorativitásra utalnak, de az összkép rekonstruálásához kevés nyomunk maradt. A Szent Jakab kápolna A kápolnát valózínűleg a 13. század közepén építették. Részletformáiban a román, a sokszögű hajóalaprajza és a szentélyzáródása a gótikus stílushoz igazodik. Párhuzamait az alsó-ausztriai csontházakban jelölték meg. A nyolcszögletű kápolnának a nyolcszög öt oldalával záródó, támpillér nélküli szentélyfeje van. A két egymásba kapcsolódó teret faloszlopokról induló boltozat fedi. Szent Mihály-templom - Részletek - Sopron Régió. A kápolna alatt egy boltozott csontkamra helyezkedik el, amelynek keresztirányú tengelye a diadalív vonalába esik. A kápolna falfelületeit csúcsíves záródású falfülkék tagolják. Érdekessége a román stílusu, életfát és sárkányokat ábrázoló timpanonja. A Szent Jakab kápolna első említése 1392-ből való. Építésére a Szent Mihály templomot és temetőt körítő fal miatt volt szükség: a temetőfalon belül nem volt több sírnak való hely, ezért a régi sírhelyeket újra hasznosították.
A templom, a templomkert és a sekrestyésház 2021-re teljesen megújult, ahol a Szent Mihály Látogatóközpont interaktív elemeket alkalmazó kiállítása nem csak a hívő keresztényeknek, hanem Sopron története és hazánk kiemelkedő gótikus szakrális emléke iránt érdeklődők számára is maradandó élményt fog nyújtani.
Soproni Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény Sopron, Várkerület 25. Tel. : 99 / 312-221 A Gyűjtemény 2018. július 17-től, felújítás miatt bizonytalan ideig zárva tart! Az egykori Katolikus Konvent épülete (Várkerület 25. Sopron szent mihály templom miserend. ) a gyűjteménynek helyet adó barokk épületet mai formájában 1733- 1735 között emelték. Udvari homlokzatát árkádívek nyitják meg: a reneszánsz loggiák nyomán megszületett toszkán oszlopos tornác Sopron építészetében is hosszan továbbélt. Az emeletre vezető szűk külső lépcső fordulójában a Győztes Immaculátát, a Gonoszon diadalmaskodó Máriát ábrázoló falképet láthatunk, amely 1752/53-ban készülhetett. A festmény a barokk lelkiséget meghatározó erős Mária-kultusz emléke: Tőle reméltek a ház lakói oltalmat s védelmet a legkülönbözőbb veszedelmek közepette. A soproni Katolikus Konvent az országban egyedülálló intézmény, amely 1625-ben jött létre. Feladata az evangélikus többségű városban a katolikus hívek érdekeinek védelme volt, amelyhez a hátteret a késő középkori eredetű egyházi céhek javadalmainak átvétele biztosította.
A belvárostól északra, a városfalon kívül találjuk az eredetileg a 13. században épített Szent Mihály főangyal-templomot. A 15. században gótikus, a 18. században neogótikus formában átalakított templom méreteivel a budapesti Mátyás-templom után hazánk második legjelentősebb gótikus alkotása. A kora középkor építészeti szokásai szerint a templomot a városfalon kívül, a temetőben építették fel. Sopron legkorábbi plébániatemploma, a Szent Mihály főangyal-templom eredetije a 13. században épült, román stílusban. A templom első írásos említése egy 1278-ban kelt dokumentumból származik, ettől az évtől kezdve ismerjük a helyi plébánosok nevét is. Első jelentős átalakítására a 15. században került sor, amikor gótikus stílusúra formálták. A 18. század első felében az épületet barokk jegyekkel gazdagították. Ennek nyomait id. Storno Ferenc tervei alapján tüntették el, és ő alakította ki a ma is látható neogótikus stíluselemeket is a templomon. Kezdőlap. A Szent Mihály-templom méreteivel és arányaival a budapesti Mátyás-templom után Magyarország második legjelentősebb gótikus alkotása.
Loyolai Szent Ignácról új életrajzi mű született José Ignacio Tellechea Idígoras tollából. A kötetet március 11-én a Jezsuita Kiadó mutatja be a Párbeszéd Házának konferenciatermében. Az eseményen közreműködik Dóczy Péter színművész, Kaposi Brúnó orgonaművész és a Szent Efrém Férfikar. Magányos lett volna a négyszáz éve, 1622-ben szentté avatott Ignác, annak ellenére, hogy halálakor már ezer tagot számlált az általa létrehozott Jézus Társasága? A könyv első pillantásra meglepő címe arra utal, hogy a jezsuita rendalapító mindvégig a maga útját járta, amelyet egyedül ő taposott ki, és saját élettapasztalatából csiszolt simára, hogy azután megoszthassa az emberekkel. A megtérés nagy zarándokútjára kerek ötszáz esztendeje indult el Loyolából egyedül, gyalog. Máig legnépszerűbb lelki életrajzát földije és névrokona, José Ignacio Tellechea Idígoras baszk származású katolikus pap, teológus és történész írta meg negyven évvel ezelőtt. Könyvbemutató: Egyedül, gyalog – Loyolai Szent Ignác élete. A magyar fordítást Horváth Árpád SJ, a Jezsuita Kiadó igazgatója kezdeményezésére a Manréza Ignáci Lelkiségi Központ hispanista munkatársa, dr. Arendtné Salacz Nadine készítette a jubileumi Szent Ignác-év keretében, a nyelvi és szakmai lektorálást pedig a szerzőt személyesen ismerő dr. Bubnó Hedvig medievista végezte.