Az ún. pesti révhez közeledve Vatha pogány lázadói kőzáporral törtek rájuk. Kiráncigálták Gellértet a szekeréből, hozzákötötték egy kordéhoz, és a később róla elnevezett Kelenhegy szikláiról a mélybe taszították. Holttestét ideiglenesen a pesti Boldogasszony-templomban (a mai Belvárosi Főplébániatemplomban) temették el, később átszállították Csanádra. Szent gellért püspök legendája. Szentté avatása Szent László királysága idején történt. Istenünk, ki Szent Gellért püspöknek vértanúságáért megadtad a halhatatlanság koronáját, engedd jóságosan, hogy akinek emlékezetét áhítattal üljük itt a földön, annak szüntelen pártfogása védelmezzen minket a mennyben! Olvasnivaló: Szepsy Szücs Levente: A magyarok "szimfóniája" Simon F. Nándor: Borzalmas kivégzése közben támadóiért imádkozott Felmutat égbe Szent Gellért keresztje Ahhoz, ki hozzánk messzi földről küldte. Apostolod volt, boldog magyar nemzet, Áldjuk a szentet! Őseleinket a krisztusi hitre végtelen keggyel kegyes Isten vitte. Gellérttől nyertük, hogy jó lett a kezdet, Áldjuk a szentet!
Bizonyos fokig más típust képviselnek a többi legendák; az előbbieknél világiasabbak, az aszkézis szellemétől távolabb állnak. Különösen a Kálmán király korában írt kisebbik István-legenda tűnik ki világias-politikus szemléletével: a kegyes király helyett a szigorú, igazságos bírónak, az állam és az egyház ellenségeivel szemben félelmetes uralkodónak az arcképét alkotta meg. Elképzelhető, hogy a szerző a Vazult megvakíttató István király rajzával Kálmán királynak Álmos hercegen elkövetett kegyetlen megtorlását óhajtotta igazolni. A kisebbik legenda már inkább vitának (életrajznak) tekinthető, mely "hű és igaz" tudósításokra igyekszik támaszkodni, elutasítva a nagyobbik legenda eszményített István-képét. Világiasabb színek és történetírói hajlamok érvényesülnek Szent Gellért nagyobb legendájá ban is. Szerzője írott forrásokra és hősi énekekre, köztük az I. Irodalom - 7. osztály | Sulinet Tudásbázis. Endre kori gestára és a csanádi káptalan évkönyveire, valamint a Csanád vezérről szóló hősi énekre is támaszkodott. Valamennyi legenda között ez a legszínesebb, legregényesebb; bővelkedik anekdotikus jelenetekben (pl.
A legnehezebb munkákat is elvégezte, segítőkész, bátor és jólelkű volt, beteg társait ápolta. A többi apáca mégsem kedvelte, nem értette meg, mert más volt, különc volt. Irritálta őket, hogy Margit királylány létére aljamunkát végez, s önmegtagadó életet él. Életvitelét túlzásnak tartották, még kolostori elöljárói is korholták buzgalmáért, de Margit nem változtatott az életmódján (a túlvilági boldogságát tartotta szem előtt). A 2. rész Margit csodatételeiről szól. Példák csodatételeire: a férgek a ruháján gyönggyé változtak egy sötét szobában világos lett, amikor levette a ruháit, majd újra sötét, amikor visszavette azokat. Nem tudták lemosni a püspök vérét | 24.hu. halála után a sírjához zarándokló betegek, vakok, nyomorékok meggyógyultak A 3. rész a szentté avatási eljárás során kihallgatott apácák (sororok) vallomásait tartalmazza. A 4. rész befejezetlen, a papok és világi személyek tanúságtételét tartalmazza. A csodák kapcsán megindult a szentté avatási eljárás. V. István X. Gergely pápához követeket küldött, kérve, hogy Margitot avassák szentté.
A sok allegorizálást, tipologizálást és kitérőt is tartalmazó mű egy-egy megjegyzése a saját személyes püspöki tapasztalatát is megmutatja. Maga a mű hatása kevéssé ismert, azonban Gellért csanádi sírja a magyar középkor egyik legkedveltebb zarándokhelye lett, sok helyre szétszóródott ereklyéi legjelentősebb részét Muranóban őrzik, és a velencei San Marco templom 13. századi mozaikja alapján városállamban is már korán nagy tisztelettel vette körül. Szent Gellért | 100 híres (béta). (Kiss Etele)
Egy részük a legenda-műfaj minden eszményítő és tipizáló törekvése ellenére is sikeresen tudja jellemezni hősét. A Zoerard és Benedek-legendá ban az önmagát sanyargató remete vagy a kisebb legenda harcos István királya bizonyos fokig egyénített, eleven alakok. A nagyobbik Gellért-legenda a novellisztikus részletek, a környezetrajz; az élcelődő párbeszédek folytán a fordulatos, regényes elbeszélésnek, Szent Imre-legendája viszont a kerek szerkesztésnek szerencsés példája. Művészi stílusával Mór püspök munkája és Szent István kisebb legendája emelkedik ki, középkori értelemben vett írói tudatosságával pedig az utóbbinak a szerzője, valamint Hartvik püspök dicsekedhet. Legendájuk előszavában mindketten – a szokásos középkori sablonokkal bár – tudós olvasóikhoz fordulnak, szerénykednek munkájuk gyengeségei miatt, de oly módon, hogy közben elárulják tudományos és irodalmi jártasságukat. Hartvik Priscianust emlegeti, a kisebbik legenda szerzője pedig Horatiust és Persiust idézi és egyúttal elítéli azokat, "kik a költők meséi szerint a Pegazus forrásából ittak, kik azzal dicsekszenek, hogy a Parnasszus szent ligetében álmodoztak".