A felszökő s a leeső patkó alakja az illető pontokon a márványlemezekbe van vésve. " Az Ugrató-híd után a Kő kereszt állomás, a Kő híd, majd a Kőszikla ellenőrzőpontok után az Öreg-lyuk, az Őr-hegy és a Bajnai Szent Donát Borbarát közösségi téren lévő állomások után a cél a Sándor Metternich Kastélyban zárja az útvonalat. A táv szintideje 8 óra, szintemelkedése 633 m.
Dég a 64-es főút mellett fekszik, a Tolna megyei Simontornyáról 16 km, míg Enyingtől szintén 16 km-re található. Az M 7 autópályáról Lepsénynél jövünk le, majd a 7-es úton jobbra fordulva, a körforgalomnál térünk rá az Enyingen keresztülvezető 64-es főútra. látnivalók a környéken Ozora, Pipo várkastély Soponya, Zichy-kastély Simontornyai vár Mátyásdomb, Lonkay-kastély Iregszemcse, Viczay-kastély A dégi Festetics-kastély hazánk jelentős klasszicista együttese, egyben egyik legkorábbi klasszicista kastélyunk. Portikuszos középrésze nagyon hasonló a budapesti Nemzeti Múzeuméhoz. A hasonlóság persze nem véletlen, hiszen mindkettőt – és a kastélyhoz tartozó narancsházat is – Pollack Mihály tervezte. Kezdőlap - Bajna. A kastély előtt terül el Magyarország egyik legnagyobb angolparkja, amely akkora, mint a Central Park. A parkban ősfák és növényritkaságok láthatók. A kastély és a festői angolpark népszerű filmforgatási helyszín. Itt forgatták többek között a Kincsem című magyar kalandfilm több jelentét is.
Sándor-Metternich-kastély 2525 Bajna, Rákóczi Ferenc utca 1.
A táv szintideje 5 óra, szintemelkedése 396 m. A Gróf Sándor Móric Emléktúra "XL", 26 km-es távja a Sándor Metternich Kastélyból indul, a Máriácska ellenőrzőpont után a Sárás romtemplom kóddal ellátott ellenőrző pontját érinti, amely szintén bír helytörténeti jelentőséggel: a középkorban Bajna mai területén több település létezett, egyike volt ezeknek Sárás. Bajnáról délnyugatra helyezkedett el, a szintén a középkorban elpusztult, a pilisi apátság birtokai közé tartozó Nyika mellett. A tatárjárást átvészelve, 1287-ben újra benépesült a falu, majd az 1540 körül bekövetkezett török támadás idején végleg elpusztult. Mára már csak templomának romjai állnak. Az 1740-1780 közt két kisebb harang került a nagy mellé a bajnai templomban. Az egyik harang a szóbeszéd szerint a sárási templom tornyába függött, de a tatár támadáskor a falusiak egy kútba rejtették el, így maradhatott meg épségben. Decemberben nyit az ICOMOS-díjas bajnai Sándor–Metternich-kastély. A Sárás romtemplomot elhagyva a túra útvonala az Ugrató-hídhoz vezet. Az Ugrató-híd Gróf Sándor Móric egyik híres ugrásáról kapta nevét, amelynek helyét márványkövekkel örökítette meg az ámuló utókor: "Két földbe ágyazott márványczölöp jelöli a helyet, hol a gróf sok év előtt merész ugratásainak egyikét vitte végbe, a leírások szerint a következőképp: "Két czölöp 21 lábnyira van egymástól; a tér közötte most sík gyep, az ugratás idején azonban mély medrű s vízzel tölt árok volt mellyen híd vezetett át, a hídon kocsik mentek s a hasonló merényeiről hírneves lovas ezeket megelőzni akarva, a híd mellett három öl és három láb széles árkot ugratott át.