John Gould, a híres ornitológus volt az első, akinek sikerült élő hullámos papagájokat hozni az öreg kontinensre. Majd ezt követően Gould sógora volt az első, aki a madár fogságban történő szaporításának sikerét elkönyvelhette. Ezzel egy- időben szakmai berkekben elindultak a madár - akkoriban fűpapagájnak hívták - rendszertani besorolásával, valamint más papagájfajokhoz való rokonságának tisztázásával kapcsolatos viták is. Hullámos papagáj - Svájc- tenyésztők. Viktoriánus szobadíszek kitömött papagájokal: 1840-ben Antwerpenben, az egzotikus madarak kereskedelmének európai fővárosában válik madarunk igazán ismertté, és tesz szert rövid időn belül hihetetlen népszerűségre, ahol a nagyközönség először csodálhat meg élő példányokat a városi állatkertben. Jó tíz évvel Gould sikeres behozatalát követve elindul az eszeveszett hajsza a madár után. A tenyészetek, amelyek inkább tudományos célokat szolgálnak, nem tudják kielégíteni az egyre erősödő keresletet, így elkezdik őket élőhelyükön módszeresen befogni és Európába importálni.
Az ajtó egész nap nyitva áll, de a fiókákkal elfoglalt tojók az odúkban maradnak. Ezzel csalják vissza a többieket is minden este a madárházba. 1958. Egy korabeli papagáj szalonban – hihetetlen számunkra, hogy nyugaton már az ötvenes években létezett ilyen szolgáltatás – Bill Moody veszi kezelésbe a behozott hullámos papagájokat. Egy titkos összetevőkből álló samponnal és egy fogkefével mosdatja meg a tollas pácienseket. Felesége, Eve törölgeti tisztára őket, majd pedikűrrel és végül szárítással zárul a "kezelés", amit – mai szemmel – inkább kínzásnak neveznénk. 1963. Bp. Közelépen nem standard hullámos papagáj tenyésztő?. Utolsó jelentünkben hullámos papagáj fiókák nevelését láthatjuk. A gáztűzhelyen tojást sütnek a fiókák számára, amelyek egy elektromos rezsó serpenyőjében, termosztáttal szabályozott hőmérsékleten nevelkednek, és fogyasztják házi készítésű lágyeleséget. Források: Díszmadár Magazin 2007. Fejezetek a papagájtartás kultúrtörténetéből
Hajók hosszú kolóniáin, százezrével szállítják őket Európa partja felé. Az utazás során a madarak jó 30%-a elpusztult. Ezek a számok már önmagukban is sejttetik, hogy ez a hatalmas kereslet micsoda csapást jelenthetett a természetes populációra nézve. A madarakat nem volt könnyű befogni, mivel a sivatagos területek peremén vándorló életmódot folytatnak, a megtalált rajok gyakran ötezer feletti példányszáma viszont a befogók malmára hajtotta a vizet. A madarak befogása olyan méreteket öltött, hogy a 1894-ben az ausztrál kormány törvényt bocsátott ki, amelyben a faj kipusztulását megelőzendő betiltotta a hullámos papagájok exportját. Hivatalosan ettől az évtől kezdve nem lehet hullámos papagájt kivinni az országból. Ez elméletileg azt jelenti, hogy a ma fogságban tartott és tenyésztett példányok, az addig behozott madarak leszármazottai, és genetikai örökösei. A még mindig fennálló kereslet arra sarkallta az élelmes üzletembereket, hogy hatalmas tenyészfarmokat létesítsenek. Dél-Franciaországban két ilyen "tenyészüzem" létezett, ahol egyidőben 80 000 -100 000 hullámos papagáj "gyártotta" a kismadarakat.
Ha bemész oda akkor tuti szerez neked is:) az enyém kék de van több fele is. Szerintem nem függ össze a színnel de az albínó biztos hogy kényesebb 2012. 13:34 Hasznos számodra ez a válasz? 3/3 Áron válasza: Kedves Utolsó kérdező! Megkérdezhetem hogy melyik tenyésztőnél vetted a madarakat? nov. 23. 21:54 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: