Blaha Lujza Rimaszombatban, 1850. szeptember 8-án látta meg a napvilágot, Reindl Ludovika néven. Édesanyja, Ponti Lujza primadonna és édesapja, Reindl Sándor is vándorszínész volt. Édesapja halála után az édesanyja újra férjhez ment. 1857-ben kötött házasságot Kölesi Antal díszletfestővel. Így történt, hogy a művésznőt néhol Kölesi Lujza néven, nevelőapja vezetéknevén említik. Kölesi Lujza néven először gyerekszerepeket játszott Győrött, majd Budára és Szabadkára szerződött. 1866-ban feleségül vette Blaha János karmester, aki sokat foglalkozott neje zenei képzésével. Férje 1871-es halála után, Blaha Lujza, még kétszer kötött házasságot. Először egy földbirtokossal kötötte össze az életét, majd válásuk után Splényi Ödön báróhoz ment feleségül. 1872-ben a Nemzeti Színházhoz került, 1875-től megszűnéséig pedig a Népszínházban játszott, de 1901-ben a Nemzeti örökös tagja lett. A Népszínház neki köszönheti, hogy méltó vetélytársa lett a Pesti Városi Német Színháznak. Játékstílusa tökéletesen alkalmas volt a magyar népszínművek előadásához.
Amikor 1901-ben a Nemzeti Színház létrehozta az "örökös tagság" intézményét, elsőként ő kapta meg, és a címhez élete végéig állandó jövedelem is járt. A nemzet első társulatának tagjaként ünnepelte 1908-ban színpadra lépésének fél évszázados jubileumát Csiky Gergely Nagymama című vígjátékának címszerepében. A következő esztendőben fergeteges sikere volt Móricz Zsigmond Sári bíró jában. 1910-ben végérvényesen visszavonult a színpadtól, a Nemzeti Színházban tartott búcsúelőadáson a Tündérlak Magyarhonban című népies vígjátékban játszott. Ezután csak alkalmanként szerepelt, utoljára 1923-ban a Városi Színházban, az egykori Népszínház nyugdíjasai tiszteletére rendezett ünnepségen. 1923-ban megválasztották az Országos Színészegyesület örökös tagjának. Blaha Lujza különböző színházi szerepekben – bájos arca és gyönyörű énekhangja predesztinálta a népszínműszerepekre Teltkarcsú termete, bájos arca, gyönyörű énekhangja, hol érzelmes, hol dévajkodó kedvessége valósággal predesztinálta a népszínmű-szerepekre.
(Más források szerint nem a metró volt a ludas, hanem ideológiai alapon ment a dolog, mert Aczél elvtárs nem akart Nemzeti Színházat. ) Így vagy úgy, a színészek – köztük Gobbi – persze a végsőkig küzdöttek a színház felrobbantása ellen, Major Tamás viszont nem ellenezte. Ezért a városi legenda szerint amikor végül felrobbantották az épületet, Gobbi Hilda hazavitte Major Tamás öltözőjének ajtaját, és bosszúból budiajtónak használta nyaralójában. Nemcsak a Nemzeti Színház állt itt 1965-ös felrobbantásáig, de az első mozi is a Blahán volt. Vagyis cím szerint a Népszínház utcában. Sokaknak mára már a Corvin Áruház is csak legenda, a helyén korábban álló Apolló mozi azonban már történelem. Pedig ez volt az első mozinak épült mozi, ráadásul korának legimpozánsabb filmszínháza, mely egyes források szerint 1906-ban, mások szerint 1908-ban épült, és a tízes évek elején nagyon is bekapcsolódott a mozi fénykorába. Személyzetének saját egyenruhája volt, az alkalmazottak fehér kesztyűben tépték és kezelték a jegyeket, illetve tessékelték a mozinézőket, ennek megfelelően kellett öltözködni.
Az épület 1908-tól 1965-ig, felrobbantásáig a Nemzeti Színháznak adott otthont. Blaha Lujza nevét viselte 1920-tól az újpesti színház, és az 1921-től a Paulay Ede utcában átépített Revü Színház is. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
A Blaha Lujza tér Budapest legforgalmasabb tere. Most éppen felújítják, éppen 55 éve viszont ekkor adták itt át a főváros második gyalogos aluljáróját. Kinek az EMKÉ-t, kinek a Blahát. A Blaha Lujza teret nehéz szeretni. Hogy az aluljárójánál maradjunk például, az egykori márványos csodából lepattant átjáró és hajléktalantanya lett, amin csak keresztülrohanunk átszállni villamosról a metróra, metróról a buszra …a története mégis masszív, százéves várostörténet. Legendás névadó Vegyük például a nevét. A székesfővárosi Közmunkák Tanácsa javaslatára 101 éve, 1920-ban a nemzet csalogányáról, a színész- és énekesnő Blaha Lujzáról nevezték mivel Blaha évtizedeken át volt az akkor még itt álló Nemzeti Színház tagja. Blaha Lujza akkor töltötte be a hetvenedik életévét, sőt ott is lakott abban a Rákóczi úti, árkádos sarokházban, ahol az akkori EMKE kávéház működött (ma a Burger King). A nemzet későbbi csalogánya egyébként még Reindl Ludovikaként született Rimaszombaton, híressé vált nevét pedig cseh származású karmester férjétől szerezte.
Faragó Géza plakátján a nyitáskor magas, karcsú, olajzöld ruhás, elegáns nő hirdeti az áruházat, akár ha egy Mucha-festményről lépett volna elő. Kinyújtott karján s azon lévő stóláján tartja csábosan a Corvin Áruházat, melyet egyébként az M. J. Emden und Söhne cég épített egymillió magyar korona tőkével; Lewin Miksa volt az áruház igazgatója és a részvénytársaság elnöke. Mint minden nagy kezdet és nagy szenzáció idején, itt is még a nyitás előtt kitört a botrány, a tulajdonosok ugyanis bécsi lapban adtak fel hirdetést áruházi eladói és árubeszállítói pozícióra, de a 8 óra újság bojkottot hirdetett, mire a tulajok gyorsan budapesti lapokban is meghirdették az állásokat. Na aztán itt volt még a sajtóház, amire nemcsak az idősebb kollégák emlékezhetnek, de a Magyar Rádió Gyermekkórusának tagjai, köztük jómagam is, akik itt bandukoltak el előtte nap mint nap a Corvin oldalában lévő, Somogyi Béla utcai zeneiskolába, esténként pedig szintén nap mint nap csodálhatták meg a Népszabadság-, a Nők Lapja-, az Esti Hírlap- és a Lúdas Matyi-neonfeliratokat, mindegyik betűtípusa a mai napig a retinánkba égett.
A rendszerváltás után azonban már üresen állt az épület, mára pedig bevásárlóközpont lett belőle, mely megőrizte az épület egykori homlokzatát a József körútra néző részen. Nem lehet nem emlékezni az 1894-ben épült EMKE-re, Budapest legismertebb és legnépszerűbb kávézójára, melyről kevesen tudják megmondani, betűszava mit is takar. Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, melynek a kávéházat alapító Wassermann Jónás is tagja volt. Ez az épület is mesélhetne. Fennállásának egyik részében még a Rákóczi úton is járt a villamos. Az EMKE túloldalán volt a 60-as évektől az Éjjel-nappali csemegeáruház, az akkori sztárközért – ma is élelmiszerüzlet –, ahol két forintért lehetett inni eszpresszót a nyolcvanas években. Volt egy legendás újságosbódé is, ahol éjjel egykor a leghamarabb lehetett a reggeli lapokhoz hozzájutni, délután pedig már ötkor kiabált a rikkancs, hogy "Esti a hírlap!!! ". A Blaha még Kondor Vilmos egyik művében, a Budapest novemberben című bűnügyi regényben is szerepel. Volt tehát élet bőven a Blahán, és lesz is.
A Gamekapocs Instagram-oldalát azért indítottuk el, hogy felületet adjunk a magyar játékosok legjobb fotómóddal készített képeinek. Fogd a legjobb alkotásaidat, és csatlakozz hozzánk te is!
"Urunk, Jézus Krisztus, te ebben a csodálatos szentségben kínszenvedésed emlékét hagytad ránk. Add, kérünk, tested és véred szent titkát úgy tisztelnünk, hogy megváltásod gyümölcsét szüntelenül élvezzük. Aki élsz és uralkodol a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön- örökké". Amen. Vizilabda eb 2020 jegyek eventim