Agatha Christie születésének 125 évfordulója előtt tisztelegnek belfasti kutatók egy egészen különleges algoritmussal. Agatha Christie egyike volt a világ legjobb krimiszerzőinek, leginkább azért, mert nehéz volt kitalálni, vajon ki lesz a gyilkos a regényében. Talán maga sem gondolta, hogy akarva-akaratlanul panelekből építkezik – most mindenesetre sikerült egy olyan algoritmust készíteni, ami ezt bizonyítja. A belfasti Queen's University kutatói – számolt be róla a The Guardian – Agatha Christie-regényeket vizsgáltak (27-et a 83-ból, olyan klasszikusokat beleértve, mint a Gyilkosság az Orient expresszen vagy a Halál a Níluson), szabályszerűségek után kutatva, és bőven találtak ilyeneket. Halál a Níluson - Blikk Rúzs. Ha például nő volt a tettes, akkor a bemutatásakor az írónő inkább negatív szavakat használt, míg a férfiaknál vagy semlegeseket, vagy pozitívokat. © Softonic/The Guardian Ugyancsak számít, hogy hol és hogyan követték el a gyilkosságot, ha ez egy vidéki házban történt (ami gyakori helyszín Christie regényeiben), akkor 75 százalékos valószínűséggel nő volt a tettes, ha pedig megfojtották az áldozatot, akkor férfire gyanakodhatunk.
Az idei, rendkívül gyenge Oscar-jelöltek között kifejezetten kellemes meglepetés Kenneth Branagh önéletrajzi ihletésű filmje. A Belfast egy klasszikus felnövéstörténet, amelyben egy gyermek hányattatásait követhetjük végig a hatvanas évek végének csaknem polgárháborúba fulladt Írországában. A képek festőiek, a forma azonban majdnem a tartalom rovására megy. Kenneth Branagh kétségkívül az egyik legsokoldalúbb és legelismertebb brit filmalkotó: eddigi karrierje során nyolc alkalommal jelölték Oscarra, a legjobb egész estés és rövidfilmért, a legjobb rendezésért, a legjobb férfi fő- és mellékszereplőjéért, valamint a legjobb adaptált és a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó szoborért egyaránt versenyzett. Gyilkosság a nelson. És bár mindez idáig egyetlen jelölését sem váltotta díjra, mégis döbbenetes ez a teljesítmény, különösen azért, mert egyébként nem mondhatnánk róla, hogy egy kifejezetten biztoskezű művészről lenne szó. Jellegzetes színpadias stílusa kitűnően működik, ha Shakespeare-adaptációról van szó ( V. Henrik, Sok hűhó semmiért, Hamlet), de rögtön erőltetetté válik, ha egy Agatha Christie-regényt kell vászonra ültetni ( Gyilkosság az Orient expresszen, Halál a Níluson).
Érdekesség azonban, hogy a Halál a Níluson legsikeresebbnek tartott adaptációja nem Suchet nevéhez fűzödik, hanem egy korábbi, 1978-ban készült adaptációhoz, melyben Peter Ustinov játszotta a detektívet. Látványvilágában is hatalmasat alkotott az akkori, John Guillermin rendezte produkció, miközben olyan sztárokat vonultatott fel, mint Maggie Smith, Bette Davis, Mia Farrow és Jane Birkin. Branagh már másodszor bizonyítja, hogy jó érzékkel választ Agatha Christie történetei közül, hiszen a Gyilkosság az Orient expresszen és a Halál a Níluson is az írónő legnépszerűbbjei közé tartoznak. Emellett mindkettő kiemelkedik Christie munkásságából valamivel. A Gyilkosság az Orient expresszen azzal, hogy kivételesen felülírja a törvényt – amihez Christie detektívjei egyébként minden körülmények között ragaszkodnak. Poirot: Hétvégi gyilkosság. A Halál a Níluson pedig azzal, hogy szokatlanul nagy adag érzelmet pakol a történetbe: nemcsak a bűncselekmény, hanem más szereplők tetteinek az indítéka is a szenvedély, melynek az egzotikus környezet, a fojtó, egyiptomi hőség adja a kulisszát.
Naná, hogy brit tudósok követték el az év eddigi legfölöslegesebb kutatását. Amely nemcsak teljesen irreleváns és haszontalan, de legalább olvasók millióinak irodalmi élményét is lemészárolják vele. Állításuk szerint könnyedén kiszámítható, ki a gyilkos Agatha Christie bűnügyi történeteiben. Kovács kolléga amúgy egy mondatban megadta a megoldást: a végére kell lapozni. Ebből is látszik, hogy ő nem brit és nem is tudós. Ők ugyanis képesek voltak több hónapon át kotlani ezen a világunk sorsát alapjaiban érintő kérdésen. Ilyen volt felnőni az utcai lázongások idején. Tudósok és elemzők Dominique Jeannerod, a belfasti Queen's University munkatársának vezetésével göngyölítették fel az ügyet. Agatha Christie 26 regényét, köztük a Halál a Níluson és a Gyilkosság az Orient-expresszen című krimiket elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy a cselekmény helyszíne, a könyvben használt közlekedési eszközök és a gyilkosság módja, valamint egyéb jellemzők révén meg lehet fejteni, ki a tettes. A szakemberek megállapították azt is, hogy amennyiben Hercule Poirot nyomoz az ügyben, és az áldozatot leszúrták, gyakoribb, hogy a gyilkos már a könyv elején feltűnik.
Hamarabb jön a magyar mozikba a Halál a Níluson Mint megírtuk, a koronavírus-járvány miatt októberről elhalasztották a Wonder Woman 1984 és a Kampókéz premierjét, viszont érkezett jó hír is: a Halál a Níluson kapta meg a Kampókéz bemutatódátumát, így az eddig tervezetthez képest egy héttel hamarabb, október 15-én kerül a hazai mozikba.
Az alakítások és a fényképezés tekintetében tehát egy kiváló alkotásról van szó, csupán tartalmában, drámaiságában nem képes felnőni az olyan hasonszőrű remekművekhez, mint amilyen a Cinema Paradiso vagy a köztelmúltból Alfonso Cuaróntól a szintén önéletrajzi ihletésű és ugyancsak fekete-fehér Roma. Gyilkossag a niluson videa. Amíg a moziban ülünk, könnyedén magával ragadnak a képei és a hangulata, minden ízéből érezni, hogy a fesztiválszezonra készült, de valószínűleg, ha néhány év múlva ismét találkozunk a címével, akkor a,, mi is volt az? " típusú tanakodásba kezdünk. Igaz, a rendkívül harmatos idei Oscar-jelöltek közül így is bőven kiemelkedik.
Morbius A Marvel-képregény egyik sötét hőse, Morbius, Pókember egyik régi ellenfele rémisztő története egy látványos, nagy költségvetésű filmben kel új életre, és az egykori Joker, Jared Leto játssza! A Rosszfiúk A film Aaron Blabey bestseller sorozata alapján készült, amelyből 8. 2 millió példányt adtak el világszerte. Pirula Panda A Disney és a Pixar új animációs filmjének főhőse az öntudatos, különc 13 éves lány, akinek a gyötrelmekkel teli kamaszkorba lépve is muszáj lenne anyukája szófogadó kislányának maradnia. Gyilkosság a níluson szinkronos előzetes. Batman Az egyik legmenőbb képregényhős fantasztikus szereposztással tér vissza, és közben látványosabb, izgalmasabb és keményebb, mint valaha. Katonadolog A Magic Mike alkotóinak legújabb filmjében Briggsre, a folyton harc után ácsingózó, hedonista élvezetekben tobzódó exkatonára élete talán legfontosabb küldetése vár. Útra kell kelnie Luluval, a belga juhászkutyával.. Uncharted A világsikerű videójáték alapján készülő, több kontinensen forgatott kalandfilm a játékok előtt játszódik: az derül ki belőle, hogy miért lépett Nathan Drake a bűn útjára, hogyan lett kincsvadász, és miért olyan sikeres benne.
A cikket frissítettük, ezt alul találja meg. A Magyar Idők kormánylap szerdai magyarnemzetesítése nem csupán fejléccserével és a régi tipográfia visszaállításával járt, hanem azzal is, hogy KESMA fennhatóság alatt működő újság az internet nehezen elérhető bugyraiba száműzte a Simicska-korszak kormányzati szempontból kellemetlen cikkeit. A művelet technikailag úgy történt, hogy szerdán az új url-re irányították át a korábban használt oldalt. Ezzel elérték, hogy a 2018. áprilisi megszűnés előtti négy év cikkei az eredeti helyükön elérhetetlenné váljanak. A Semjén Zsolt és vadászat keresőszavakkal ugyan most is pillanatok alatt rá lehet lelni a Google-keresőn a miniszterelnök-helyettes svédországi szarvasvadászatáról szóló cikksorozat linkjeire, de a címekre kattintva "Nincs találat" felirattal az új Magyar Nemzet oldal jelenik meg. A tavaly márciusban készült vadászatos cikkekre az oldal saját keresőjével sem lehet rábukkanni. De ugyanígy van ez bármelyik korábbi cikk esetében. Tény persze, hogy a lap új vezetése nem törölte teljesen a régebbi cikkeket.
Két nappal az után, hogy az Index megírta, a Simicska Lajos által a választás után megszüntetett Magyar Nemzet online archívumát még mindig ugyanannyian olvassák, mint a 637 millió forintnyi kormányreklámmal kitömött Magyar Hírlap Online-t, és egy nappal azután, hogy majdnem 500 újság önként és dalolva átadta magát a Fidesz központi médiairányító bizottságának, ki tudja, miért, de egyszer csak leállt a Magyar Nemzet Online. Persze elméletileg nem kizárható, hogy puszta technikai hibáról van szó, noha az adatok szerint a szerver egy Google Cloudon van, tehát technikai hiba szinte kizárt. Mindenesetre a lap 2000-es évek eleje óta az gyűjtött hírei jelenleg nem elérhetőek. Ugyanakkor néhány napja tudtuk meg, a szintén (újra) a kormány kezébe került Hír TV-n szándékosan eltüntették a csatorna ellenzéki korszakából származó híreket: azok már kizárólag kereséssel érhetőek el, a tévé honlapjának felületén, az adott műsorok oldalain nem jelennek meg, a legújabb adásokat a három évvel korábbiak követik.
Ugorjunk napjainkba és tegyünk egy könnyed sétát hazai nyelvápolóink képcsarnokában, hogy e jeles dátumra való emlékezés mellett - a teljesség igénye nélkül - tisztelegjünk anyanyelvünk szép emlékű "kertészei" előtt is, akiknek saját műsoruk volt a rádióban és a televízióban. Lőrincze Lajos nyelvészprofesszor (1915-1993) a nevek történetét és a nyelvjárásokat kutatta munkássága elején, majd egyre inkább a nyelvművelés felé fordult. Hitte, hogy határtalan a magyar nyelv, használói és művelői mindegy, hol élnek a világban, de láthatatlan, hallható szál fűzi őket össze: a magyar nyelv. Kevesen tudják róla, hogy remek csülkös bablevest tudott készíteni, annál többen viszont, hogy a nevéhez fűződik a Kodály Zoltán biztatására indított Édes anyanyelvünk című rádiós nyelvművelő műsora. Általa vált a hallgatók számára a nyelvművelő ízesen szép és dallamos beszéde közismertté, közkedveltté. 1977. augusztus 3-án Lőrincze Lajos a huszonötödik, jubileumi Édes Anyanyelvünk című nyelvművelő műsor szerkesztő-műsorvezetője ül a mikrofon előtt a Magyar Rádió stúdiójában.