A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én ünnepeljük. Két költőnk is született ezen a napon, 1900-ban Márai Sándor, 1905-ben József Attila. A magyar költészet napját saját kortársai által kevésbé elismert József Attila nevéhez kötjük, ugyanis az öt évvel korábban ugyanazon a napon született Márai Sándort 1948-as emigrációja és bolsevizmus-ellenessége miatt tudatosan háttérbe szorították. A Magyar Írószövetség az április 11-i rendezvényekhez hivatalosan 1989 után csatlakozott. Ezen a napon országszerte vers felolvasásokkal, előadásokkal, versmondó versenyekkel és különféle egyéb rendezvényekkel ünneplik a magyar költészet napját. Április 11 költészet napja video. Feliratkozás a legfrissebb naptár hírekre
Súly, súly, súly rajtam, bénaság, Ellökném, rám akaszkodik, Mint egy tölgyfa a gyökerét, Vállamba vájja karmait. Hallom, fülemnél ott dobog irtózatos madár-szíve. Ha elröpülne egy napon, Most már eldőlnék nélküle. -Nemes Nagy Ágnes- "Tudod, az a legborzasztóbb, hogy nem felelsz, hogy nem tudunk beszélgetni. Ezt mindennél nehezebben bírom. (... ) Ha olvaslak, hallom a hangodat. Nagyon sajátságos, de szerelmesebb vagyok beléd, mint bármikor életemben. Nem csak szeretlek. Szerelmes vagyok. Mint akkor, mikor még nem szerettük egymást ennyire, csak szimpla szerelmespár voltunk (... ). Most minden más, erősebb, jobban kötő, de szerelem ez. Lehet, hogy soha senkinek nem tudom megmagyarázni kívüled, mert nem úgy kívánlak, nem azt, és mégis szerelem. Talán mert teljesülhetetlen, mert nem jössz, csak várlak. Április 11 költészet napja 4. " -Szabó Magda- Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
József Attila születésnapjára emlékezve számos irodalmi, művészeti programot rendeznek országszerte. Lesz Versmaraton Budapesten, Nyíregyházán versolvasási rekordot szeretnének felállítani, Sopronban "verskommandó" indul, Pécsett József Attila összes verse elhangzik. Londonban irodalmi estet tartanak. A Thália Színház Mikroszínpadán Az év versei 2013 című kötetben szereplő csaknem száz költő olvassa fel műveit 11 és 23 óra között. A Magyar Napló Kiadó szervezésében megvalósuló rendezvényt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg. A Magyar Költészet Napja - április 11 - Napok - ünnep, szabadság, fesztivál. Bevezető beszédében hangsúlyozta, hogy nem a politikus személye emeli a költészet rangját, hanem éppen fordítva, a költészet a politikusokét. A maratoni versfelolvasást Bereményi Géza indította el, Cseh Tamás zenei világát megidéző versével. A költők a Mikroszínpadon olvassák fel verseiket, majd a Thália Látványstúdióban a közmédia munkatársai beszélgetnek az alkotókkal. A Kossuth Rádió weboldalán élő videoközvetítés formájában bárki bekapcsolódhat a Versmaratonba, így olyan iskolák diákjai is hallhatják-láthatják a kortárs költőket, akik a távolság miatt nem tudnak Budapestre utazni.
Nem férsz közelebb. Balázs Béla Balázs Béla 1884. augusztus 4. — 1949. május 17. költő, író, filmrendező). Ő volt a 20. századi magyar kultúra egyik jeles egyénisége, akinek műveinél is jelentősebb a szellemi hatása – többek között – a barátaira (Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lukács György. Ma egész nap csak téged szerettelek. Szívemben tisztaság volt és béke. Bálint Lea Ráchel 1953. január 30. — erdélyi magyar költő. A Boldogságom erdeje vékonyka kötet, rövid versekke l, haikukkal. Szerelmes verseket ír. A kötet megjelenése után eltűnik az irodalmi életből. Április 11 költészet napja hd. Nyomtalanul. Hová lett Bálint Lea Ráchel? A mindennapi élet is megjelenik olykor a maga sivárságával, nehézségével, hiszen a napok monotonná válhatnak a napi teendők során. Az önfenntartás sebezhetetlenné tesz. (…) Nem ember, aki harmincévesen állami apanázsra szorul, aki egész éjjel gépel, délben kel mindennap, és nagy kortyokban nyeli a kávét. Beck Tamás 1976 — Petri-díjas író és költő, Zalaegerszegen él. b Beck Tamás Petri György – Budapest, 1943. december 22.
Pécsett József Attila összes verse elhangzik zongoramuzsika mellett csütörtökön. A költő műveit Galkó Balázs színművész adja elő, a zongorakíséretről Márta István zeneszerző gondoskodik a Művészetek és Irodalom Házában délelőtt tíz órától éjfélig tartó versmaratonon. Sopronban a Petőfi Színház verskommandóval köszönti a költészet napját: már reggel fél kilenckor az autóbusz-pályaudvaron "ajándékoznak" verseket az utasoknak, majd délelőtt iskolákba, közintézményekbe, kórházakba térnek be a művészek, kora délután pedig a Tűztoronyban, könyvtárakban és a GYSEV vasútvonalán szavalnak. Április 11. - A költészet napja | Gyermekkönyvtár. A kevéssel fél három után induló személyvonaton indulnak Kapuvárra, majd a menet közbeni szavalás és húsz percnyi várakozás után visszaindulnak Sopronba, ekkor is versekkel lepik meg az utazókat. Hét év után utoljára közlekedik csütörtökön a veszprémi Versbusz. Az idei rendezvényen a három alapító tag, Bencze Ilona, Hűvösvölgyi Ildikó és Kőrösi Csaba színművészek mellett Csehy Zoltán, Hizsnyai Zoltán, Németh Zoltán felvidéki magyar költők, valamint Dávid Roland gitáros-énekes lép fel.
– Budapest, 2000. július 16. Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, újságíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Első versei a Kortársban és az Élet és Irodalomban jelentek meg, majd évekre elhallgatott. Első kötete, a Magyarázatok M. számára sikert aratott. "A versen kívül nincsen életem: a vers vagyok. " A díjat Petri György (1943-2000) halálának tízedik évfordulóján hozta létre az N&N Galéria Alapítvány, az elismerést minden évben a Kossuth-díjas költő születésének napján adják át. A díjat olyan – elsősorban fiatal – költő, író, drámaíró vagy esszéíró nyerheti el, akinek még nem jelent meg önálló kötete. A díjazás alapvető szempontja minden esetben a művek eredetisége, szellemisége, formavilága – olvasható a közleményben. Petri György Ha tüdőd és veséd kiszakad, akkor se add be gyáván derekad! Keszei István 1935. július 5. — 1984. január 26. Április 11. - A magyar költészet napja - Montázsmagazin. – Az elesettek iránti megértés, ugyanakkor a természet, a teremtett világ dolgaira való rácsodálkozás jellemzi. A vidámság, az öröm mindig felderíti az embert, még a nehezebb napokon is.
Bármilyen furcsa, de a sellők létezését idestova 1500 éve beszámolók ezrei támasztják alá, sőt már az Odüsszeiában is feltűnnek a szirének, akikről azonban a szerző akkor nem írta le, milyenek is voltak a valóságban, de az őt követő gondolkodók és filozófusok műveiben már megjelenik a "félig nő, félig hal' ábrázolás. A sziréneket egyesek vöröses tollú, szűz arcú madárnak, mások félig asszony-, félig madárszerű teremtménynek tartották. Sellőt találtak Grönland partjainál, a tenger mélyén - Női Portál. A halemberek, vagy közismertebb néven a hableányok azonban sellőkként vonultak be a történelembe. Ráadásul a sellők, a Földközi-tenger egyik szigetének közelében élő szirénekkel ellenté Atlanti-óceán északi felén, Írország és Anglia partjai mentén élnek a legnagyobb számban, de Skandináviában is számtalan alkalommal látták őket. Ha hinni lehet a történelmi feljegyzéseknek, csupán egyetlen szirénről tudunk, akinek a holttestét partra vetette a víz. Parthenopéról van szó, akit Campániában találták meg - a ma Nápolynak hívott, híres város róla kapta a nevét -, és Sztrabón, a geográfus állítólag látta a sírját is.
Egyes bestiáriumok épp úgy jellemzik őket, mint Odüsszeusz sziréneit, akik dalukkal álomba ringatják a tengerészeket, majd éles fogaikkal feltépik a húsukat. Máskor – például az angolszász vagy skandináv történetekben – baljós ómenekként tűnnek fel. A 13. századi norvég királytükör, a Konungs skuggsjá arról ír, hogy a sellők feltűnése egy pusztító vihar közeledtét jelzi előre. A hableányok viselkedése is jelezhette a jövőt, így úgy tartották, hogy amennyiben halakkal játszanak, illetve halakat dobálnak a hajó felé, akkor a matrózok szinte bizonyosra vehetik közelgő halálukat, míg ha a sellők megeszik a halakat, vagy azokat a másik irányba dobálják, az annak előjele, hogy túl fogják élni a vihart. A kelet-európai szláv néphagyomány is ismer egy sellőszerű lényt. Az úgynevezett ruszalkák erőszakos halált halt fiatal nők szellemei voltak, akik folyókban és tavakban "éltek. " A gyönyörűnek leírt lények éjjelente merészkednek elő, táncot lejtenek és nevükön szólítva elcsalják a férfiakat otthonaikból, majd végül vízbe fojtják őket.
Görög történelmi leírások és legendák szerint a sellők veszélyes tengeri élőlények voltak, csodaszép emberi felső testük látványa odavonzotta a tengerészeket, akiket azután megöltek. Odysseus kalandja a szirénekkel Homérosznál olvasható. Kolumbusz Kristóf is említ három sellőt az 1492. évi utazásáról szóló beszámolójában. Mitológiai jellegük ellenére még ma is sokan hisznek a sellők létezésükben. Időnként elterjed a hír, hogy sellőhöz hasonló lény került a halászok hálójába, vagy ásatások alkalmával bukkantak rá furcsa csontvázára – de rendre mindig kiderül, hogy hamisításról van szó. Kutatási célból az amerikai tengerészet szonárokkal (víz alatti megfigyelésekre alkalmas, hangimpulzusokat kibocsátó és rögzítő radarszerű eszközökkel) széleskörű vizsgálatokat végzett, aminek következtében bizonyos számú tengeri élőlény elpusztult és tetemeik a partra vetődtek. Sok, ma már ismert tengeri élőlény mellett állítólag olyanokra is rátaláltak, melyeknek a teste részben hal, részben pedig emberi formájú volt.