Szilvásváradi Állami Erdei Vasút Az 1908-ban átadott, eleinte főként gazdasági szilvásváradi vonal, ma már idegenforgalmi célokat szolgál. Eleonóra és Csillag - így hívták egy évszázaddal ezelőtt a Bükkben az eredetileg fa és kőszállításra épített Szalajka-völgyi kisvasút első két mozdonyát. Ugyan fát és követ már nem szállítanak a kocsik, viszont évente mintegy 250 ezren vonatoznak végig a megmaradt 5 kilométeres szakaszon, így a Szalajka-völgyi Magyarország legnépszerűbb működő erdei vasútja. A Szalajka-völgyben futó erdei kisvasút végállomása a Gloriett-tisztás. Szalajka völgy fatyol vizeses. Egykoron itt álltak a Szalajka falu házai, majd később a Pallavicini család vadászháza és egy gloriette (pavilon), melynek a helyét még ma is felfedezheti a szemfüles turista. A tisztásról kis pihenés vagy piknik után a bátrabbak elindulhatnak a Szalajka-forráshoz, tovább egy meredek ösvényen az Istállós-kői-barlanghoz, vagy akár a Bükk-hegység két legmagasabb csúcsára is, a Szilvási-kőre (961 m) vagy Istállós-kőre (958 m). Bobpálya Az egycsöves téli-nyári bobpálya a Szalajka-völgy bejáratánál található.
A Fátyol-vízesés túra alkalmával megismerkedhetünk a Bükki Nemzeti Park egyik legszebb látványosságával. Kalandra fel, irány a Szalajka-völgy! A turisták körében igen népszerű völgy Egertől 27 kilométerre, Miskolctól pedig 57 kilométerre, Szilvásváradon található. A Szalajka-völgy felsőbb szekciójában találjuk a Fátyol-vízesést. Az út egy része autóval is megtehető, aztán feltétlenül gyalogolnunk kell úgy 1200 métert, de természetesen mehetünk végig gyalog vagy kerékpárral, esetleg hangulatos kisvasúttal is. Család közösen készít fotót a Fátyol-vízesésnél a Szalajka-völgyben, Szilvásvárad közelében 2020. május 15-én. Szalajka-völgy, Szilvásvárad - Hetedhétország . / Fotó: MTI/Komka Péter A Fátyol-vízesés keletkezése A látványos zuhatagot a Bükkben gyakori karsztforrások táplálják, ezek egyik fontos jellemzője a mészkiválás (mésztufa, vagy forrásmészkő, szakkifejezéssel travertínó). A Szalajka-patakot tápláló Szikla-forrás és a Szalajka-forrás is ilyen, így a mészkiválások hosszú idők munkája során gátakat képeznek, és létrehozták a Fátyol-vízesés 17 méter hosszúságú mésztufagátját, amely 18 teraszból (lépcsőből) áll.
A pisztrángos mai képét az 1980-as években nyerte el. A telepen sebes és szivárványos pisztrángot tenyésztenek. Előbbi őshonos, de ma Szilvásváradon csak az állomány egy százalékát teszi ki. A szivárványos pisztráng amerikai eredetű, Magyarországra az 1800-as évek legelején hozták be. Könnyebb a tartása, gyorsabban fejlődik, mert jobb a takarmányhasznosító képessége, ami pedig a húsa íze nehezen megkülönböztethető a sebes pisztrángétól. 2020-ban a szilvásváradi pisztráng felkerült az uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzések listájára. A szilvásváradi pisztráng elnevezés a döntéssel bekerült az Európai Unióban nyilvántartásba vett és oltalom alatt álló termékek földrajzi jelzéseit (GI) rögzítő eAmbrosia nevű adatbázisba, amelyben jelenleg 1480 eredetmegjelölés van. A szilvásváradi pisztráng úgynevezett sebes pisztráng, amely a lazacfélék családjába tartozik. Mind ízét, mind rózsaszín húsának textúráját tekintve különbözik a többi hasonló halfajtól. Szalajka-völgy - Wikiwand. Tenyésztése a szaporítástól a lehalászásig teljes egészében Észak-Magyarországon, a Bükk hegységben fekvő Szalajka-völgyben megy végbe.
Fátyol-vízesés Több százezer évnyi mészlerakódás alakította ki a gátrendszer mögött húzódó platót, a Gloriett-tisztást is. A Fátyol-vízesés nevének eredete nem teljesen tisztázott, egyesek szerint a fátyolos vízpermetéről kapta, egy másik elmélet pedig azt állítja, hogy a fehér, csipkéhez hasonlóan mintás mésztufa adta az ötletet. A Szalajka-völgyben és a vízesés környékén kiépített látogatóközpont húzódik, megcsodálhatuk a Kis- és Nagy-tavat, a Felső-tavat, a vadbemutatót, a Kárpátok őre szobrot és még számos egyéb látványosságot. A közelben akad még látnivaló, érdemes felkeresni többek között Lillafüredet is.
Borzolt, fehér Isten-szakállal, Tépetten, fázva fújt, szaladt, Az én Uram, a rég feledett, Nyirkos, vak, őszi hajnalon, Valahol Sion-hegy alatt. Egy nagy harang volt a kabátja, Piros betűkkel foltozott, Bús és kopott volt az öreg Úr, Paskolta, verte a ködöt, Rórátéra harangozott. Lámpás volt reszkető kezemben És rongyolt lelkemben a Hit S eszemben a régi ifjuság: Éreztem az Isten-szagot S kerestem akkor valakit. Megvárt ott, a Sion-hegy alján S lángoltak, égtek a kövek. Harangozott és simogatott, Bekönnyezte az arcomat, Jó volt, kegyes volt az öreg. Ráncos, vén kezét megcsókoltam S jajgatva törtem az eszem: »Hogy hívnak téged, szép, öreg Úr, Kihez mondottam sok imát? Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem. « »Halottan visszajöttem hozzád Én, az életben kárhozott. Csak tudnék egy gyermeki imát. « Ő nézett reám szomorún S harangozott, harangozott. »Csak nagyszerű nevedet tudnám. « Ő várt, várt s aztán fölszaladt. Minden lépése zsoltár-ütem: Halotti zsoltár. S én ülök Sírván a Sion-hegy alatt. 2017-12-06
S én ülök Sírván a Sion-hegy alatt. A vers a nagy létharc-versek ( Harc a Nagyúrral, Az ős Kaján) balladaszerű műfajában íródott. A beszédmód és a történetfelépítés is nagyon hasonló. A Sion-hegy alatt típusa szerint istenes vers. Hangulata bánatos, szomorú, melankolikus, kétségbeesett. Az ábrázolt táj, a vers díszletezése is nyomasztó, szorongásos hangulatot áraszt és valamilyen homályos belső látást vetít ki, az idegenség tapasztalatát érzékelteti (" Nyirkos, vak, őszi hajnalon ", " valahol ", " Paskolta, verte a ködöt "). Témája az istenkeresés, az egykor eleven istenhithez, a gyermeki hithez való visszatalálás lehetősége vagy lehetetlensége. A beszélő kétségbeesett kísérletet tesz egykori mély, eleven hitének visszanyerésére, de kiderül, hogy a gyermekkori imák nyelvén Istent már lehetetlen megszólítani. A lírai én ugyanis elfelejtette a régen tanult nevet. A szöveg azonban azt sugallja, hogy az a hagyományos vallásosság is kiüresedett, aminek a nevében meg tudná szólítani a "szép, öreg Urat", hiszen szerepel a szövegben az Isten szó, de csak mint a vágyott Úr egyik megfelelője (" Isten-szakállal "), így hiába nevezzük meg Istent, a megszólítás nem fejezi ki a megszólított létének teljességét.
A kallódó Isten és a hinni vágyó ember keresi egymást, hisz vannak cselekvő igék: "simogatott", "harangozott", de mégsem tudnak egymásra találni, hisz a gyermeki hit felidézése kevés ahhoz, hogy valaki felnőttként rátaláljon Istenre. A Sion-hegy alatt (1908) Az első istenes versciklus címét adó költemény. Amikor először megjelent, nem kis megbotránkozást keltett az öreg Úr profánnak tetsző leírásával és az Isten-szag emlegetésével. Hatvany Lajos méltán nevezte Ady egyik legszebb költeményének, hiszen különösen feszült és összetett lélekállapotot jelenít meg. A költői én bizonytalannak és tétovának mutatkozik a vers elején: a gyermekkori emlékek nyomán tapogatózva keres valakit, akiben bizonyos lehet, aki őt eligazítja, akiből reményt meríthet. Tékozló fiúként térne meg Urához a "rongyolt lelkű", "életben kárhozott" férfi, akinek képtelenül távolról: a halálból kell visszatalálnia elfeledett hitéhez, elveszített nyugalmához. De míg a halálból is vezet út Istenhez, a felejtésből nem. Hiába találkoznak "valahol" a Sion-hegy alatt, hiába "jó" és "kegyes" az öreg Úr – készen arra, hogy a bűnöket megbocsássa -, ha nem létesülhet közöttük kapcsolat.
Borzolt, fehér Isten-szakállal, Tépetten, fázva fújt, szaladt Az én Uram, a rég feledett, Nyirkos, vak, őszi hajnalon, Valahol Sion-hegy alatt. Egy nagy harang volt a kabátja, Piros betükkel foltozott, Bús és kopott volt az öreg Úr, Paskolta, verte a ködöt, Rórátéra harangozott. Lámpás volt reszkető kezemben És rongyolt lelkemben a Hit S eszemben a régi ifjuság: Éreztem az Isten-szagot S kerestem akkor valakit. Megvárt ott, a Sion-hegy alján S lángoltak, égtek a kövek. Harangozott és simogatott, Bekönnyezte az arcomat, Jó volt, kegyes volt az öreg. Ráncos, vén kezét megcsókoltam S jajgatva törtem az eszem: »Hogy hívnak téged, szép, öreg Úr, Kihez mondottam sok imát? Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem. « »Halottan visszajöttem hozzád Én, az életben kárhozott. Csak tudnék egy gyermeki imát. « Ő nézett reám szomorún S harangozott, harangozott. »Csak nagyszerű nevedet tudnám. « Ő várt, várt s aztán fölszaladt. Minden lépése zsoltár-ütem: Halotti zsoltár. S én ülök Sírván a Sion-hegy alatt.
Szavalóversenyre - vers, próza mindenkinek Lackfi János Plaza Balassi című verse melyik nagy költőnk művének az átirata? Keresgélj a neten! Radnóti Miklós Március Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad, vidám, kamaszfiús szellőkkel jár a fák alatt s zajong a március. A fázós rügy nem bujt ki még, hálót se sző a pók, de futnak már a kiscsibék, sárgás aranygolyók. Weöres Sándor Szembe fordított tükrök Örömöm sokszorozódjék a te örömödben, hiányosságom váljék jósággá benned. Egyetlen parancs van, a többi csak tanács:igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. Az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben. Az öröklét nem az időben rejlik, hanem az összhang állapotában. Szösz-szonett Verskardigánom összement, Szöszök lepik a szövetet, Melyeket mostan összeszed E szösszenetnyi szószedet. Hisz a költészet köz-terep, Hol ki-ki köthet üzletet, Kilátást néz vagy őgyeleg, Csinálja, amit ő szeret.
Vagyis a lelke mélyén mégiscsak vallásos volt. Mindig ott dolgozott benne a hinni akarás, szüksége volt a hitre, a bizonyosságra, szüksége volt Istenre. Zaklatott életmódja és betegsége miatt (amely 1906 után súlyosabbra fordult) Ady állandóan érezte a halál fenyegetését és élete kiúttalanságát, sokat töprengett otthontalanságán, tépettségén, meghasonlottságán, s nyugalomra, belső békére, lelki támaszra vágyott. Mindez elvezette az Istennel való találkozás vágyáig. Hosszabb időszakokat töltött el otthon, Érmindszenten, ahol gyermekként vallásos közegben nőtt fel. Otthon eszébe jutottak gyermekkori emlékei, újra hallotta a falusi templomban a Biblia zsoltárait. Ady vallásossága tragikus, kételyeket hangoztató vallásosság volt, amelyben a költő nem talált megnyugvást és békét. Költészetében az isten-fogalom is szimbólum: egyetlen jelkép Ady szövevényes, bonyolult szimbólumrendszerében. Nála Isten annyiféle, ahány versében megjelenik, sőt, egyetlen versen belül is ölthet többféle alakot. Ady istene ugyanis nem az egyházak által hirdetett Isten, hanem egy saját maga által teremtett, elképzelt Isten.