Hazánkban a Velencei-hegységben található. A változatos Dunántúli-középhegység A hegységben azonban találunk vulkanikus eredetű vidékeket is. Ezek formakincse és kőzetanyaga változatos. Van óidőben létrejött, gránitból álló hegység, de fiatalabb andezit és bazaltvulkánok is fellelhető. Lóczy Lajos permi vörös homokkő síremléke | A kövek mesélnek. A Dunántúli-középhegység tájai A Dunántúli-középhegység több vidéket foglal magába. Nyugati részén a Bakony található, amely több hegységre osztható: legdélebbi tagja a Keszthelyi-hegység, a Balaton vonalát a Balaton-felvidék kíséri. A Bakony központi részétől keletre a Dunántúli-hegység következő tagja, a Vértes, melyet a Móri-árok választja el a Bakonytól. A Vértestől keletre, a Tatai-árok túloldalán a Dunazug-hegység húzódik, melynek szintén több tagja van: a Gerecse, a Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység. A Vértes déli lábánál emelkedik a Velencei-hegység, amelyik az összes többi hegységtől különbözik. Bazaltvulkánosság következtében kialakult érdekes, lapos tetejű, meredek oldalú hegyek, melyek az eredeti felszín magasságáról tanúskodnak.
2-3 millió éve az akkori felszínre ömlött a bazaltláva, amely a megszilárdulása után megvédte alatta lévő puhább kőzeteket a szél és a víz pusztító hatásától. Így 120-160 méter vastag puhább kőzet pusztult el a vulkáni kúpok környezetéből. Mivel az eredeti, a vulkán kitörése előtti felszín magasságáról tanúskodnak, ezért tanúhegyeknek szokták nevezni ezeket a minden oldalról hasonló alakú kiemelkedéseket. Híresek a Badacsony és a Szent-György-hegy bazaltorgonái, a hegyek déli lábán (a hegy szoknyáján) szőlőültetvények és présházak teszik változatossá a táj arculatát. A Szent György-hegy, jobbra a Tóti-hegy és a Gulács (fotó: Arday I. ) A Tihanyi-félszigeten is találkozunk a vulkáni tevékenység nyomaival. Balatoni látnivalók – Szent György-hegy | Élő Értékek. A vulkáni utóműködéssel ásványi anyagokban gazdag forróvíz gejzírkúpokat (pl. Aranyház) hozott létre. A Móri-ároktól keletre a Vértes-Velencei-hegyvidék, azaz a Vértes és a Velencei-hegység emelkedik ki. A Vértest is mészkő és dolomit alkotja, de a hegység peremén bauxitot és barnakőszenet bányásztak.
Badacsonyörs környezetének meghatározó kőzete, a vörös homokkő titkainak a nyomába erednek egy vasárnapi geotúra résztvevői, emellett több száz téltemetőben is gyönyörködhetnek. A túra a növényritkaságokat felvonultató Folly Arborétumtól indul, majd rövid séta után egy hatalmas tömbökből álló homokkő és konglomerátum sziklafalnál geológiai időutazást tesznek a résztvevők abba az időbe, amikor a mai Balaton-felvidék területét félsivatagi klíma uralta. A következő megálló a salföldi pálos kolostor romjai, ahol az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend életébe nyerhetnek bepillantást a túrázók. A Balaton felé visszakanyarodva két meglepetés is vár a kirándulókra: előbb a homokkő sziklák peremén haladva megkeresik a felejthetetlen balatoni kilátást nyújtó, bástyaszerű Bagoly-sziklát, majd az egyik legkorábban nyíló virágunk, a védett téltemető néhány száz tövét is megcsodálhatják. További részletek a programról itt találhatók.
Az idő sajnos kissé mostohára fordult az elmúlt napokban, de a korábbi felmelegedés hatására virágzásnak indultak a Balaton-felvidék mandulafái, melyek szemet gyönyörködtető látvánnyá olvadnak össze – írja a. Tavasszal a Balaton egyik legvonzóbb látványossága, amikor virágba borulnak az északi part mandulafái. A komor szürkeség után igazi szívet melengető látvány a virágtengerben fürdő hegyoldalak látványa. A Káli-medence környéke is szirmokba öltözött, gyönyörű színekben pompáznak és illatoznak a mandulafák. A jelenséget Pleszinger László, a Sokszínű Vidék egyik olvasója örökítette meg a napokban.