Az ajak-, illetve szájpadhasadék (népiesen nyúlajak és farkastorok) hazánkban is az igen gyakori fejlődési rendellenességek közé tartozik. Nagyjából minden 5-600 újszülöttből egyet érint ezen elváltozások valamelyike. Kialakulásuk annak köszönhető, hogy a magzat fejlődése során a két oldalról, valamint középről növekvő, az orr- és szájüreget kialakító és egymástól elválasztó szövetek, nem nőnek össze megfelelően. Így – a fejlődési rendellenesség súlyosságától és lokalizációjától föggően – ajak-, illetve szájpadhasadék alakul ki, vagy a súlyossabb formákban a kettő egyszerre van jelen. Amennyiben az ajakhasadék nemcsak a felső ajak és az orrnyílás közötti folytonossághiányt jelenti, hanem kiterjed a felső állcsontra is, akkor állcsonthasadékról is beszélünk. A szájpad hasadéka is különböző mértékű lehet. Lehet egy vagy kétoldali, és érintheti csak a lágyszájpadot, vagy végighúzódhat a teljes szájpadláson. AJAK-ÉS SZÁJPADHASADÉK | Dental Harmony. Ez utóbbi esetben az orr- és szájüreg nem különül el egymástól. Ön tudta? Előfordulási gyakoriságuk 1:500-700, az ajakhasadék gyakoribb fiúkban, a szájpadhasadék pedig lányokban.
Ajak-, állcsont- és szájpadhasadék, vagy izolált szájpadhasadék esetében a száj és az orrüreg átjárhatósága folyamatos, ez nehezíti meg a gyermek táplálását. A baba nem képes nyelvével a mellbimbót a szájpadjához szorítani, és nem tud vákuumot képezni. Ilyenkor a szoptatás nagyon nehéz, vagy egyáltalán nem sikerül. A táplálási nehézség a szájpadhasadék zárása után szűnik meg. Szoptatás: bár nehezebb és sok türelmet kíván, mint egy hétköznapi baba esetében, mégis érdemes megpróbálkozni vele. Az anyatej egyedülálló összetétele miatt a legmegfelelőbb táplálék a babáknak. A benne található immunanyagok védik a gyermek immunrendszerét, valamint a hasadék miatt érzékenyebb orr- és középfül nyálkahártyát is. A szoptatás során a baba orrába kerülő anyatej semmilyen panaszt nem okoz. A szoptatás segít megelőzni a hasadékos gyerekeknél gyakran előforduló középfülgyulladást is. Az újszülött szoptatása bensőséges együttlétet biztosít, segíti a kötődést, a jó anya-gyerek kapcsolat kialakulását. Szopásnál a babának erősebb ajak- és szájizomzatra van szüksége, mintha cumisüvegből enne.
Az ajak-, fogléc- és szájpadhasadék a leggyakoribb veleszületett kraniofaciális rendellenesség. Előfordulási gyakorisága a nemek között különbözik, etiológiája sokrétű. A különböző típusú hasadékok szindrómákkal is együtt járhatnak. A hasadékkal született gyermekek ellátása multidiszciplináris kezelést igényel, mely gyakran a születés előtt megkezdődik a szülők felkészítésével, és egészen a felnőtt korig kísérjük a beteget. A gondozás jelenleg elfogadott modellje a multidiszciplináris hasadék munkacsoport. Ez egy olyan csoport, amely különböző speciális szakterülettel rendelkező szakorvosokból áll, akik szorosan együttműködnek, nemcsak az egyes szakemberek sajátos szakértelmeinek a lehető legoptimálisabb megteremtése érdekében, hanem a többi szakterület elvárásainak és követelményeinek megértése érdekében is. A hasadék regiszter célja az ajak-, fogléc- és szájpadhasadékkal született betegektől származó prospektív adatgyűjtés a fejlődési rendellenesség etiológiai faktorainak, klinikai megjelenési formáinak, az alkalmazott kezelésék és ezek hatásosságának, iatrogén és nem iatrogén szövődmények vizsgálata.