UTÓLAG JELENTETTÉK BE A HÍRT 100 éves korában - két héttel ezelőtt - meghalt Bujtor István édesanyja - tudta meg a Napi Ász. Az idős asszonyt haláláig sem tájékoztatták arról, hogy fia, a népszerű színész 10 hónappal ezelőtt elhunyt. Katinka nénit nem messze gyermekei, Bujtor István és Latinovits Zoltán sírjától, a családi sírhelyen helyezték örök nyugalomba. (FH) Kép: Gundel Latalin, Tinka néni 1910-ben született dr. Frenreisz Istvánné született Gundel Katalin Ó nagyon szerettük Őt! Szemes része volt Tinka néni. Talán Ő volt az összes budapesti közül aki a legtöbb időt töltötte Szemesen. Boldog vagyok, hogy ismerhettem Őt. Fiatalokat megszégyenítő életerő és akarat munkált benne. Minden érdekelte, ismerte a települést és segítette Balatonszemest, véleményt alkotott, és tanácsolt ügyes-bajos dolgainkban. Egyénisége, szellemi frissessége magával ragadó volt. A Balatonszemesi Fürdőegyesület 1997-ben Hunyady-díjjal tüntette ki, mert kiemelkedően sokat tett Szemes értékeinek védelmében, a hagyományok, a kulturális és társadalmi élet fejlesztése érdekében.
1972-ben Magyarországon és külföldön is nagy sikert aratott Huszárik Zoltán Szindbád című filmjének főszerepében. Utolsó színházi bemutatója 1976. február 27-én a Fővárosi Operettszínházban volt A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak című előadásban, Vámos László rendezésében. Mindezek mellett rendezőként és íróként is kamatoztatta tehetségét. Legismertebb műve az 1973-ban megjelent Ködszurkáló című kötet, amelyben a színházról született őszinte vallomásait olvashatjuk. Legendás szerelem fűzte a kor ünnepelt színésznőjéhez, Ruttkai Évához, akivel – ahogy Ruttkai fogalmazott – közösen kergették a "színészálmot". A miskolci színház Ilyen nagy a szerelem című darabjának fél 7-es próbáján ismerkedtek meg, amiben az akkor még házas, Latinovitsnál négy évvel idősebb Ruttkai beugróként szerepelt. A találkozásra így emlékeztek vissza: Latinovits: "Köszönöm, hogy látszódhattam maga mellett. " Ruttkai: "Maga nem látszódott, hanem élt. És ez a legtöbb. " Ruttkai később elvált Gábor Miklóstól, és tizenhat éven át volt Latinovits Zoltán társa, aki – önbizalomhiányából fakadóan – végig azon rettegett, hogy szerelme visszamegy volt férjéhez.
Latinovits Zoltán negyvenöt éve már csak hang- és filmfelvételek jóvoltából van köztünk, meg szövegekkel, amiket ő írt, s amiket róla írtak. Kilencvenedik születésnapjára újra megjelent, Aki az életével játszott címmel Kelecsényi László kötete a 2021-es Ünnepi Könyvhétre a Noran Libro kiadásában. Egy furcsa szerkezetű könyvet tett közzé ismét. Több mint negyven kortárs művész és újságíró szólal meg benne. Hogyan válogatott a különféle szövegek közül? Minőség, minőség, minőség. Nem lehetett elhallgatni az ellenvéleményeket sem. Jó, "ütős" gondolatokat akartam újra közzétenni. Róla rengeteget írtak, akár egy másik kötetet is össze lehetett volna állítani. Találkozott Latinovitscsal? Beszélgetett vele? Személyesen soha. Általában kerültem az ismerkedést azokkal, akikről később írtam. Kétszer voltam a közelében. Az Egyetemi Színpadon, amikor Kassák Lajos félórás versét ( A ló meghal, madarak kiröpülnek) szavalta diákok, amatőr versmondók között. A fellépés után nem tűnt el a hátsó kijáraton, hanem kijött arra nevezetes hosszú folyosóra, a piarista kápolna előterébe.
Saly Noémi hozzátette, az ő nevéhez fűződik a magyarországi vendéglátóipari oktatás létrejötte is, illetve ő maga négynyelvű vendéglátós szótárat állított össze és egy olyan szakácskönyvet írt, amit mindig a mai napig újra és újra kiadnak. Gundeléknek olyannyira jól ment, olyan kitűnő érzékkel volt megáldva, hogy Budapest főváros később rá bízta a Gellért Szálló és a Royal Szálló éttermének vezetését is. L. Péterfi Csaba azon kérdésére, hogy "Mitől lett Gundel a Gundel? ", Gundel Károly nem tudott határozott választ adni: "Valójában nehéz kérdés. Nemcsak akkor, de ma is Gundel a Gundel. Hogy miért, nem tudom. " Érdekesség, hogy 1939-ben az ifjú Gundel Károly étterme lett a New York-i világkiállítás magyar pavilonjának hivatalos étterme. Ezek után írta a The New York Times: "A Gundel vendéglő nagyobb, jobb hírverés Budapest számára, mint egy hajórakomány turistaprospektus. " A hírnévért azonban keményen meg is dolgoztak! Ételek sokasága köthető a Gundel névhez. A legtöbben persze a híres palacsintára gondolnak, ám pont az nem az ő ötletük volt, hanem Márai Sándor feleségéé, Loláé, így Márai-palacsinta néven szerepelt az akkori étlapon.