A Roma Nemzetiségi Szószólója: Ki Kell Állnunk Orbán Viktor Mellett

Thursday, 27-Jun-24 18:06:09 UTC

Játékának egyedülálló tónusa a hangszer erőteljes, hosszan kihúzott vonóval való megszólaltatásából adódik, ugyanúgy, ahogy gyerekkorában tanulta. Csiszár Aladár a régi, erdélyi nagy prímások egyik utolsó képviselője volt, 2014-ben kapta meg a Népművészet Mestere kitüntetést. Magyarpéterlaka Felső Maros-mente egyik legjelentősebb zenészközpontja. A roma nemzetiségi szószólója: Ki kell állnunk Orbán Viktor mellett. A faluban a 20. század közepén és második felében több cigányzenekar működött egy időben, így nemcsak Péterlaka, hanem a környező, sőt távolabbi falvak tánczenei igényeit is magas színvonalon tudták kiszolgálni. A muzsikusok többsége híres cigányzenész dinasztia leszármazottja, valamennyien a "magyar cigányok" csoportjához tartoznak, tehát anyanyelvük magyar, vallásuk református. Az itteni táncok jellemzője az állandó forgás, amint ezt az egyik táncuk neve, a forduló is mutatja. A sodró, lendületes táncok különösen szép látványt nyújtanak, ha sok pár együttes táncát nézzük, szinte hullámzik a terem. A műsor zenei szerkesztőjének válogatásában az érdeklődők erdélyi, Felső-Maros menti és nyárádmenti népzenét hallanak Csiszár Aladár magyarpéterlaki prímástól és zenekarától.

A Roma Nemzetiségi Szószólója: Ki Kell Állnunk Orbán Viktor Mellett

A Hajnali adása a híres prímásra emlékezik A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora február utolsó hetében Csiszár Aladár, a néhány napja elhunyt prímás életpályája előtt tiszteleg. A Kossuth rádió "Hajnali"- Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsor egész heti adása a 85 éves korában elhunyt magyarpéterlaki prímásra emlékezik. Híres magyar cigányok. Csiszár Aladár zenészközösségbe született, ott is nevelkedett, mindössze négy elemit végzett, de már kisgyerekkorában hegedülni tanították. Első mestere édesapja volt, majd annak korai halála után a falu legjobb prímása Lunka József, vagy, ahogy ott ismerték, "Bolond Jóska" oktatta. Kilencévesen már önállóan, bandával végigjátszott, akár egy egész lakodalmat. Később kialakította saját zenekarát, brácsását, Ponczi Gyulát például ő tanította be a kíséretre. A banda zenészeit az eltelt évek sem kényszerítették a modern zenei világhoz való alkalmazkodáshoz, Csiszár Aladár nem vált a mostanság oly jellemző dobos-szintetizátoros zenekarok hegedűsévé, nem kacérkodott az elektromos hegedű használatával sem.
A magyarországi romák vívják a maguk csatáját a vírussal, miután többségük kimaradt a kormány agresszív oltási hadjáratából, ezért maguknak kell megszervezniük, hogy az elszigetelt, távoli települések roma lakói is megkaphassák a vakcinát – írja a Yahoo/AFP. A cigányok többségének a lepusztult gettókban ugyanis nincs vezetékes vize sem, hát még internet-előfizetése – ezért nem tudják beadni a jelentkezésüket. Radics József, a kampány egyik szervezője szerint kiszolgáltatott helyzetük csak még jobban sebezhetővé teszi őket, miközben nagyjából a lakosság 7%-át alkotják. Meg kell küzdeniük az elképesztő nyomorral, szegénységgel, a kirekesztéssel és időnként a rasszista erőszakkal is. Hozzávetőleg 1300 olyan település van magyarországi városok, falvak peremén, ahol többségben romák élnek. A toborzók roma celebek segítségével igyekeznek meggyőzni a kisebbség tagjait, hogy adassák be maguknak a covid-19 valamelyik ellenszerét, ám itt gyakran meg kell birkózniuk jó pár összeesküvés elmélettel is.