Bicskey Károly Kállai Ferenccel A tanú című filmben (1969) Életrajzi adatok Született 1920. január 29. Budapest Elhunyt 2009. október 25. (89 évesen) Budapest Származás magyar Házastársa Fogarassy Mária Gyermekei Bicskei Bertalan Pályafutása Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem Aktív évek 1943 – 1994 Díjai Jászai Mari-díj 1955 További díjak Jászai Mari-díj (1955) Bicskey Károly IMDb-adatlapja A Wikimédia Commons tartalmaz Bicskey Károly témájú médiaállományokat. Bicskey Károly ( Budapest, 1920. – Budapest, 2009. [1]) Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező. Életpályája [ szerkesztés] 1943-ban volt utolsó éves a Színművészeti Főiskolán, amikor a Nemzeti Színház tagja lett. 1944-ben a Pécsi Nemzeti Színház, 1945-től 1947-ig a Művész Színház, 1947–1948-ban a Medgyaszay Színház, 1948–1949-ben pedig a Magyar Színházban játszott. 1949–1980 között a Miskolci Nemzeti Színházban, a Csokonai Nemzeti Színházban, a kecskeméti Katona József Színházban, a Szegedi Nemzeti Színházban, a győri Kisfaludy Színházban, a Veszprémi Petőfi Színházban, a Békéscsabai Jókai Színházban és a Pécsi Nemzeti Színházban játszott színészként és rendezett is.
2000-ben a Magyar Labdarúgó-szövetség sajtófőnöke volt Bicskei Bertalan szövetségi kapitány munkáját segítve. A labdarúgó szövetség elnökségi tagja is volt. A 2010-ben létrejött elnökség felállításában jelentős szervezői munkát vállalt. Halálakor az NB II-es Bizottság elnöke volt. Halála [ szerkesztés] 2012. február 28-án, kedden hat jelenlegi, illetve korábbi REAC játékost állított elő a rendőrség és helyezett előzetes letartóztatásba a fogadási csalásokkal kapcsolatban. Az ügyészség szerint 2007 és 2009 között nyolc mérkőzés eredményét befolyásolták. [4] A Nemzeti Sport 2012. március 1-jén, csütörtökön közölt interjút Kutasival, aki fogadási csalások ellen küzdők egyik élharcosa volt: " Vége az életemnek (... ) Amiért harcoltam, mind semmivé vált, abban a klubban gyűrt maga alá a mocsok, amelyért dolgoztam, azok az emberek tettek tönkre, akikben megbíztam. Csúzlival lövöldöztem az aknavetőkre, s belátom, vereséget szenvedtem. " – Kutasi Róbert Kutasi még aznap 16 óra körül a XIV. kerületi Kassai téri toronyház tetejéről a mélybe vetette magát és szörnyet halt.
2011. dec 22. 16:42 Bicskei Bertalan özvegyének fájdalmas karácsonya Budapest - A fájdalom öt hónap múltán sem csillapodik. A közel fél évszázados együttlétüknek szinte minden perce kitörölhetetlen a július 16-án elhunyt, világszerte nagyra becsült futballedző, Bicskei Bertalan (†66) özvegyének emlékezetéből. A korábbi szövetségi kapitány felesége, Anna (64) otthonában fogadta a Blikket, emlékezett vissza férjére, s arra a szomorú napra, amikor elveszítette élete párját. – Egy héttel karácsony előtt szoktam elkezdeni díszíteni a lakást, de idén csak csendben emlékezünk. Nagyon nehéz Berci nélkül – sóhajtott könnyes szemmel Anika. – Négy év után, 1971-ben tudtunk összeházasodni, mert Bercinek hol meccse volt, hol edzőtáborba ment. Az anyakönyvvezető a halasztások után meg is kérdezte, komolyan akarjuk ezt? Így végül december 23-án esküdtünk, akkor már nem kellett focizni. Most lett volna a 40. házassági évfordulónk. Anna korábban már egy héttel karácsony előtt elkezdte feldíszíteni a lakást, ám idén csak csendben emlékezik.
Ő hosszabban beszél, intelmeket mond, lelkesíti őket, buzdítja a napi edzésmunkára, a fegyelemre, a szakmai stábbal szembeni szófogadásra. Ezután énekelnek és táncolnak. Mindent kifejeznek vele. " Az idézet jól érzékelteti Bicskei Bertalan emberi karakterét: a figyelmet, a mások iránti tiszteletet, a nyitottságot és az új dolgok, ismeretek befogadásának készségét. Azon kevesek közé tartozott, akik aktív játékosként, edzőként, szövetségi kapitányként és magánemberként is megőrizték a játék és a labdarúgás iránti természetes, közvetelen szeretetüket, s ami talán még fontosabb: ösztönösen érezte a labdarúgásban rejlő közösségformáló erőt, a korrekt, tiszta és szenvedélyes játék társadalmi értékét. Ezt az értéket képviselte és adta tovább gazdag, s idén július 16-án, életének 67. évében véget ért pályafutása során. Bicskei Bertalan játékosként egyszer szerepelt a nemzeti együttesben, a Bp. Honvéd és az MTK kapusa volt. Edzőként először az ifjúsági válogatottnál dolgozott, amellyel 1984-ben megnyerte a korosztályos Európa-bajnokságot.
Knézy Jenő 2003. június 17-én hunyt el. Hiányzik. Ő közvetítette azt a Békéscsaba–Ferencváros bajnoki focimeccset, amelyen a csabaiak – akkori kedvenc csapatom – 5-2-re agyonverték a zöld-fehéreket, 1994-ben. Nem ezért a meccsért hiányzik, hanem ezért is. Meg azért, mert nagyon tudott örülni Szarvas három góljának. Meg azért, mert az embernek már 32 éves korára van összehasonlítási alapja. Azzal kapcsolatban, amit lát, mondjuk például a közmédiában (mostanában így kell hívni a királyi tévét). Elhivatottság, szakmai alázat, műveltség, és ma már azt hiszem, hozzá kell tenni: magyarul beszélés. Ezek alapján lehet véleményt formálni. Mészöly Kálmán és Knézy Jenő Fotó: MTI "Fogalom volt már életében, fogalom a tévénézőknek és a szakmában egyaránt. Fejben mindig mérnök maradt, precíz és felkészült, a szíve a sportért lángolt, és a felejthetetlen hangja fogta egységbe a józan tudást és az önfeledt lelkesedést" – írta halála után a sportújságíró-szövetség. Olvasom a kommenteket, visszamenőleg is vele kapcsolatban: a véleményformálók úgy fele szerint fradista volt, a másik fele szerint meg nem.