2015. augusztus 18. 19:24 MTI, Múlt-kor 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre a Szent Jobbot, amely első királyunk épen maradt jobb keze. Az 1862-ben készült, jelenlegi tartójában elhelyezett ereklyét augusztus 19-én, egy nappal Szent István ünnepe előtt, William S. Key tábornagy, az amerikai katonai misszió vezetője adta át Budapesten Witz Béla érseki helynöknek, a Szent Jobb őrének. A Szent Jobb kalandos története István király temetésével kezdődik 1038-ban. Az első írásos forrás Hartvik győri püspök 1116 körüli időkből származó legendagyűjteménye. Ebben leírja, hogy a királyt - végakaratának megfelelően - a székesfehérvári bazilikában temették el. István király halála után zavaros, nehéz évek következtek. Pogánylázadások igyekeztek megdönteni a még gyenge, kialakulatlan államot. A fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból - ahová 1038. augusztus 15-én temették el István királyt - és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el.
Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték, amelynek őre egy Merkur nevű férfi volt. A mumifikálódás kérdéséről Bochkor Ádám orvos írt először, aki 1951-ben megbízást kapott, hogy megvizsgálja a jobbot. Állítása szerint az 1038-tól az áthelyezésig eltelt 45 év elegendő idő volt István király holttestének teljes felbomlásához. A jobb épségét valószínűleg annak köszönheti, hogy a kéz volt a hanyatt fekvő halott legmagasabban lévő testrésze és a meleg levegőben mumifikálódhatott. Ez a jelenség délen, a meleg, száraz levegőnek kitett holttestek esetében nem olyan ritka, mint a magyarországi éghajlaton. A Szent Jobbot 1988-ban Szentágothai János és 1999-ben Réthelyi Miklós professzorok vezetésével alapos anatómiai vizsgálatnak vetették alá. Mindkét esetben megállapították: egy 900-1000 éves, mumifikálódott, erős szorítású férfi kézfej található az ereklyetartóban. A testrész természetes módon mumifikálódott, mindenféle emberi beavatkozás nélkül, és igen jó állapotban van.
Államalapító királyunk mumifikálódott jobb keze, a Szent Jobb a korona mellett olyan nemzeti ereklyénk, amelyet különleges tisztelet övez. A relikvia II. világháború utáni kalandos történetét Farkas Attila érseki tanácsossal, művészettörténésszel, a budapesti Szent István-bazilika nyugalmazott lelkészével idéztük föl a közelgő augusztus 20-i ünnepnap alkalmából. Fotó: T. Szántó György/Demokrata – Attila atya, mit tud a Szent Jobb II. világháború alatti sorsáról? – Az ereklye iránti tiszteletem tulajdonképpen ifjúkorom egyik eseményére vezethető vissza. Jómagam, aki 1945. február 13-án a budai ferences rendház udvarán személyesen is átéltem a budai Vár ostromának végóráit, barátommal, iskolatársammal, a később ugyancsak az Úr szolgálatát vállaló Greksa Ferenccel azon év kora nyarának egyik napján arra vállalkoztunk, hogy a robbanás veszélye ellenére átkutatjuk a kiégett és kifosztott királyi vár északi traktusát, abban a reményben, hogy rátalálhatunk az akkor már múltunkká vált események nyomaira.
75 éve, 1945. augusztus 19-én hozták vissza Ausztriából Budapestre a Szent Jobbot, államalapító Szent István királyunk épen maradt jobb kezét. A legenda szerint István király szentté avatása alkalmából, 1083-ban I. Szent László király emeltette ki az uralkodó holttestét a székesfehérvári sírból, ahonnan a jobb kezet már korábban kiemelték és "ereklyeként" megőrizték. A középkorban Nagyvárad közelében egy monostorban helyezték el, emlékét egy Szentjobb nevű település őrzi. A török hódoltság idején Dalmáciába került, sokáig a raguzai (ma: Dubrovnik) domonkosok őrizték. Mária Teréziának 1771-ben sikerült visszaszereznie, az ereklyét Budán őrizték. A királynő még pénzt is veretett ennek emlékére. A püspöki kar 1862-ben Lippert József prímási főépítész tervei alapján ezüstből és csiszolt üvegből pompás kivitelű, neogótikus ereklyetartót készíttetett Bécsben. A Szent Jobb-körmeneteket 1944-ig a budai Várban tartották. 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján szentévet rendeztek. Az ereklyét egy erre a célra kialakított "Aranyvonattal" hordozták körbe az országban.
Első királyunk kézereklyéjének, a Szent Jobbnak külön ünnepnapot szentelt a magyar katolikus egyház, melyet hajdanán országszerte megültek. A Szent Jobb megtalálásának emléknapját, május 30-át már a XIII. sz. eleji hazai naptárak említik. Ez a nap tehát a Szent Jobb megtalálásának ünnepe, miután az ereklyének a török időkben 200 évre nyoma veszett. A Szent Jobb. tván király épségben maradt jobb keze, ereklye. A Szent István halálát követő trónviszály idején a fehérvári káptalan, aki aggódott, hogy a holttestet megszentségtelenítik, kiemelte a testet a Bazilika közepén álló márványszarkofágból és a bazilika alatti sírkamrába rejtette. Ekkor választották le róla a mumifikálódott jobb kezet, amit a bazilika kincstárába vittek. Innen a kincstár őre, Merkur eltulajdonította és elrejtette. 1083-ban, mikor István király szentté avatási eljárása zajlott, I. László hallott az ereklyéről, meglátogatta Merkurt bihari birtokán, ahol az ereklyét őrizte, megbocsátott neki, és itt alapította az ereklye őrzésére a szentjobbi apátságot, Szentjobb település (ma Románia) a nevét kapta.
A négyévenként más-más helyszínen meghirdetett esemény célja érthetőbbé tenni a Krisztus által az utolsó vacsorán meghirdetett áldozat-bemutatást, és hangsúlyozni annak fontosságát. Felhívta a figyelmet, hogy 1938-ban szintén Budapesten rendezték meg, Szent István király halálának 900. évfordulóján ezt a világtalálkozót. Az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus fő helyszíne a Hősök Tere volt. Fotó: Idén januárban jelentette be Ferenc pápa, hogy a következő helyszín – több mint hetven év után – újból Budapest lesz. "Ezért is különösen fontos, hogy minél többen imádkozzunk, ünnepeljünk együtt a Szent István Bazilika előtt, megmutatván, hogy Magyarország ma is "Mária országa", ahogyan azt első szent királyunk felajánlotta a Szent Szűznek" – fogalmazott Erdő Péter bíboros megbízó levelében. Crux – a felvidéki keresztény együttes Lépes Lóránt az ünnepi programról elmondta, hogy 15 órától, a mise kezdetéig, azaz 17 óráig lesznek kulturális programok, ahol elsőként egy felvidéki keresztény együttes, a Crux lép fel a Szent István Bazilika előtti téren.
Nálunk szabott ára volt a holttest enyészetétől való megőrzésének. Az elsőosztályú balzsamozás luxusát csak királyok és igen gazdag embereik engedhették meg maguknak, mert az mai értékben 6000 pengőnek megfelelő összegbe került. A másodosztályú balzsamozás sem volt a népnek való mulatság, mert ez is belekerült kb. mai 2000 pengőbe. A nép számára való olcsó balzsamozás abból állott, hogy a tetemet nitrumba fektették 4-10 hétre. Ezt a sót az alsó egyiptomi sóstavakból nyerték s az főleg szénsavas nátriumból állt. Akárhány olyan mumiát ismerünk, mely 3000 éven át csodálatos épségben maradt. Persze ezek mind az elsőosztályú eljárással voltak konzerválva. A balzsamozás technikája azóta megváltozott és ma már főleg a sók konzerváló hatásán nyugszik. Már Nagy Sándornak és Agesilaosnak hulláját is sós mézbe fektették konzerválás végett. VI. Sixtus pápa alatt, 1475-ben egy sós vízben fekvő halott lányt találtak Cicero idejéből egészen friss állapotban, mintha aludna. 1889-ben a vízaknai sóstárnából bámulatos épen egész sereg 1849-ben elesett honvéd teteme került elő.