A napraforgó tápanyag-ellátásáról 2007. 04. 21. A nagy olajtartalmú napraforgó hibridek, fajták a középkötött, jó hő- és vízgazdálkodású talajokon termeszthetők a legnagyobb sikerrel. A vegyeshasznú napraforgófajták alkalmazkodó képessége jobb, kedvezőtlenebb talajviszonyok mellett is termeszthetők, mivel agresszívebb, mélyrehatoló gyökérzetük van. A tápanyagellátásra legigényesebbek a hibridek, mérsékeltebb a nagy olajtartalmú fajták és még kisebb a kis olajtartalmú fajták igénye. A hibridek mintegy 20-25%-kal több tápanyagot igényelnek, mint a nagy olajtartalmú fajták. Az esetleges alacsonyabb termések és a változó olajtartalom oka többnyire a nem megfelelő tápanyagellátás. Az optimális nitrogénellátást meghálálja, de a nitrogénfelesleg kedvezőtlen, mert csökkenti az olajtartalmat és fokozza a betegségekkel szembeni fogékonyságot. A felesleg kinyújtja az érést és megnehezíti a betakarítást ill. Napraforgó tápanyag-ellátási sajátosságok - Agrofórum Online. cséplést. A napraforgó a mérsékelt nitrogén és bőséges káliumellátásra reagál kedvezően, kiegyenlített foszfor-, magnézium- és kénellátás mellett.
A napraforgó tápanyagigénye A napraforgó fajlagos tápanyagigénye 41 kg N, 30 kg P 2 O 5, 70 kg K 2 O. A növény mezoelem igénye 24 kg CaO, 12 kg MgO. A napraforgó őszi alapműtrágyázása Az őszi tápanyag-utánpótlás alapját a Gramix program keretében kidolgozott egyedi összetételű, termőhely specifikus Rizotec NPK és Rizotec PK ajánlatunk képezi. A talajvizsgálati laboreredmények és termőhelyi átlagadatok alapján, a Soilfort szaktanácsadó programunk segítségével elkészítjük az adott táblára vonatkozó tápanyag gazdálkodási tervet, s ennek ismeretében az egyedi Rizotec összetételre vonatkozó javaslatunkat. A szója tápanyag-ellátásáról | Agrotrend.hu. Amennyiben a fenti adatok nem állnak rendelkezésre, a napraforgó őszi alapműtrágyázására csak foszfort és káliumot tartalmazó Rizotec PK, nagy mennyiségű gyökér- és szármaradvány bedolgozása esetén pedig nitrogént (max 10 kg N /ha) is tartalmazó, kálium túlsúlyos összetételű Rizotec NPK műtrágyáinkat javasoljuk 200-400 kg/ha dózis ban. A szükséges műtrágya mennyiségét mindig a talaj adottságaihoz, annak tápanyag ellátottságához igazítsuk.
A jövedelmező szójatermesztés - az időjárást természetesen leszámítva - elsősorban a helyesen megválasztott és alkalmazott inputokon (vetőmag, oltóanyag, növényvédő szer, műtrágya), valamint a gépi munka minőségén múlik. A költségszerkezetében 40%-ot tesz ki az inputanyagoké (kb. 15%-kal alacsonyabb, mint a kukorica esetében) és ebből 15-20%-ot a műtrágyára fordított összeg. Ha tavasz, akkor kukorica és napraforgó! - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál. A makroelem-ellátás alapjai - A szója talajigényes, klímaigényes növény. Tápanyag-igénye közepes, mert egyrészt jó tápanyag-hasznosító képessége van, másrészt a termésbe beépített nitrogén 40%-át képes a légkörből fedezni. - A termésmennyiséget nemcsak a nitrogén pótlása, hanem a komplex, NPK tartalmú műtrágya kijuttatása is növeli. A talajvizsgálati eredmények alapján nitrogénből 50-70, foszforból 70-80, káliumból 80-100 kg/ha mennyiséget érdemes kijuttatni. A foszfort és káliumot ősszel, vagy tavasszal vetés előtt bedolgozva, a nitrogént tavasszal javasolt kiszórni. A N felvétele a virágzás kezdetétől a teljes hüvely képzésig nagyon intenzív.
A bór esszenciális mikroelem, melynek szerepe sokrétű. Elősegíti a tápelemek felvételét (a nitrogén és foszfor anyagcserében), szerepe van a szénhidrátok és egyéb asszimiláták (pl. a keményítő) szállításában és felhalmozásában, a gyökér- és a szállítószövetek kialakításában, valamint a virág- és termésképzésben. A napraforgón a legfiatalabb levelek alapi része, majd később az egész levél sárgul. A levelek kisebbek, deformáltak, töredezők, részben befűzöttek, elgörbülnek és besodródnak, végül nekrotikussá válnak és elhalnak. A hiány első jele, több más növényhez hasonlóan a tenyészőcsúcs alatti szárrész megvastagodása, gátolt hosszanti növekedése, amihez néha barna, szirupos nedv kiválasztódása társul. A virágképződés vagy teljesen elmarad, vagy erősen deformált tányérok fejlődnek, amelyeken semmi vagy túlnyomórészt léha kaszatok lesznek. A mangán a növények anyagcsere-folyamatainak enzim aktivátora. Alapvető szerepet játszik a fehérjeszintézisben, a citromsavciklusban és a fotoszintézisben.
Forrás: