Jeszenszky Sándor, a Nemzeti Érzelmű Motorosok vezetője elmondta, hogy előző napon Brüsszelben, az Európai Parlament épületének átriumában több EP képviselőnek, közöttük dr. Morvai Krisztinának, átadták saját petíciójukat, amelyben Igazságot! követelnek Magyarország számára. Nagy trianon palota v. A tüntetők nagy tapssal fogadták a bejelentést, miként a trianoni megmozduláson megjelenő európai parlamenti képviselő asszonyt is. magyar nép nevében Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke mondott tömör, magvas, gyújtó erejű beszédet. Jelen volt, és nagy elégtétellel nyugtázta az emelkedett lelkületű megmozdulást Sujánszki Jenő, a magyar szabadságharcosok párizsi vezetője, aki korábban azt a szélsőségesként való megbélyegzéstől féltette és óvta. Nagy taps fogadta dr. Gaudi Nagy Tamás országgyűlés képviselő, az MVSZ Elnökségének korábbi tagjának felszólalását, aki meghatottan beszélt erdélyi gyökereiről, és határozott parlamenti magyarság-politikát ígért.
De bár tanulnánk belőle a jövőre. " Mindezt a Pesti Hírlap vezércikkében írta 1920. június 5-én, a trianoni béke másnapján. A a korabeli sajtó alapján megpróbálta rekonstruálni a kilencven évvel ezelőtti eseményeket. A békeszerződés aláírásakor Magyarországon tíz percre megállt az élet, néhány helyen egy órára is felfüggesztették a munkát. A Nemzetgyűlés rendes ülését elhalasztották, de tartottak egy rövid tanácskozást a Magyarország szétdarabolását eredményező szerződés aláírása előtt. Közben Párizs mellett, Versailles-ban nagy volt a készülődés, még a szökőkutakat is beindították a Nagy-Trianon palota környékén. A szerződést délután fél ötkor írták alá, bár a pecsétek már az előző nap rákerültek a megállapodásra. Mítoszok, legendák, Trianon » Múlt-kor történelmi magazin » E-folyóirat. Este a magyar kormány statáriumot hirdetett. 21 45 A kormány június 4-én statáriumot, rögtönbíráskodást hirdetett Magyarországon. Az intézkedésre alighanem szükség is volt, ezt igazolja egy rövid hír is, amely az aznapi eseményekre vonatkozott, de természetesen csak a másnapi sajtó elrejtett hírei között jelent meg.
A trianoni békediktátum napja. Délután négy óra 30-32 perc között, azaz mintegy két perc leforgása alatt megtörténik a békediktátum aláírása a magyar kormány két képviselője részéről a Versailles-i Nagy-Trianon palota la galerie des Cotelle termében. A számokat jól ismerjük, mi veszett el: az ekkor 282 870 négyzetkilométernyi Magyarországelvesztette területeinek kétharmadát, 18 264 533 főnyi lakosságának több mint felét. Nyugat-Magyarország/Őrvidék: 4 020 négyzetkilométer, 292 ezer lakossal, akikből 26 ezer magyar anyanyelvű Ausztriához kerül, ekkor még csak papíron. Csehszlovákiáé lesz a Felvidék (Felföld), Kárpátalja és a Csallóköz: 61 633 négyzetkilométer terület, 2, 92 millió lakossal, akik közül 1, 066 millió a magyar anyanyelvű. Nagy trianon palota auto. Románia megszerzi Erdélyt, a Partiumot és Máramaros déli részét, továbbá a Kelet-Bánságot. Ez a négy régió együtt nagyobb a trianoni Magyarországnál: 103 093 négyzetkilométer, 5, 228 millió lakossal, akik közül 1, 658 millió a magyar anyanyelvű. A Délvidék (Bácska, Nyugat-Bánság), a Drávaköz, Muraköz és a Muravidék a délszláv királyság része lesz.
Mi, magyarok ezt érezzük minden mozdulatunkban, gondolatunkban. Nem feledhetjük, mert fáj. Nem tudjuk feldolgozni. Nem is várhatják el. Minket nem "csak" megaláztak, nem "csak" halálra ítéltek, nem "csak" megcsonkítottak, de igyekeztek elvenni tőlünk a perspektívát, a jövőt. Az, hogy volt rá válaszunk, a magyarság újrakezdési képességét mutatja, belső tartalékait, kulturális értékeit, tanulékonyságát. Hiába érezték úgy sokan, hogy Trianonnal megszűnt az ország: "Széthúzták, elhordták / volt, nincs Magyarország". A magyarság újrakezdte. Az újabb Trianon – 1945 – után is. Már nem úgy, ahogy Babits tehette, a lelkiismeretre apellálva. Trianon szindróma - 5. rész | MédiaKlikk. "S döntött az erőszak… / Mi jogotok beszélni többé? " Már tudjuk: a lelkiismeretre apellálni felesleges. De az értelemre? Hogy senki ne küldjön békébe csomagolt hadüzenetet nap mint nap a kettős állampolgárság, a székely zászló, a magyar szó miatt. Trianon ma is fenyegető veszélye abban mutatkozik meg, hogy elérni látszik a célját. A Csallóközben, a Partiumban és a csonka országban is.
Minden adat azt támasztja alá, hogy ez sikeresen haladt. Abban a szűk ötven évben, 1867-től 1914-ig nemcsak Budapest vált világvárossá, de Prága is, óriási fejlődésnek indult továbbá Zágráb, Kolozsvár, Szabadka, Pozsony, sőt Krakkó és Lemberg. Miért is kellett hát kirobbantani azt az átkozott nagy háborút? Széttörni ezt az egységet. Nem szétzúzni kellett volna Ausztria–Magyarországot, hanem hozzávonzani a többi lengyelt, szerbet, románt, létrehozva a közép-európai nemzetek hatékony közösségét. De abban a pillanatban, hogy az elvakult mohóság eluralkodott, az ezeréves Magyarország és Közép-Európa sorsa megpecsételődött. Nagy trianon palota teljes film. Kiszolgáltatott, egymással ellenséges államok, magukba forduló kultúrák jelezték ezt. Majd vérengzések, kitelepítések, lakosságcserék, asszimiláció, üldözés, gyűlölet, homogenizáció. Ezt kaptuk Versailles-ban, Trianonban. Védtelen államokat, amelyek mind áldozatává váltak birodalmak területi, ideológiai, gazdasági szándékainak. Volt, nincs Magyarország? A versailles-i bűnt tetézte Trianon.
Az MVSZ elnöke isteni csodának nevezte azt, hogy Magyarország ezek után még létezik. Június 4-én, Trianon 90. évfordulójára az MVSZ összmagyar emlékező tüntetést kezdeményez Versailles-ba, a békediktátumot Magyarországra erőszakoló konferencia helyszíne, a Nagy-Trianon palota elé. Emlékeztetett arra, hogy tíz évvel korábban, a 80. évforduló előtt már kezdeményezett hasonló tüntetést, ám azt az akkor kirobbant bel-magyar hisztéria miatt le kellett mondania. Most minden másképp lesz! – szögezte le az elnök. Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke a hazugság századának nevezte a XX. századot. Nyomatékkal kifejtette, hogy Magyarország trianoni feldarabolásának semmi köze az I. A mi mozink - A Trianon szindróma (2006). világháború kimeneteléhez, hiszen jóval annak befejezése előtt, 1917-ben, a párizsi szabadkőműves kongresszuson döntöttek Magyarország sorsáról. Felháborítónak nevezte a magyarországi sajtó közönyét a magyar nemzet legsúlyosabb sorskérdése iránt, hiszen a sajtótájékoztatón egyedül a Duna tévé stábja jelent meg.
Az MVSZ elnöke bejelentette, hogy a francia hatóságokat a szoborállítás és a trianoni tüntetés együttes tervével keresik meg. Budapest, 2010. február 4. MVSZ Sajtószolgálat