Ekorrep statika - 4. óra: eredő erő számítása 2 - YouTube
Az erő nagysága (abszolút értéke) a Pitagorasz-tételből számítható ki. Például az eredő erőre ezt írhatnánk: F 2 = | F | 2 = ( F x) 2 + ( F y) 2 + ( F z) 2 amiből gyökvonással meg is van az eredő erő nagysága: F = | F | = [( F x) 2 + ( F y) 2 + ( F z) 2] 1/2 Természetesen az erő nagysága skaláris mennyiség, nem pedig vektor, ahogy az egyes koordináták is. Ezért is jelöli őket egyszerű dőlt betű, ti. a dőlt és félkövér stílust a vektorokra tartogatjuk. Az összetevődő erők fajtái Kontakt erők Tolás, rúgás, emelés, húzás,... Ebben az esetben a vizsgált testnek közvetlen fizikai kontaktusban kell lennie más testekkel, hogy erőt gyakorolhassanak egymásra. Távolható erők Tömegvonzás (gravitáció), mágnesesség, elektrosztatikus vonzás/taszítás, magerő... Ebben az esetben a kölcsönhatáshoz a testeknek nem kell közvetlenül érintkezniük egymással. (Az ilyen erők részecskekicserélődés révén működnek, ill. a gravitációt Einstein a tér görbületével magyarázta. ) Vissza Nagy Sándor honlapjára. Rugalmas erő: Számítása, mérése. Releváns | tIt | kínálat: Asimov Téka
A térerősség vektormennyiség, mely az elektromos teret erőhatás szempontjából jellemzi. Mértékegységtől eltekintve nagysága az egységnyi töltésre ható erővel azonos, iránya, megállapodás szerint, a pozitív töltésre ható erő irányával egyezik meg. Például a pontszerű Q töltés keltette mező ben a térerősségvektorok mindenütt sugarasan befelé vagy kifelé mutatnak. A térerősség nagysága a töltéstől r távolságra: ( q -val jelöljük a próbatöltést, amivel a teret "tapogatjuk" le. Hogyan tudom kikövetkeztetni, hogy mekkora a testre ható eredő erő, ami.... ) Az elektromos mező homogén, ha a térerősség mindenütt azonos irányú és nagyságú. A ponttöltés keltette mező inhomogén, hiszen forrásától, a töltéstől való távolság négyzetével fordítottan arányos a térerősség. Pontszerű pozitív- (a) és negatív töltés (b) Szuperpozíció elektromos mezőben Az elektromos kölcsönhatásokra is érvényes az erőhatások függetlenségének elve. Ha egy próbatöltésre két vagy több töltés hat, akkor a próbatöltésre ható eredő erőt úgy kapjuk meg, hogy az egyes töltésektől származó erőket vektoriálisan összeadjuk.
Erre írjuk föl a koszinusztételt! x²=2²+5²-2·2·5·cos120⁰=4+25-(20·(-0, 5)=29+10=39 x²=39⇒6, 24 (Gondolom a koszinusztételt tudod, a cos120⁰ pedid -0, 5-el egyenlő. ezért lett +10) miért 4, 36, a különbség 5 N és 2 N között? 0
Az elektromos mező Az elektromosan töltött test vonzó- vagy taszítóerővel hat a környezetében található töltésre. Ez az elektrosztatikus mezőnek tulajdonítható, amely bármilyen elektromosan töltött test körül kialakul. Két elektromosan töltött test – A és B – közötti kölcsönhatást úgy kell elképzelni, hogy az A test által keltett elektromos mező hat a benne lévő B testre, a B test által keltett elektromos mező pedig a benne található A testre. Az elektromos mező gondolatát először Michael Faraday (1791 – 1867) vezette be. Az erő - Kérlek segitsetek megoldani a csatolt képen lévő feladatot !. Bármely elektromos töltés maga körül elektromos mezőt (erőteret) hoz létre. Ha az elektromos mezőbe töltött testet helyezünk, akkor a testre erő hat. Elektromos mező Az elektromos mezőt nagyság (erősség) és irány szerint a tér egyes pontjaiban az elektromos térerősséggel jellemezhetjük. Az elektromos mező adott pontbeli térerősségének nevezzük és E -vel jelöljük a mezőbe helyezett pontszerű q töltésre (próbatöltés) ható F erő és a q töltés hányadosát: E=F/q. Egysége: newton/coulomb.
Ha az eredőt vektorháromszög módszerrel szerkesztjük, és körbejárjuk az így kapott, ún. vektorháromszöget, megfigyelhetjük, hogy az eredő vektor nyila ütközik a komponensek nyílfolyamával. Ha az erők egymással szög et zárnak be, az erők eredője az alkotók vektorösszegeként kapható meg. Jegyzetek [ szerkesztés]