S a két központi szereplő köré odacsoportosítható az élő-lélegző párizsi nép: ezek "mi" vagyunk. Jeanne tekintélyes nagyvárosi polgárcsaládja, Paulnak a külsőségekre adó, álszemérmes anyósa, a feleség örökifjú szeretője, a kivénhedt utcanő és meglógó kuncsaftja, az idétlenül vihogó, leszbikus portásnő – valamennyien groteszk jellemek, akiknek szemetét – aberrációit, kicsinyes disznóságait – Bertolucci elénk hengeríti. A bemutatott család- és viselkedésmodellek a modern városkultúrában dagonyázó, egymásról elfelejtkező, pornográf életörömökre ácsingózó, birkaképű honpolgárok asszociációi lennének? Ugyanolyan kíméletlen társadalomkritika eszközei, mint a négy dúsgazdag agglegény Ferreri Nagy zabálásá ban, akik degeszre tömik magukat, mielőtt kínhalált halnak? Nem lényeges. Ami lényeges, s amit a ma emberének is érdemes lenne a koponyájába szippantania, az a kopottas, málladozó lakásban történik, két szomjas lélekben. Az utolsó tangó Párizsban végkövetkeztetése ugyanis az, hogy nem futamodhatunk meg egymás elől, éljünk akár egy hangos metropoliszban, vagy egy vidéki farmon: a testi szerelemnek egy azt fedélként óvó szeretetközösségbe kell tagozódnia – máskülönben nincs létjogosultsága az értelmes életnek, s semmiféle ismertetőjegy nem különböztet meg bennünket az állatoktól.
Paul kitámolyog az erkélyre, kiveszi szájából a rágógumit, gyermeki gesztussal az erkély korlátjához ragasztja, s a földre rogyva összekuporodik: úgy hal meg, embrióvá gömbölyödve… Ésatöbbi. A sémák is beszédesek, ámbár tagolatlan a beszédük. De mit mond Bertolucci? Nyilatkozatai enyhén szólva félrevezetőek: vajon mit kezdjünk egy 1973-as interjúnak azzal a kijelentésével, hogy a filmbeli ifjú rendező, Tom szerepeltetése merőben "funkcionális", azaz szó sincs a "film a filmben" jól ismert játékáról; s hogy a Jean Vigóra, Buster Keatonra és egyebekre utaló, sok filmtörténeti idézetet (mint például az Atalante feliratú, elsüllyedő mentőövet) sem neki, Bertoluccinak, hanem Tom figurájának köszönhetjük? Hát ki találta ki ezt a Tomot, ha nem ő? A Tom szerepét játszó Jean-Pierre Léaud szerepeltetése ráadásul oly szorosan asszociálódik a francia új hullám filmjeivel, hogy megjelenése már magában is olyan, mint egy idézet, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy Marlon Brando idézet-mivolta egy percig sem kétséges: Bertolucci az említett interjúban nyomatékosan hangsúlyozza is, hogy milyen fontos a film szempontjából mindaz, amit Brando mint jelenség, mint színész és mint ember köztudottan megtestesít.
A most vihart kavaró interjú sem új, három évvel ezelőtt hangzott el egy College Tour című holland tévés talkshow-ban. Ebben Bertolucci elmondta, hogy a vajas jelenet nem volt benne a forgatókönyvben, hanem ketten találták ki Brandóval, amikor együtt reggeliztek, ám Schneidert nem avatták be, mert a rendező azt akarta, hogy ne színészkedjen, hanem a valódi érzéseit mutassa: "Azt akartam, hogy Maria érezze, és ne eljátssza a megaláztatást és a dühöt. A nő, és nem a színésznő reakcióját akartam megmutatni. " Bertolucci bevallotta, hogy szörnyű dolog volt, amiért nem szóltak Schneidernek a vajról, és utólag sem sajnálja, ami történt, bár bűntudata azért van: "Ha az ember filmet csinál, és meg akar teremteni valamit, teljesen szabaddá kell válnia" - indokolta a döntését, és ezen még az sem változtatott, hogy jól tudta, Schneider neheztel rá az eset miatt. Ne aggódj, ez csak egy film! Ezt a hároméves műsorrészletet töltötte fel november 23-án a YouTube-ra egy spanyol nonprofit szervezet, és ezt kapta fel hirtelen a Twitter, és ezt kezdték el osztani egymás után a filmsztárok.
A friss levegő, a természet közelsége és a panoráma egyértelműen meggyőz arról, hogy télen is érdemes időt tölteni a szabadban. Talán egy autóval megközelíthető kilátó ilyenkor a legjobb úti cél, ilyet pedig a Balaton, és a Dunakanyar környékén is szép számmal találtok. Arról nem is beszélve, hogy eldugott kilátók Budapesten is vannak, csak ismerni kell a hozzájuk vezető utat. Nézzük, melyek a legjobb bakancslistás kilátók télen! István-hegyi kilátó Bögötén. Guckler Károly-kilátó 1. Zsitvay-kilátó, Visegrád A Zsitvay-kilátó a Nagyvillám-hegy tetejéről néz le a Dunakanyarra, 378 méter magasról. A télen autóval megközelíthető kilátó a közeli bobpálya mellett áll, tetejéről 100 km-es körzetben láthatóak a környező hegyek, a Duna, sőt, még az Esztergom mellett található Helemba-sziget is. Programtippek Visegrádon >> Babakocsival is fel lehet sétálni a kilátóhoz, de a tetejére lépcsőkön lehet csak feljutni, ha az időjárási viszonyok engedik (nincs jég). Az építmény belépési díj megfizetése ellenében látogatható. A legjobb szálláshelyek Visegrádon >> Royal Club Hotel Visegrád ****+superior 2.
Ellenkező irányban, az adótornyok mögött a Pilis és a Visegrádi-hegység látszik, de a távolban a Gerecse, és a Budai-hegység távolabbi rögei is feltűnnek. A kilátó névadója, Guckler Károly (1858-1923) neves erdőmester volt, aki a Budai-hegység, különösen a Hármashatár-hegy csúcsainak fásításában szerzett érdemeket. A főváros tűzifaigénye miatt szinte teljesen lekopaszított hegyoldalakra kis igényű fenyveseket ültetett, melyek megkötötték a talajt, amibe aztán megkezdték az őshonos fajok visszatelepítését. A Pilisi Parkerdő Zrt. által épített kilátó környezetében étterem és a Hármashatárhegyi Turistaház is várja a vendégeket. Nyitvatartás Ma nyitva Egész évben szabadon látogatható. Kilátók télen – 7+1 hely, ahonnan szép a kilátás télen is - Mi a legjobb kilátás. Tömegközlekedéssel Az Erdőalja úton a 137-es busz Hedvig utcai megállójából közelíthető meg a legrövidebb úton BKK buszjárattal. Szintén a 137-es buszról a Viharhegyi út nevű megállóban vagy a végállomáson ( Erdőalja út) is leszállhatunk, ahonnan más útvonalon, némi kerülővel érünk a kilátóhoz. A Szépvölgyi út felől a 65-ös busz Fenyőgyöngye megállójából is felsétálhatunk.
Futva, túrázva és kirándulva is... Szerző: Lévai Zsuzsa, 21, 2 km 10:00 óra 680 m 922 m Az instant teljesítménytúra egészen meglepő útvonalra fűzi fel a Budai-hegység szinte összes népszerű kilátópontját, amelyek a fővároshoz... Szerző: Abelovszky Tamás, 10, 1 km 398 m 430 m A honi vitorlázórepülés történelmi bélyegei között emelkedünk a főváros fölé, hogy aztán annak légterét súrolva, komótosan ereszkedjünk be Budapest... 8, 1 km 2:31 óra 311 m Körtúra a Hármashatár-hegy észak-keleti oldalában futó Guckler-tanösvényen (Z+ és Z jelzés), majd vissza a hegy tetején, a K jelzésen. Szerző: Tenczer Gábor, 12, 9 km 4:00 óra 538 m 767 m Főleg a fővárosban és annak környékén élők számára lehet jó ötlet ez az inkább könnyűnek mondható túra szép panorámákkal, kilátókkal, érdekes... Szakasz 14 14, 1 km 4:20 óra 525 m 625 m Az Országos Kéktúra útvonalának tizennegyedik szakasza éppen 14 kilométer hosszú. Könnyű, sok látnivalóval tűzdelt napi túra a Budai-hegység... Szerző: Szlatki Gabriella, Mutass mindent
Megközelítés A pihenőerdő megközelíthető autóval, busszal, vasúttal Eplényig, majd onnan gyalogosan. A Síaréna négyüléses felvonója nyári üzemelésével, most már idősebbek, és kisgyerekek is könnyedén látogathatják a kilátót. Gyalogosan mind a faluból, mind pedig a sípálya parkolójából megközelíthető az Ámos-hegyi tanösvényen haladva. Az Ámos-hegyi kilátó teljes magassága 12 m, melynek legfelső (8 m) pihenőszintjéről csodálatos panoráma tárul elénk, szép időben a Balaton is látszik. Nyugati irányba a Zirci Medence és a Magas Bakony csúcsai tárulnak elénk. Látnivalók, programlehetőségek Eplényt a 2003-ban átadott Ámos-hegyi Pihenőerdő teszi egész évben vonzóvá. A tanösvény teljes hossza 7700 m, két egymástól függetlenül is végigjárható 3590 m illetve 4180 m hosszúságú körutat tartalmaz. A sétaút mellett elhelyezett padok pihenést, a sípálya parkolójában és a sportpályánál kialakított pihenőhely kulturált szabadidő eltöltést tesz lehetővé (szalonnasütés, stb. ). GPS koordináta 47. 207117, 17.
világháborúig cserkészek kirándulóhelye volt. De a története sokkal régebbre nyúlik vissza: már a XIX. század elején állt itt kilátó, amit 1938-ban az akkori földbirtokos átépíttetett, később lebontották, helyére acél- és beton szerkezetből álló légi megfigyelőállomás épült, ami tíz évig zárt katonai bázisként üzemelt, azonban ezt is lebontották az 1950-es években, ami egyre rosszabb állapotú lett, mígnem 1992-ben Bögöte Önkormányzata átvette az ingatlant és környékét, s 2001-ben elkészült a ma is látogatható kilátó. Galéria képek: A kilátó a bejárati szinttől Bögöte címere István-hegyi kilátó és turisztikai pihenő látogatási rendje