Ez szerepeljen az igazoláson: A súlyosan fogyatékos ember személyazonosító adatai, lakóhelye, adóazonosító jele, a szakorvosi dokumentáció kiadásának dátuma, a súlyos fogyatékosság véglegességének vagy ideiglenes jellegének megállapítása, ideiglenes igazolás kiállítása esetén az igazolás hatályának megállapítása, dátuma, a kiállító szakorvos/háziorvos aláírása. Adókedvezmény cukorbetegeknek Több megkeresés érkezett olvasóinktól, hogy nem mindegyik cukorbeteg jogosult adókedvezményre. Fontos információ, hogy az igényjogosultságot a betegség kódja, a BNO, és nem a kezelési mód (tabletta vagy inzulin) határozza meg. Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénylésének feltételei cukorbetegeknél: az 1-es típusú diabetes bármilyen formája (BNO: E100-109), a 2-es típusú diabetes szövődményes formái (BNO: E110-117). A szövődmény nélküli esetekben (BNO: E1190) a 2-es típusú cukorbeteg tehát nem jogosult a kedvezmény igénybevételére. Adókedvezmény súlyosan fogyatékosoknak: fontos információk!. Ugyanez a helyzet a gyakorlatban nem alkalmazott E 1180-as kód esetén is.
Tehát, ha a betegséget az elmúlt években diagnosztizálták, akkor a korábbi évek adóbevallásai önellenőrzéssel módosíthatók. Az adókedvezmény igénybevételére jogosító, kormányrendeletben szereplő további betegségek közül néhány: – hallási fogyatékosság – látási fogyatékosság – mozgásszervi fogyatékosság – elzáródást okozó érbetegségek – súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek – veleszületett enzimopátiák, idetartoznak többek között a laktózérzékenység miatt fellépő betegségek – emésztőrendszer betegségei, idetartoznak többek között a gluténérzékenység miatt fellépő endokrin- és anyagcsere-betegségek, ezen belül is az I. típusú, és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség. Adókedvezmény betegségekre - Visszamenőleg is jár és emelkedett is - alon.hu. A súlyos fogyatékosság minősítése nem tartozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe, mivel az nem adójogi, hanem orvosszakmai kérdés. Az igénybevétel feltételei Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély már az igénybevétel időpontjában rendelkezzen a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal.
chevron_right Súlyos fogyatékosság miatti adókedvezmény 2021. 05. 03., 18:08 0 Tisztelt Szakértő! Egy rokkantsági ellátásban részesülő alkalmazott munkaviszonya 2020. 06. 29-én kezdődött. Súlyos fogyatékosság adókedvezménye 2012 c'est par ici. Előtte 2020-ban nem volt alkalmazásban. Kérdésem: ebben az esetben időarányosan igényelheti-e vissza a súlyos fogyatékosság miatt járó kedvezményt? Köszönettel. A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!
(XII. 29. ) Kormányrendelet határozza meg. A kormányrendelet mellékletében nem szereplő betegségek után nem érvényesíthető az adókedvezmény. 2019. január 1-jétől bővült [3] a Kormányrendelet mellékletében szereplő betegségek köre, így az endometriózis, a mellrák, a méhnyakrák, a petefészekrák, valamint a prosztata és hererák betegségek esetén is érvényesíthető az adókedvezmény. Súlyos fogyatékosság adókedvezménye 2012 relatif. Fontos tudni, hogy ezeknél a betegségeknél is érvényesíthető visszamenőleg, az 5 éves általános elévülési időn belül az adókedvezmény. Tehát, ha a betegséget az elmúlt években diagnosztizálták, akkor a korábbi évek adóbevallásai önellenőrzéssel módosíthatók. Az adókedvezmény igénybevételére jogosító, Kormányrendeletben szereplő további betegségek közül néhány: hallási fogyatékosság látási fogyatékosság mozgásszervi fogyatékosság elzáródást okozó érbetegségek súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek veleszületett enzimopátiák, idetartoznak többek között a laktózérzékenység miatt fellépő betegségek emésztőrendszer betegségei, idetartoznak többek között a gluténérzékenység miatt fellépő endokrin- és anyagcsere-betegségek, ezen belül is az I. típusú, és a szövődményekkel járó II.
Kortárs Magyar Dráma-díj Kortárs Magyar Dráma-díj: Máté Gábor, Spiró György és Tompa Andrea mond laudációt Kiderült, kik mondanak laudációt a Radnóti Zsuzsa által alapított Kortárs Magyar Dráma-díj átadóünnepségén: Máté Gábor, a budapesti Katona József Színház igazgatója; Spiró György író; Tompa Andrea író, kritikus. Vígszínház II. Richárd a Pesti Színházban – A főszerepben Vecsei H. Miklós A II. Richárd című darab bemutatójával folytatódik december 21-én, szombaton a Vígszínház Shakespeare-sorozata, Vecsei H. Spiró György: Három dráma (Scolar Kiadó, 2006) - antikvarium.hu. Miklós főszereplésével. A királydrámát Tompa Gábor rendezi a Pesti Színházban Pesti Színház Honderű – Spiró-darabot rendezett Valló Péter a Pestiben A Pesti Színház 2019-2020-as színházi évadának első bemutatója, Spiró György Honderű című komédiája nagyszerű művészek jutalomjátékát ígéri. Spiró György Spiró György: "Az empátia alapkövetelmény" "A szakértők, a tanácsadók, a politológusok kancsal logikáját próbáltam előcsiholni magamból"- mondja Spiró György Egyéni javaslat című, humoreszkeket tartalmazó új kötete születéséről a szerző.
Tavaszi programajánló – Színház Spiró György: Főtitkárok Koránt sincs minden jelentős történelmi személyiségben érdemi drámai potenciál: olyan keserű igazság ez, amelyet színműírók, rendezők, színészek és nézők egyaránt fájdalmasan megtapasztalhattak már a közel- és a régmúltban csakúgy, mint mostanában. S ezt persze nem csupán Pozsgai Zsoltok és Pekár Gyulák gyarló (kurzus)műveivel igazolhatnánk, elvégre azoknak vajmi csekély lenne a bizonyító erejük, hanem valódi drámaírók sikertelen kísérleteivel is Ferenc József és Horthy Miklós személyisége például, úgy tetszik, nem kínál kellően izgalmas alapanyagot, míg ellenben Kádár Jánosról azt sejtjük, hogy nagyon is. Hiszen aligha véletlenül hasonlították őt hol Macbethhez, hol Learhez, hol meg Übü királyhoz, s ne feledjük azt sem, hogy Kornis Mihály vonatkozó kísérlete voltaképp már tettleg is megerősítette ezt a vélelmünket. "Váratlanul jöttem rá 2019 végén, hogy Kádár János, akinek a XX. Színház: Árja párja (Spiró György: Elsötétítés) | Magyar Narancs. század második felének magyar történelmében végig fontos, időnként pedig meghatározó szerep jutott, feltétlenül színpadra való. "
"A realista és az abszurd dráma közötti vékony pengeélen egyensúlyoz Csehov, aki pontosan tudta, hogy haláltáncot ábrázol. Érett darabjaiban béke van, a katonák dologtalanul unatkoznak, háborúról semmi hír, forradalmi mozgolódás nincs, de a cári birodalomnak vége van. Csehov azt is látta, mi következik. Spiró György „sötét kalandregénye” és Garaczi László karanténdrámája nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat - Fidelio.hu. " (Spiró György) A napokban a Líra Könyv közösségi média oldalán volt szerencséje az érdeklődőknek Turi Tímea és Spiró György beszélgetését hallgatni az újrafordított Csehov-drámáról, a Meggyeskertről. A többek között Kossuth-díjas írót hosszú perceken keresztül hallgatva valamilyen megmagyarázhatatlan módon sem lankad a hallgató figyelme. Talán azért, mert ha az ember szeret és ért is valamihez, képes úgy beszélni róla, hogy hallgatóját magával vigye saját világába. Bepillantást enged abba a szeretetbe és tudásba, ami az övé, így pedig később, órákkal, napokkal később a hallgatóban fel-felsejlik még egy-egy mondat. Ahogyan történt ez ezt a beszélgetést követően is. Turi Tímea elmondta, a Meggyeskertet legtöbben talán Cseresznyéskertként ismerik Magyarországon, de fontos gesztus volt Spiró György részéről, hogy a drámaírói magyar hagyománnyal szembe menve az eredeti, azaz a Meggyeskert címhez nyúlt vissza.
A csirkefejekkel szatyrában hazaérkező özvegyben az állat pusztulása belső krízishez vezet; ennek hatására megpróbál vezeklésképpen valami jót cselekedni, ezért végrendeletében vagyonát a kamaszfiúra hagyja. Az emberi szándékot azonban visszájára fordítja a történések alakulása, a nagyvonalú elhatározás végül az asszony megölésének közvetlen kiváltó oka lesz. Az események abszurd jellegét erősíti, hogy a két fiú a rendőrök jelenlétében, mintegy azok felszólításának engedelmeskedve hajtja végre a kegyetlen gyilkosságot. A darab művészi értékének egyik lényegi elemét a megújított drámanyelv képezi. Az egyes szereplői karakterek megformálásában alapvető funkcióval bír az alkatokhoz illő társadalmi rétegnyelv szociolektus kidolgozása. A sérelmekkel terhelt szociokulturális viszonyok közt elsősorban az Apa, a Srác és a Haver beszédmódját jellemzi trágár, obszcén szóhasználat. A nyelvi deviancia színpadi megszólaltatása a társadalmi érintkezés elfogadott normáit sértő jellegénél fogva úgy kelt ambivalens érzéseket, hogy eközben a korabeli színházi nyelv konvencióinak az áthágását is sikeresen megvalósítja.
Ha ezt olyan színészek játsszák, akik éltek a Kádár-korban, fennáll a veszély, hogy elkezdik utánozni őket, ezért sokkal jobb, ha semmi közük nincs Kádárhoz. Szerintem ez a két darab van olyan jó, hogy jó szerepet biztosítson színészeknek, bár a párom fia azt mondta, hogy egyes szereplőket inkább rajzfilmfiguraként tudna elképzelni. Azt se értem, miért nem írták még meg Horthy Miklóst vagy Ferenc Józsefet. De esetükben se lenne jó, ha azt a maszkot vagy azt az oldalszakállt kapnák meg, amit hordtak. III. Richárdot Shakespeare nyomoréknak írta meg, pedig nem tudták, valójában hogy nézett ki. Ugyanaz a színész játszotta, mint Rómeót vagy Hamletet. Ha olyannak írták volna meg, amilyen valójában volt, zavaróbb lett volna. Spiró arra a kérdésre, hogy mindezt miért nem regényben írta meg, így válaszolt. Mert nem tudtam volna. Magam előtt láttam a szereplőket a színpadon. Regényben el sem tudtam őket képzelni, ez engem is meglep, de így van. Závada laudációjában azt is elmondta, hogy az ő nemzedéke arról ábrándozott, hogy mindazt, amit a Kádár-korszak jelent, idővel drámára, színpadra alkalmazza valaki, és ez Spiró drámáival most végre megvalósult.
A Gobbi Hilda utolsó nagy szerepét jelentő bemutató 1986. október 27-én volt a Katona József Színházban, az utolsó, ötvenedik előadásra 1987-ben került sor. A mű sikerét jól mutatja, hogy a Csirkefej megkapta a legjobb új magyar drámának, a Zsámbéki Gábor rendezésében színpadra vitt darab pedig az évad legjobb előadásának járó Színikritikusok Díját. Spiró színházelméleti monográfiájában különbséget tett az irodalmi értékű dráma és a közönségnek szánt darab közt, a következőképpen írva le a két fogalom különbségét: "darab az, ami az adott színház lehetőségeire és igényeire szabva, előadás céljából íródik; dráma az, amit – az író szándékától esetleg függetlenül – az adott színházban nem lehet eljátszani, színpadi létezése nehézségekbe ütközik. " A Csirkefej ebben az értelmezésben populáris igényeket kielégítő darabnak számít, melynek megkomponálásakor elsődleges szempont volt a színházi előadhatóság. A mű szerkezeti felépítése szerint tizenhat jelenetből áll. A szereplők nem rendelkeznek tulajdonnévvel, az író csupán köznévi megjelöléssel különbözteti meg őket egymástól.