Az akkori görög diákok azonban idővel más egyetemeken is tanulhattak: Kosz városában orvosnak, Rodoszon pedig filozófusnak. Az ezres években aztán Európában újra fellángolt az ész kultusza, és egyre nagyobb igény mutatkozott egyetemek, azaz universitasok alapítására. V. Orbán pápa képe Unknown / Wikimedia Commons Bologna és Párizs járt az élen Az első egyetemet, "a tanulmányok tápláló anyját" Bolognában alapították meg 1088-ban. Mivel az universitas azóta is működik, jogosan birtokolja a világ legrégebbi egyeteme címet. Első magyar katolikus egyetem. Ahhoz, hogy a nagy egész létrejöjjön, egyetlen központban kellett összefogni az addig oktató magániskolákat. I. Frigyes német-római császár azzal segítette ezt a folyamatot, hogy különböző kiváltságokat adott a diákoknak. A bolognai egyetem hallgatói például minden polgári, illetve büntetőügyi kihágás esetén egyedül saját vezető tanáruknak és a püspöknek tartoztak elszámolással, a városnak nem. Ugyanezen szabályok mentén élhettek szabadon Padova és Párizs egyetemistái is.
Az ő engedélyével jött létre az universitas 1365-ben Bécsben, 1364-ben Krakkóban, 1367-ben pedig Pécsett. A várost ő maga jelölte ki, és azt is eldöntötte, hogy a magyar egyetem csak filozófiai, orvosi és jogi képzést indíthat, teológiai kart nem. A cél egyértelmű volt: a diákok intézzék hasznosan a magán- és állami ügyeiket is, tiszteljék az igazságot. A veszprémi „egyetem” első említése – Érsekségi ékességek (25.) | Magyar Kurír - katolikus hírportál. A pápa saját szavaival élve: "Hogy ott a hit maga is terjedjen, a tanulatlanok okuljanak, szolgálják az egyenlőséget, a törvénykezés rendje erősödjön, és ily módon az értelem is növekedjen… maga az ország a bölcsességek ajándékaival gazdagodjon, a tudományok bőségétől termékeny legyen, hogy megfontolt döntésekről híres, díszes erényekkel felruházott, és a különböző karok tanaiból kiművelt férfiakat teremjen, továbbá hogy a tudományok kiapadhatatlan forrása legyen, amelynek bő vizéből meríthessen minden tudásra szomjazó, hogy így megtöltessék bölcsességgel. " Élet a középkori egyetemeken A pécsi egyetem a gondos előkészítés ellenére is csupán néhány évtizeden át működött.
Ezt egyrészt úgy próbálták elérni, hogy a tehetséges ifjakat külföldi egyetemekre küldték tanulni, másrészt az uralkodók - Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi Mátyás - egyetemalapítással is próbálkoztak. A pécsi egyetem (studium generale) 1367-es megnyitása a térségben tapasztalható egyetemalapítási hullámba illeszkedett: az intézmény felállítása a prágai (1348), a krakkói (1364) és a bécsi (1365) egyetem alapítását követte. Ezek az universitasok pápai és királyi alapító- és adománylevelekkel megtámogatott oktatási intézmények voltak, ahol latin nyelven ismerkedhettek meg a tudományok "egyetemességével" a diákok. Első magyar egyetem. Mindegyik egyetem létrejöttét hosszas levélváltások és követjárások előzték meg, az akkoriban franciaországi, avignoni fogságban székelő pápa ugyanis körültekintően meg akart győződni arról, hogy a helyszínül választott városok valóban megfelelnek-e a kívánt feltételeknek. Ehhez figyelembe vették az egyházi méltóságok állásfoglalását éppúgy, mint a király és a város által a tanárok és diákok számára felajánlott privilégiumok körét.
A gyógyszerészet és gyógyszertudományok rangsorban ugyancsak javított az egyetem: a 301-350. pozícióban szerepel, ami a magyarok között második helyet jelent, és azt bizonyítja, hogy Magyarországon az egyik legjobb gyógyszerészképzés is a Szegedi Tudományegyetemen érhető el. Mindezek mellett a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás szakterületet vizsgáló tematikus listán a 351-400. hellyel továbbra is őrzi pozícióját az SZTE. A fent említett négy szakterület az élet- és orvostudományok tágabb tudományterülethez tartozik a QS rangsorában: a szegedi universitas a tudományterületek között ebben teljesített a legerősebben azzal, hogy a 401-450. helyen végzett idén, amivel Magyarországon megosztott második helyet szerzett. A QS természettudományi listáin is remekül szerepelt az SZTE. Kémia szakterületen egy-egy kategóriával előrébb lépett mind a nemzetközi (501-550. ), mind a hazai listán (holtversenyes második hely). A fizika és csillagászat tematikus listában ugyancsak javított egy kategóriát, és az 501-550. Idegenvezetők világnapja – Az első magyar egyetem története - A Középkori Egyetem. helyen végzett idén a tavalyi 551-600. pozíciót követően.
A csak másolatban ránk maradt dokumentumban kifejezte abbéli óhaját, hogy Magyarországon az egyetem felállításával "a hit maga is terjedjen, a tanulatlanok okuljanak, szolgálják az egyenlőséget, a törvénykezés rendje erősödjön, és ily módon az értelem is növekedjen". Az egyetemen az alapozó fakultás mellett jogi és orvosi kar kezdhette meg működését, a teológiai fakultás beindítását ugyanis - Krakkóhoz és Bécshez hasonlóan - a Szentszék nem engedélyezte. Az intézmény létrejöttében kulcsszerepet játszott Koppenbachi Vilmos pécsi püspök, ami az intézmény székhelyének kiválasztásában is egyértelműen megmutatkozott. Vilmos titkos kancellárként és kápolnaispánként nemcsak az oklevelek kiadását, hanem a diplomáciát is irányította, következésképpen pontosan a tudatában volt a hazai egyetemalapítással járó előnyöknek. A pécsi studium generale a padovai egyetem felépítését vette át. Az első magyar egyetemet 650 éve alapították Pécsett | Vajdaság MA. Élén a mindenkori püspök állt kancellárként. Az ő kezében összpontosult a hatalom, ő gyakorolt joghatóságot a diákok és a professzorok felett, s ugyancsak ő kormányozta az intézményt.
A mostani Pécsi Tudományegyetem nem a középkori, hanem az 1912-ben alapított pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem hivatalos jogutódjaként működik. Hazánkban a virágzó középkori egyetemi életnek egyértelműen a török uralom vetett véget. A hazai felsőoktatás csak 1635-ben, majdnem kétszáz évnyi szünet után, a Nagyszombati Egyetem megalapításával indult újra.